Káposztásmegyer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Káposztásmegyer
Az Aquaworld fürdő- és hotelkomplexum
Az Aquaworld fürdő- és hotelkomplexum
Közigazgatás
Település Budapest IV. kerülete
Kerület Budapest IV. kerülete
Alapítás éve 18. század
Városhoz csatolás 1950. január 1.
Korábbi rangja Újpest város része
Népesség
Teljes népesség 23 055 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Káposztásmegyer (Budapest)
Káposztásmegyer
Káposztásmegyer
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 35′ 39″, k. h. 19° 06′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 39″, k. h. 19° 06′ 45″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Káposztásmegyer témájú médiaállományokat.

Káposztásmegyer Budapest egyik városrésze, mely a IV. kerület északi részén található. Népessége 2001-ben 23 055 fő volt.[2]

A városrészt az 1983 és 1990 között házgyári előregyártott vasbeton elemekből ("panelekből") épült Káposztásmegyeri lakótelep és a 2000-es években létesült Homoktövis lakópark alkotja, továbbá a lakópark szomszédságában található, folyamatosan fejlődő észak-pesti ipari park is ide tartozik. Mindezek korábban beépítetlen, sík tájon épültek.

A városrész (elsősorban a helyiek és környékbeliek által használt) becenevei: „Kápmegyer”, „Káp1”, „Káp2” (utóbbi kettő utalva arra, hogy maga a lakótelep két részből áll, melyeket a Megyeri út választ el egymástól). Ismert becenév még a Tengiz is, utalva arra, hogy metróközlekedés híján a lakótelep olyan távol esik Budapest központjától, mint Tengiz (a lakótelep széle gyakorlatilag Dunakeszi határával esik egybe).

Fekvése[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Káposztásmegyer a honfoglalás idején a fejedelmi Megyer törzs egyik szálláshelye lehetett a szemközti Békásmegyerrel együtt, Anonymus is megemlíti krónikájában. Fontos stratégiai pontként foglalta el a fejedelmi törzs, mert így biztosította a megyer révet, mely az egyik legfontosabb rév volt a Dunán. Ezt a szerepét az egész középkor folyamán megtartotta. Első írásos említéseiben 1148-ban és 1253-ban Meger néven hivatkoznak rá. 1377-ben Káposztásmegyer tulajdonosa Szendy István vajda, a 15. században a Széchenyiéké, majd Guthi Országh László birtokolja. A török hódítás alatt a falu elpusztult[3]

A terület a 18. századtól a Károlyi család újpest-megyeri birtoktestéhez tartozott. A „Káposztás-” előtagot az itteni káposztaföldekről kapta, hogy ezáltal a többi Megyer nevű településtől is megkülönböztessék. A 19. században Rákospalotához tartozó puszta majd nyaralótelep. Az 1900-as évek elején 542 lakosa van. Királyi udvari istállók voltak itt, innen indultak az arisztokrácia kopófalka vadászatai. Káposztásmegyeren lóversenypálya is működött 1912-1944-ig.[4] A városrésznek a Váci országút és a Duna közé eső területén építették ki 1893-1904 között a Káposztásmegyeri Vízművet, ami napi 240 ezer kapacitással rendelkezett, és kútjai a Duna-parton és a szigeteken 13 km hosszúságban húzódtak.

A terület 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor lett Budapest része, akkor már Újpest részeként. Az 1980-as évek elején nagy, mintegy 20 ezer lakásos lakótelep építését határozták el a területen, az első ütem építése 1982-ben indult meg, az építkezések 1990-ben történt leállításáig mintegy 6000 lakás készült el.

Intézmények[szerkesztés]

Káposztásmegyer.jpg

Oktatási, nevelési intézmények[szerkesztés]

Bölcsődék[szerkesztés]

  • Homoktövis Bölcsőde
  • Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ Bölcsőde
  • Lakkozó Bölcsőde

Óvodák[szerkesztés]

  • Bőrfestő Óvoda
  • Homoktövis Óvoda
  • Karinthy Frigyes Óvoda
  • Lakkozó Óvoda
  • Karinthy Frigyes Óvoda Óceán Tagóvoda
  • Park Óvoda

Általános iskolák[szerkesztés]

  • Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium[5]
  • Homoktövis Általános Iskola
  • Karinthy Frigyes Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

Középiskolák[szerkesztés]

  • Újpesti Babits Mihály Gimnázium
  • Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnázium
  • Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium

Kulturális intézmények[szerkesztés]

  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár IV/3 Fiókkönyvtára /Babits Mihály Könyvtár/
  • Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ
  • Homoktövis Környezetvédelmi Oktatóközpont
  • Megyeri Klub
  • Lóverseny Téri Közösségi Ház
Szentháromság Plébánia

Hitélet[szerkesztés]

Sportolási intézmények[szerkesztés]

  • Jégpalota Budapest
  • Halassy Olivér Városi Uszoda
  • Káposztásmegyeri Sport és Szabadidő Klub

Közlekedés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

Közúton Újpest, Rákospalota és Dunakeszi felől közelíthető meg.
A főváros közigazgatási határán elkészült az M0 körgyűrű északi hídja, a Megyeri híd.

Közösségi közlekedés[szerkesztés]

Autóbusz[szerkesztés]

  • 20E: Káposztásmegyer, Szilas-patak – Keleti pályaudvar M
  • 30: Keleti pályaudvar M – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak
  • 122: Újpest-Városkapu M – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak
  • 126: Káposztásmegyer, Szilas-patak – Dunakeszi, Auchan áruház
  • 126A: Káposztásmegyer, Szilas-patak – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak
  • 296: Újpalota, Szentmihályi út – Békásmegyer, Újmegyeri tér
  • 296A: Újpalota, Szentmihályi út – Káposztásmegyer, Szilas-patak

Éjszakai autóbusz[szerkesztés]

  • 914: Dél-pesti autóbuszgarázs – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak

Villamos[szerkesztés]

  • 14: Lehel tér M – Káposztásmegyer, Megyeri út

Vonat[szerkesztés]

A terület a MÁV 70-es (Budapest, Nyugati pályaudvar-Vác-Szob) vasútvonala mellett található; de csak a 14-es villamosra való átszállással közelíthető meg Rákospalota-Újpest állomásról. (Egyébként ez a leggyorsabb módja a Belvárosba jutásnak.)

Metró[szerkesztés]

Régóta tervezik az M3-as metró meghosszabbítását Káposztásmegyerre.

Fontosabb közterületek[szerkesztés]

  • Homoktövis Természetvédelmi Terület
  • Külső Szilágyi út
  • Megyeri út
  • Óceánárok utca
  • Farkas-erdő
  • Szilas-patak

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. Budapest IV. kerületének adatai a KSH helységnévtárában
  3. http://www.freeweb.hu/danitz/kornyezet/iskolankkornyeke.htm
  4. Révai nagy lexikona XI. kötet. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. Budapest, 1914.
  5. Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium (Hozzáférés: 2015. október 18.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]