Veres Sándor (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Veres Sándor
Veres Sándor a feleségével
Veres Sándor a feleségével
SzületettRóth Mór
1859. április
Hejőcsaba
Elhunyt1913. szeptember 27. (54 évesen)
Rákospalota
Állampolgárságamagyar
HázastársaMolnár Erzsi (h. 1881)
SzüleiRóth József
Kleinmann Júlia
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Veres Sándor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Veres Sándor, Veress (1878-ig Róth Mór) (Hejőcsaba, 1859. április – Rákospalota, 1913. szeptember 27.)[1] vándorszínész, operaénekes (basszbariton).

Élete[szerkesztés]

Édesapja Róth József, a hejőcsabai izraelita hitközség sakterja, édesanyja Kleinmann Júlia volt. Miután tanulmányait befejezte, apja mészárszékénél dolgozott Miskolcon. Klár József karnagy fedezte fel tehetségét, az ő segítségével került a pesti Népszínházhoz. Itt kapta a Veress Sándor nevet. 1876-ban Miklósy Gyula társulatához szegődött énekes színésznek; miután Miskolcról Egerbe vándorolt, 1878-ban a budapesti Népszínházhoz szerződtette Rákosi Jenő. Az intézményt Puks Ferenc karmesterrel történt afférja (tettleg bántalmazta) elhagyta és folytatta vándorszínészi pályáját Pécsett Károlyi Lajosnál majd Szegeden Aradi Gerőnél. Feleségül vette Molnár Erzsit és Székesfehérvárra szerződött Jakab Lajoshoz társulatához. 1883-ban Kolozsvárra ment Bölönyi Józsefhez, itt Ditrói Mórral került összetűzésbe. Miután Pestre ment, 1890. szeptember 1-jén Mahler Gusztáv a Magyar Királyi Operaházhoz szerződtette. Öt évi után a Serly-féle ős-budai zene- és daltársulatnál működött, majd Szatmáron és Kecskeméten játszott. Visszatért a fővárosba, ahol 1898-99-ben kabaré- és kávéházi énekes volt. Ezután Serlyvel Londonba ment, ahol az Alhambra varieté színházhoz szerződött; majd Jerseyben kapott alkalmazást. New Yorkban is tartózkodott öt hétig és ott is énekelt. Ezután visszatért és Budapesten a Royal-Orfeum portása lett.

Fontosabb szerepei[szerkesztés]

Működési adatai[szerkesztés]

  • 1881: Aradi Gerő
  • 1881 tél: Szentes
  • 1882: Székesfehérvár
  • 1883: Kassa
  • 1884–86: Győr
  • 1886–87: Kassa
  • 1887–88: Szabadka
  • 1888–90: Kolozsvár
  • 1896 eleje: Kassa
  • 1896 nyár: Ős-Budavár
  • 1898 körül: Wekerle kávéház.

Munkái[szerkesztés]

  • Tépett babérlevelek. Egy érdekes kálváriajárása. Budapest, 1909. Szerző fénynyom. arck. (33 éves színészkedésének története).
  • Egy énekes emlékiratai. 1914.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Enyedi Sándor: Rivalda nélkül. Budapest, Teleki László Alapítvány, 1999.