Miklósy Gyula
| Miklósy Gyula | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1839. január 10. Kaposvár |
| Elhunyt | 1891. június 22. (52 évesen) Kézdivásárhely |
| Származás | magyar |
| Házastársa | Tettau Amália |
| Gyermekei | |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1859 – 1891 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Miklósy Gyula témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Miklósy Gyula, névváltozat: Miklóssy (Kaposvár, 1839. január 10. – Kézdivásárhely, 1891. június 22.[1]) magyar színész, rendező, a 19. század második felének egyik legkiemelkedőbb vidéki színigazgatója.
Élete[szerkesztés]
Frankl Sámuel néven született egy Somogy vármegyei izraelita kocsmáros gyermekeként. Tizennyolc évesen kitért a római katolikus vallásra.[2] Pesten tett érettségi vizsgát, ezt követően beiratkozott az egyetem orvostudományi karára. Azonban a színház jobban vonzotta, így egyetemi tanulmányait félbehagyta és színésznek szegődött. Karrierje 1859 októberében indult, Szabó József társulatával játszott Szabadkán.[1] Édesapja után örökségéből sikerült társulatot szerveznie 1864-ben, amellyel a rákövetkező hat esztendő folyamán megfordult Székesfehérvárott, Beregszászban, Munkácson, Szatmáron, Pécsett és Nagykanizsán kereste fel.[1] Miután Molnár György megbukott, 1870-ben átvette a Budai Népszínházat, de csak ideiglenesen. Miután anyagi javulás következett be, 1872. október 30-án nyitotta meg az István téri színházát (a mai Klauzál téren), amelyet nyaranta tervezett működtetni. Az intézmény nem volt hosszú életű, 1874. január 4-én a lángok martalékává vált. 1873-ban színkört épített a Városligetben is. A színház pusztulása anyagilag is tönkretette, így újból vidéki színigazgatóként dolgozott és játszott,[1] szerencse azonban nem kísérte útján. 1890-ig bejárta az egész országot, 1891-ben Erdélyben lépett színpadra. Az István téren játszotta Jókai Mór, Vahot Imre, Dobsa Lajos, Szigeti József, Szigligeti Ede, Katona József, Schiller műveit és az Offenbach-operetteket is. Tragikus színészként is sikeresek voltak alakításai. Fellépett a Nemzeti Színházban is 1869. december 19-én, Katona József: Bánk bán című művének címszerepében, hogy szerződtessék, ám a színészet helyett inkább az igazgatóság mellett döntött. A magyar színésztársadalom megszervezéséből jelentős részt vett ki, alelnöke volt az 1871-ben megrendezett első színészkongresszusnak, később vezetőségi tagja lett az Országos Színészegyesületnek. Cikkeit a Színészek Lapja közölte.
Családja[szerkesztés]
Felesége Tettau Amália (1848–1901) volt.
Gyermekei
- Gyula János (Dunaföldvár, 1869. július 10/13?[3] – ?) Apja társulatánál lépett színpadra és nevét különösen mint kitűnő bérletgyűjtő tette ismertté a vidéki színészet szolgálatában. 1898. október 10-én a Magyar Színház szerződtette. Ezután színigazgató lett; mint ilyen 1923 július havában megülte 20 éves jubileumát.[4]
- Gábor (1871–1925) színész, színigazgató.
- Ilona (1873–1958) színésznő, írónő.
- Elemér József (1875–?)[5]
- Margit (1877–1940)
- Aranka (1879–?)[6]
- Adalbert (1881–?)[7]
- Irén Sarolta (1884–?)[8]
- Aladár (1886–1945) színész, rendező, színigazgató.
Unokája (Aladár fia), Miklósy György (1925–2007).
Működési adatai[szerkesztés]
- 1860: Lenkei, majd Fehér Károly;
- 1861: Győr;
- 1862–64: Balogh Alajos.
Igazgatóként[szerkesztés]
- 1869: Székesfehérvár;
- 1870: Budai Népszínház, majd Máramaros,
- 1871: Beregszász, Munkács, Máramarossziget, Szatmár, Pécs;
- 1872: Nagykanizsa; Székesfehérvár, Budai Nyári Színkör;
- 1874: Szentendre, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó;
- 1875: Gyöngyös, Rozsnyó, Losonc, Nyíregyháza, Nagykálló; Sátoraljaújhely, Pécs;
- 1876: Szigetvár, Kaposvár;
- 1877: Keszthely, Nagykanizsa;
- 1878: Dombóvár, Szombathely, Sümeg, Miskolc;
- 1879: Eger, Gyöngyös, Sátoraljaújhely, Miskolc;
- 1880: Eger, Nyíregyháza, Miskolc;
- 1881: Selmecbánya, Lőcse, Dunaföldvár, Baja;
- 1882: Szekszárd, Zenta, Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét;
- 1883: Halas, Makó, Kecskemét, Orosháza, Mezőtúr,
- 1886: Szatmár, Beregszász, Munkács, Sátoraljaújhely, Bártfa, Eperjes, Lőcse, Selmecbánya;
- 1887: Korpona, Ipolyság, Selmecbánya, Tornalja, Abony, Karcag, Túrkeve, Kisvárda, Munkács;
- 1888: Huszt, Eger, Monor, Salgótarján, Hódmezővásárhely, Szarvas, Mezőtúr, Marosvásárhely;
- 1889: Dés, Torda, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Szászrégen, Brassó, Dés;
- 1890: Déva, Marosújvár, Berettyóújfalu, Mezőtúr, Lippa, Gyorok, Buzás, Nagykőrös, Cegléd, Selmecbánya, Hódmezővásárhely.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 518. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ Miklósy, Gyula.szerk.: Rajnai Edit: Miklósy Gyula naplója 1886-1888. Országos Széchényi Könyvtár (2018). ISBN 978-963-200-684-0. Hozzáférés ideje: 2020. december 23.
- ↑ Dunaföldvári római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 256/1869.
- ↑ Miklóssy Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
- ↑ Keresztelési bejegyezése (Sátoraljaújhely)
- ↑ Keresztelési bejegyzése (Gyöngyös)
- ↑ Keresztelési bejegyzése (Baja)
- ↑ Miklósy Irén Sarolta születési bejegyzése a gyulai római katolikus keresztelési akv. 80/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Keszthelyi életrajzi lexikon