Kliburszkyné Vogl Mária

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kliburszkyné Vogl Mária
Született 1912. július 17.
Rákospalota
Elhunyt 1996. november 1. (84 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása geokémikus,
egyetemi oktató
Síremléke az Óbudai temetőben (30-II-17).

Kliburszkyné Vogl Mária, 1941–1973 között Földváriné Vogl Mária (Rákospalota, 1912. július 17.Budapest, 1996. november 1.) geokémikus, a földtudomány kandidátusa (1952) és doktora (1957), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1973), majd rendes (1985) tagja. Jelentős szerepet játszott a korszerű geokémiai analitikai módszerek meghonosításában és továbbfejlesztésében. Kliburszky Béla (1909–1982) geokémikus felesége, Földvári Mária mineralógus, a magyarországi termoanalitika legjelentősebb szaktekintélyének anyja.

Életútja[szerkesztés]

Szülei Vogl Vinzor Antal és Földes Mária Anna voltak.[1] 1935-ben mennyiségtan–természettan–kémia szakos tanári, majd 1937-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1936-tól 1987-es nyugdíjazásáig a Magyar Állami Földtani Intézet alkalmazásában állt, az első évtizedekben tudományos munkatársként, 1962-től a geokémiai osztály vezetőjeként, 1964-től laboratóriumi főosztályvezetőként, majd 1975 után tudományos tanácsadóként. Ezzel párhuzamosan címzetes egyetemi tanárként előadásokat tartott a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, valamint a Mérnöki Továbbképző Intézetben.

Munkássága[szerkesztés]

Tudományos munkássága elsősorban a kvantitatív geokémiai vizsgálati módszerek fejlesztésére és meghonosítására irányult. Az 1950-es években későbbi férjével, Kliburszky Bélával együtt fejlesztette ki a differenciál-termoanalízis elvén alapuló első magyarországi készüléket, amely a vizsgált közeg hőtartalmát (entalpia) és annak változásait mérve az agyagásványok, karbonátok és bauxitok alkotórészeinek minőségi azonosítására egyaránt alkalmasnak bizonyult. Ő kezdeményezte és irányította az 1950-es évektől a Magyar Állami Földtani Intézetben a magyarországi nyomelemek kataszteri felmérését, az ún. területi ritkaelem-kutató programot. Az ásvány- és kőzetgenetikai szempontból jelentős munka számottevően gazdagította a ritkaelem-kutatás geokémiai módszertanát. Foglalkozott meteoritikával, egyebek mellett a kabai és a mikei meteorit geokémiai vizsgálatával, az optikai emissziós színképelemzés (OES) bevezetésével hozzájárult a földtani képződmények abszolút korának meghatározásához, és megkísérelte az agyagásványok tipológiai felosztását is.

Szervezőmunkájának köszönhetően kezdte meg működését a Magyar Állami Földtani Intézetben 1962-ben a geo-mikrobiológiai, 1973-ban pedig a szerves-geokémiai laboratórium (előbbi az 1970-es évek végén megszűnt, utóbbi máig működik).

Társasági tagságai és elismerései[szerkesztés]

Tudományos eredményei elismeréseként 1973-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-től rendes tagja volt. Emelletti tiszteleti tagja volt a Magyarhoni Földtani Társulatnak, s részt vett az amerikai Geokémiai Társaság (Geochemical Society) munkájában is.

Főbb művei[szerkesztés]

  • K és Na tartalmú elegyüvegek elektromos ellenállásának vizsgálata. Budapest, szerző, 1936, 24 p.
  • Az üveg elektromos vezetőképessége. Budapest, 1937.
  • Nátrongabbró a Bódva-völgyben. Budapest, 1950. (Pantó Gáborral)
  • A somogymegyei Mike községben hullott meteorit vizsgálata. in: Földtani Közlöny 1953. (Sztrókay Kálmánnal)
  • Neue grundsätzliche Gesichtspunkte zur Theorie und Praxis der Differentialthermoanalyse. in: Acta Geologica 1954. (Kliburszky Bélával)
  • Geokémiai vizsgálatok magyarországi kőszenek hamuin. in: Földtani Közlöny 1955. (Szádeczky-Kardoss Elemérrel)
  • A differenciális termikus elemzés szerepe az ásványtanban és a földtani nyersanyagkutatásban. Budapest, Műszaki, 1958, 90 p.
    Angolul: The role of differential thermal analysis in mineralogy and geological prospecting. Budapest, Akadémiai, 1958, 102 p.
  • Korszerű geokémiai vizsgálati módszerek: Aktiválásos eljárások, tömegspektrográfia. Budapest, Mérnöki Továbbképző Intézet, 1964, 44 p.
  • Rétegazonosítás nyomelemvizsgálatok alapján. Budapest, Mérnöki Továbbképző Intézet, 1965, 35 p.
  • Földtani időszámítás a klasszikus módszerek és az abszolút módszerek összehasonlításával. Budapest, Mérnöki Továbbképző Intézet, 1965, 39 p.
  • A ritka elem dúsulások felismerésének alapelvei. Budapest, Magyar Állami Földtani Intézet, 1967, 266 p.
  • Összefoglaló értékelő jelentés a területi ritkaelemkutatás tájékozódó jellegű kutatási fázisának eredményeiről. Szerk. Földváriné Vogl Mária. Budapest, Magyar Állami Földtani Intézet, 1971, 95 p.
  • A területi geokémiai kutatás elméleti és gyakorlati módszerei. Budapest, Műszaki, 1975, 240 p.
    Angolul: Theory and practice of regional geochemical exploration. Budapest, Akadémiai, 1978, 272 p.
  • Geochemistry of the young alkaline bazaltic volcanism of Hungary. Budapest, 1983. (Pantó Györggyel)
  • A geokémia időszerű problémái. Budapest, Akadémiai, 1987, 33 p. (1986-ban elhangzott akadémiai székfoglalója)

Jegyzetek[szerkesztés]

Felhasznált forrás[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Brezsnyánszky Károly: Kliburszkyné Vogl Mária (1912–1996). in: Magyar Tudomány XLII. 1997. 7. sz. 871–873.