Kliburszkyné Vogl Mária

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kliburszkyné Vogl Mária
Született 1912. július 17.
Rákospalota
Elhunyt 1996. november 1. (84 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása geokémikus,
egyetemi oktató
Síremléke az Óbudai temetőben (30-II-17).

Kliburszkyné Vogl Mária, 1941–1973 között Földváriné Vogl Mária (Rákospalota, 1912. július 17.Budapest, 1996. november 1.) geokémikus, a földtudomány kandidátusa (1952) és doktora (1957), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1973), majd rendes (1985) tagja. Jelentős szerepet játszott a korszerű geokémiai analitikai módszerek meghonosításában és továbbfejlesztésében. Kliburszky Béla (1909–1982) geokémikus felesége, Földvári Mária mineralógus, a magyarországi termoanalitika legjelentősebb szaktekintélyének anyja.

Életútja[szerkesztés]

Szülei Vogl Vinzor Antal és Földes Mária Anna voltak.[1] 1935-ben mennyiségtan–természettan–kémia szakos tanári, majd 1937-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1936-tól 1987-es nyugdíjazásáig a Magyar Állami Földtani Intézet alkalmazásában állt, az első évtizedekben tudományos munkatársként, 1962-től a geokémiai osztály vezetőjeként, 1964-től laboratóriumi főosztályvezetőként, majd 1975 után tudományos tanácsadóként. Ezzel párhuzamosan címzetes egyetemi tanárként előadásokat tartott a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, valamint a Mérnöki Továbbképző Intézetben.

Munkássága[szerkesztés]

Tudományos munkássága elsősorban a kvantitatív geokémiai vizsgálati módszerek fejlesztésére és meghonosítására irányult. Az 1950-es években későbbi férjével, Kliburszky Bélával együtt fejlesztette ki a differenciál-termoanalízis elvén alapuló első magyarországi készüléket, amely a vizsgált közeg hőtartalmát (entalpia) és annak változásait mérve az agyagásványok, karbonátok és bauxitok alkotórészeinek minőségi azonosítására egyaránt alkalmasnak bizonyult. Ő kezdeményezte és irányította az 1950-es évektől a Magyar Állami Földtani Intézetben a magyarországi nyomelemek kataszteri felmérését, az ún. területi ritkaelem-kutató programot. Az ásvány- és kőzetgenetikai szempontból jelentős munka számottevően gazdagította a ritkaelem-kutatás geokémiai módszertanát. Foglalkozott meteoritikával, egyebek mellett a kabai és a mikei meteorit geokémiai vizsgálatával, az optikai emissziós színképelemzés (OES) bevezetésével hozzájárult a földtani képződmények abszolút korának meghatározásához, és megkísérelte az agyagásványok tipológiai felosztását is.

Szervezőmunkájának köszönhetően kezdte meg működését a Magyar Állami Földtani Intézetben 1962-ben a geo-mikrobiológiai, 1973-ban pedig a szerves-geokémiai laboratórium (előbbi az 1970-es évek végén megszűnt, utóbbi máig működik).

Társasági tagságai és elismerései[szerkesztés]

Tudományos eredményei elismeréseként 1973-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-től rendes tagja volt. Emelletti tiszteleti tagja volt a Magyarhoni Földtani Társulatnak, s részt vett az amerikai Geokémiai Társaság (Geochemical Society) munkájában is.

Főbb művei[szerkesztés]

  • K és Na tartalmú elegyüvegek elektromos ellenállásának vizsgálata. Budapest, szerző, 1936, 24 p.
  • Az üveg elektromos vezetőképessége. Budapest, 1937.
  • Nátrongabbró a Bódva-völgyben. Budapest, 1950. (Pantó Gáborral)
  • A somogymegyei Mike községben hullott meteorit vizsgálata. in: Földtani Közlöny 1953. (Sztrókay Kálmánnal)
  • Neue grundsätzliche Gesichtspunkte zur Theorie und Praxis der Differentialthermoanalyse. in: Acta Geologica 1954. (Kliburszky Bélával)
  • Geokémiai vizsgálatok magyarországi kőszenek hamuin. in: Földtani Közlöny 1955. (Szádeczky-Kardoss Elemérrel)
  • A differenciális termikus elemzés szerepe az ásványtanban és a földtani nyersanyagkutatásban. Budapest, Műszaki, 1958, 90 p.
    Angolul: The role of differential thermal analysis in mineralogy and geological prospecting. Budapest, Akadémiai, 1958, 102 p.
  • Korszerű geokémiai vizsgálati módszerek: Aktiválásos eljárások, tömegspektrográfia. Budapest, Mérnöki Továbbképző Intézet, 1964, 44 p.
  • Rétegazonosítás nyomelemvizsgálatok alapján. Budapest, Mérnöki Továbbképző Intézet, 1965, 35 p.
  • Földtani időszámítás a klasszikus módszerek és az abszolút módszerek összehasonlításával. Budapest, Mérnöki Továbbképző Intézet, 1965, 39 p.
  • A ritka elem dúsulások felismerésének alapelvei. Budapest, Magyar Állami Földtani Intézet, 1967, 266 p.
  • Összefoglaló értékelő jelentés a területi ritkaelemkutatás tájékozódó jellegű kutatási fázisának eredményeiről. Szerk. Földváriné Vogl Mária. Budapest, Magyar Állami Földtani Intézet, 1971, 95 p.
  • A területi geokémiai kutatás elméleti és gyakorlati módszerei. Budapest, Műszaki, 1975, 240 p.
    Angolul: Theory and practice of regional geochemical exploration. Budapest, Akadémiai, 1978, 272 p.
  • Geochemistry of the young alkaline bazaltic volcanism of Hungary. Budapest, 1983. (Pantó Györggyel)
  • A geokémia időszerű problémái. Budapest, Akadémiai, 1987, 33 p. (1986-ban elhangzott akadémiai székfoglalója)

Jegyzetek[szerkesztés]

Felhasznált forrás[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Brezsnyánszky Károly: Kliburszkyné Vogl Mária (1912–1996). in: Magyar Tudomány XLII. 1997. 7. sz. 871–873.