Fonyó Sári
| Fonyó Sári | |
| Született | Freund Sarolta 1891. április 18. Dusnok |
| Elhunyt | 1949. január 3. (57 évesen) Budapest, Terézváros |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Freistadt Fülöp |
| Szülei | Freund Vilmos Freund Katalin |
| Foglalkozása | banktisztviselő |
| Halál oka | önakasztás |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fonyó Sári,[m 1] 1912-ig Freund Sarolta[1] (Dusnok, 1891. április 18.[2] – Budapest, Terézváros, 1949. január 3.[3]) banktisztviselő, nőmozgalmi vezető, pártmunkás.
Élete
[szerkesztés]Freund Vilmos kereskedő és Freund Katalin (1869–1905)[4] gyermeke, izraelita vallású. Anyai nagyszülei Freund Salamon és Trebitsch Sarolta voltak. Édesanyja, Freund Katalin elsőfokú unokatestvére volt Trebitsch Ignác kalandornak és Tarczai Lajos szocialista politikusnak.
1910-ben kapcsolódott be a munkásmozgalomba, belépett az MSZDP-be, 1915-től pedig a Budapesti Áru- és Értéktőzsde tisztviselőjeként dolgozott.[5] Az első világháború alatt a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesülete bizalmija volt, majd 1918-19-ben szerepet vállalt az illegális KMP megszervezésében, annak alakulásától fogva tagja, a Központi Bizottság háromtagú direktóriumának egyik összekötője volt.[6] 1918. októberben az MSZDP IX. választókerületi pártszervezet alelnökévé választották.[7] A kommün alatt a pénzintézetek lefoglalását irányította, s a Hadügyi Népbiztosságon a titkárság vezetőjeként működött: Szántó Béla titkára volt, egyben tagja a Budapesti Munkás- és Katonatanácsnak.[8][9] 1919. április 27-én Budapesten, a IX. kerületben hozzáment Freistadt Fülöphöz,[10][11] Freistadt Mór és Fuchs Henrietta fiához. A két tanú Kun Béla és Szántó Béla volt.[12] A Tanácsköztársaság bukása után hatévnyi fegyházbüntetésre ítélték,[13] ám a szovjet–magyar fogolycsere-akció keretei közt 1922-ben Szovjet-Oroszországba távozhatott,[14] ahol a moszkvai Állami Bankban talált állást. A második világháború után visszatért Magyarországra, s a Magyar Nemzeti Bank vezető tisztviselője volt.[15] 1949-ben felakasztotta magát.[3]
Származása
[szerkesztés]| Fonyó Sári (Dusnok, 1891. április 18.– Budapest, 1949. január 3.) |
Apja: Freund Vilmos izr. |
Apai nagyapja: | Apai nagyapai dédapja: |
| Apai nagyapai dédanyja: | |||
| Apai nagyanyja: | Apai nagyanyai dédapja: | ||
| Apai nagyanyai dédanyja: | |||
| Anyja: Freund Katalin (Paks, 1869. március 24. – Budapest, 1905. február 22.) izr. |
Anyai nagyapja: Freund Sámuel izr. |
Anyai nagyapai dédapja: Freund Wolf (Farkas) izr. | |
| Anyai nagyapai dédanyja: Haas Fáni izr. | |||
| Anyai nagyanyja: Trebitsch Sarolta izr. |
Anyai nagyanyai dédapja: | ||
| Anyai nagyanyai dédanyja: |
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ Hivatalos okmányokon a Sarolta név szerepel, míg a Magyar Életrajzi Lexikon, illetve több Fonyóval foglalkozó forrás is Fonyó Sáriként említi.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Belügyminisztérium 1912. évi 102825. sz. rendelete. MNL-OL 30793. mikrofilm 426. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1912. év 7. oldal 32. sor.
- ↑ Születési bejegyzése a kalocsai izraelita hitközség születési akv. 22/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
- ↑ a b Halálesete bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 19/1949. folyószám alatt.
- ↑ Freund Vilmosné Freund Katalin halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 714/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
- ↑ Lásd Magyarország tiszti cím- és névtára 1915–1918. évi kiadványai.
- ↑ dr. Rákos Ferenc (1959). „A Kommunisták Magyarországi Pártja második (illegális) Központi Bizottságának munkájáról”. Társadalmi Szemle (2), 96. o. (Hozzáférés: 2016. január 31.)
- ↑ (1918. október 11.) „Pártügyek”. Népszava 46 (238), 8. o. (Hozzáférés: 2016. január 31.)
- ↑ (1919. április 10.) „A megválasztott munkás- és katonatanácsok”. Népszava 47 (86), 8. o. (Hozzáférés: 2016. január 31.)
- ↑ (1919. április 12.) „A központi tanács és a kerületi huszas bizottságok megválasztása”. Népszava 47 (88), 5. o. (Hozzáférés: 2016. január 31.)
- ↑ 1918-ban önkéntesként a Vörös Hadseregben harcolt, 1918. októberben Moszkvában az OK(b)P Külföldi Nyelvcsoportjai Föderációja katonai osztályának vezetőjévé nevezték ki, ahová a permi frontról érkezett. Józsa Antal (1979). „Az internacionalisták szervezése és a Magyar Tanácsköztársaság katonai megsegítése”. Hadtörténelmi Közlemények 26 (1), 25. o. (Hozzáférés: 2016. január 31.)
- ↑ 1919-ben ő is a Munkás- és Katonatanácsok központi munkástanácsának tagja lett. (1919. április 15.) „A központi szovjet megalakulása”. Pesti Napló 70 (89), 1. o. (Hozzáférés: 2016. január 31.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest IX. ker. polgári akv. 1049/1919. folyószám alatt.
- ↑ (1920. augusztus 27.) „A hadügyi népbiztos titkárnője”. Budapesti Hírlap 40 (203), 4. o. (Hozzáférés: 2016. január 31.)
- ↑ (1922. február 7.) „A politikai elítéltek harmadik csoportját elszállították”. Népszava 50 (30), 3. o. (Hozzáférés: 2016. január 31.)
- ↑ (1948. szeptember 2.) „A Tebony és a sorsharag”. Haladás 4 (36), 8. o. (Hozzáférés: 2016. január 31.)
Források
[szerkesztés]- Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1972.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1920 - 6998
További információk
[szerkesztés]- Lengyel József: Visegrádi utca. [Budapest]: Szépirodalmi Könyvkiadó. 1962.
- Nagy Eta: Fonyó Sári. In: A szocialista forradalomért. A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Szerk. Bakó Ágnes. [Budapest]: Kossuth Könyvkiadó. 1975. 161–162. p.
- HU BFL - VII.5.c - 6693 - 1920
