Ugrás a tartalomhoz

Lehr Albert

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lehr Albert
Született1844. április 25.
Sárszentlőrinc
Elhunyt1924. május 9./június 9.[1] (80 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaközépiskolai tanár,
nyelvész
SírhelyeFiumei úti sírkert (34-4-8)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Lehr Albert témájú médiaállományokat.

Lehr Albert (Sárszentlőrinc, 1844. április 25. – Budapest, 1924. május 9./június 9.[1] ) középiskolai tanár, nyelvész, esztéta, műfordító, költő, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Lehr Zsigmond (1841–1871) műfordító, tanár öccse.

Síremléke Lux Elek alkotása

Pályája

[szerkesztés]

Lehr András tanár és Schleining Mária fia. 1853-ban apjával Sopronba költözött, ott végezte a gimnáziumot és a teológiát. Tagja és több évig főjegyzője volt a még Kis János által alapított Soproni Magyar Társaságnak, az első magyar diákönképzőkörnek. Az ifjúság Hajnal című lapjának állandó fordítója, 1859–1861. között szerkesztője. Kritikai tanulmányainak alapját Arany János Figyelőjéből és Koszorújából szerezte. 1865-ben Szentlőrincre került tanárnak, évekig tanulmányozta a nép nyelvét. 1868–1869-ben német egyetemeket látogatott, hazatérése után újból elfoglalta korábbi állását. Amikor az evangélikus iskolát Bonyhádra költöztették át, ott tanított. 1873-ban a budapesti evangélikus gimnáziumba hívták, ott működött 1898-ig, nyugdíjba vonulásáig. 1882-ben az MTA levelező tagjának, 1923-ban rendes tagjának választotta.

Munkássága

[szerkesztés]

Nyelvészként az ortológia híve volt. Behatóan foglalkozott nyelvhelyességi kérdésekkel, melyekben Szarvas Gábor halála (1895) után övé volt a döntő szó. Cikkei közül különösen a Budapesti Szemle és a Magyar Nyelv évfolyamaiban megjelentek keltettek nagy hatást. Tervezett nagy Arany-szótárát nem tudta befejezni.[4]

Fordítói tevékenysége is jelentős. Fordított latinból, németből, franciából, főként kortárs német tudományos munkákat (Ernst Curtius, Leopold von Ranke), valamint szépirodalmat (Goethe és Heine műveit).[5]

Munkái többek között a bonyhádi ágostai hitvallású evangélikus gymnasium Értesítőjében és a Magyar Nyelvőrben jelentek meg. A Budapesti Szemlébe névtelenül írt kritikákat. A Vasárnapi Ujságban, a budapesti ág. hitv. ev. főgymnasium Értesítőjében és az Akadémiai Értesítőben is publikált.

1875-ben A tárgyas-tárgytalan ragozáshoz című munkájáért elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Sámuel-díját, 1885-ben (Halász Ignáccal megosztva) a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalmát.[6]

Főbb művei

[szerkesztés]
Arany János: Toldi. Jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátta Lehr Albert. 11. kiadás. Évszám nélkül, feltehetően az 1920-as években készült.
  • Toldi, költői elbeszélés, írta Arany János. Iskolák számára nyelvi jegyzetekkel ellátta Lehr Albert. Budapest: Franklin-Társulat. 1880. (Jeles Írók Iskolai Tára XI.)
  • Ernst Curtius: A görögök története (http://real-eod.mtak.hu/3087/). 5. kötet. Ford. Lehr Albert. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata. 1880.
  • Toldi. Költői elbeszélés. Írta Arany János, nyelvi és tárgyi bő magyarázatokkal ellátta Lehr Albert. Budapest: Franklin-Társulat. 1882.
  • Magyar olvasókönyv a középiskolák I-III. osztályai számára, történeti térképekkel és illustratiókkal. Szerk. Lehr Albert és Riedl Frigyes. Budapest: Franklin-Társulat. 1883., 1885. Három rész.
  • Leopold von Ranke: A római pápák az utolsó négy században. Három kötet. Ford. a 7. kiadás után Lehr Albert. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata. 1886–1889.
  • Dísz-nóták. Röfögi egy Epicuri de grege porcus. Budapest. 1888.
  • Goethe: Hermán és Dorottya. Az eredeti versmértékben fordította Lehr Albert. Budapest: Kisfaludy Társaság. 1899/1900.
  • Arany-magyarázatok (A Magyar Nyelv évfolyamaiban 1905-től kezdve.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  2. ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM63096. (Hozzáférés: 2018. szeptember 13.)
  3. ↑ Tóth Vilmos: Nemzeti nagylétünk nagy temetője. A Fiumei Úti Sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára. Budapest: Nemzeti Örökség Intézete. 2018. 226. o.  
  4. ↑ https://www.nevpont.hu/palyakep/lehr-albert-f26ec
  5. ↑ https://www.nevpont.hu/palyakep/lehr-albert-f26ec
  6. ↑ Adatai (https://resolver.pim.hu/auth/PIM6 3096) a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944, 1990–2002; a 7. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János.
  • Kolta László: Bonyhádi arcképek. Bonyhád, Városi Könyvtár. 2000.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 785.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 kötet. 17-18. pótkötet. Szerk. Bokor József. Budapest: Pallas-Révai. 1893-1904
  • Új magyar életrajzi lexikon. 4. kötet (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon 2. kötet (L–R). Szerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1965. 28.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lehr_Albert&oldid=28662584”