Szarvas Gábor (nyelvész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szarvas Gábor
Szarvas Gábor.jpg
Született 1832. március 22.[1]
Ada
Elhunyt 1895. október 12. (63 évesen)[1]
Budapest
Foglalkozása
Kitüntetései MTA nagyjutalma
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvas Gábor témájú médiaállományokat.
Jankovits Gyula (1899): Szarvas Gábor (Budapest V. kerülete, Széchenyi István tér)

Szarvas Gábor (Ada, 1832. március 22.Budapest, 1895. október 12.) nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtője.

Élete[szerkesztés]

A szabadságharc idején nemzetőrnek jelentkezett, de fiatal kora miatt nem vették be. Ezután a bencés rendbe lépett, de 1852-ben érettségi után otthagyta a rendet, és jogásznak ment, de ezeket a tanulmányait betegsége miatt abba kellett hagynia.

1858-tól tanított Egerben, 1860-tól Baján, 1861-től 1869-ig Pozsonyban — eközben letette a tanári vizsgát. 1869-től 1881-ig Pesten volt gimnáziumi tanár, de 1879-ben súlyos szembaj támadta meg. Hamarosan teljesen megvakult, és 1881-ben nyugdíjba kellett vonulnia.

Munkássága[szerkesztés]

1858-ban jelentek meg első tárcái a Hölgyfutárban, majd a Bajai Közlönyben és az Aldunai Lapokban is közölt humoros írásokat Pap Rika álnéven. Az Aldunai Lapoknak egy ideig társszerkesztője is volt.

Nyelvészeti munkásságával országos hírnévre tett szert, ezért az MTA őt bízta meg a magyar nyelv kutatását és művelését szolgáló folyóirat alapításával. Ez a lap lett az 1872-ben indult Magyar Nyelvőr. Az új folyóirat ügyének megnyerte a magyar nyelvtudomány legtehetségesebb munkásait (Simonyi Zsigmondot, Szinnyei Józsefet, Munkácsi Bernátot stb.).

Lankadatlanul küzdött a magyartalan szóalkotások ellen, és kiváló etimológiai cikkeket írt. Állást foglalt az idegenszerű fordulatok és az erőszakos nyelvújítás ellen. Kutatásaival tisztázta a nyelvújítás határait. Budenz Józseffel és Szilády Áronnal szerkesztette a Nyelvemléktár I–III. kötetét (Budapest, 1874–1875), Simonyi Zsigmonddal a Magyar Nyelvtörténeti Szótárat. Tagja volt a helsingforsi finn-ugor társaságnak.

Főbb művei[szerkesztés]

Elismerései[szerkesztés]

  • A magyar igeidők című munkájával (1872) akadémiai jutalmat nyert.
  • Eredményes munkássága elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagjává választották.
  • A Magyar nyelvtörténeti szótárral elnyerték az MTA nagyjutalmát.

Emlékezete[szerkesztés]

  • Budapest XII. kerületében utat, Egerben, Baján utcát neveztek el róla.
  • Egy szobra a budapesti Széchenyi István téren, az MTA székháza előtt áll — a mellékalakos bronz mellszobor Jankovits Gyula alkotása (1899). Teljes magassága: 3,65 m. A 274 cm-es mészkő talpazathoz fiatal lány körülbelül 150 cm magas bronz alakja simul, és babérágat nyújt Szarvas Gábor felé. A bronz mellszobor 90 cm-es. A talapzat alján a Magyar Nyelvőr egy kötete látható. Felirat a talapzaton: SZARVAS GÁBOR.
  • Egy másik szobra szülővárosát díszíti.
  • A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület 1993-ban alakult meg Adán.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]