Galgóczy Árpád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Galgóczy Árpád
Galgóczy Árpád (Szabó László portréja)
Galgóczy Árpád (Szabó László portréja)
Élete
Született 1928. november 8. (89 éves)
Szamosangyalos
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Galgóczy Árpád témájú médiaállományokat.

Galgóczy Árpád (Szamosangyalos, 1928. november 8. –) magyar költő, műfordító.

Életpályája[szerkesztés]

Munkássága[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Puskin: Jevgenyij Anyégin. 1992, Ikon Kiadó, (Matúra klasszikusok, 5)
  • Találkozás a Géniusszal. 1995, Ikon Kiadó
  • Furcsa szerelem. 1997, Tevan kiadó; 2005 Valo-Art (bővített kiadás)
  • Emese és a rókák. 1999, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó
  • Puskin: Jevgenyij Anyegin - teljes, gondozott szöveg. 2000, Raabe Kiadó
  • Ég áldjon kedvesem. 2001, Eötvös József Könyv és Lapkiadó
  • A Volga felett. Válogatás a XIX.-XX. századi orosz költészetből (magyar-orosz ny.). 2002, Eötvös József Könyv és Lapkiadó
  • Magányos Démon. Válogatás Mihail Lermontov költészetéből (magyar-orosz ny.). 2003, Eötvös József Könyv és Lapkiadó
  • Szerettem önt… Válogatás Alekszandr Puskin költészetéből. 2004, Eötvös József Könyv és Lapkiadó
  • A túlélés művészete. 2007, Valo-Art (emlékiratainak I. része)
  • Fények a vaksötétben. 2008, Valo-Art (emlékiratainak II. része)
  • Az alagút vége. 2009, Valo-Art (emlékiratainak III. része)

Elismerései[szerkesztés]

Hitvallása[szerkesztés]

„…egyetlen nép szellemiségét, lelkiségét, művészetét sem szabad azonosítani az Őt megnyomorító és elaljasító politikai rendszerrel. Az ilyen esetekben egyenlőségjelnek nincs helye, és nem is lesz soha.”

Méltatás[szerkesztés]

  • Spiró György: „Ebben az irodalmi nagyüzemben, amely világszerte futószalagon dobja piacra a könyvnek látszó valamiket, csak partizánkodva, kézműves kisiparosként, a szeretettől hajtva lehet értékeset művelni. Gyanúm szerint Galgóczy Árpád úgy partizánkodta végig az életét, hogy közben rettentően élvezte, amire egyszer elszánta magát. Hihetetlen élmény, amikor a legnehezebben fordítható, vagyis az eredetiben a legegyszerűbb, legvilágosabb művek sok elvétett kísérlet után egyszerre magyarul is olyan egyszerűen és világosan szólalnak meg, mintha nem is fordítások lennének. Ennél mélyebb szellemi kalandot nem ismerek. Az egyszeri ember ilyenkor magának a nyelvnek válik a médiumává, feloldódik és kiárad. Hangszerré válik, amelyen nem tudni, voltaképpen ki is játszik. Csodálatos érzés hangszerré válni. Bámulatos, ahogy hol Amati, hol Stradivari, hol Guarneri tónusa szólal meg a fordítóból. Nem lehet ezt megérteni, és megmagyarázni se lehet, noha sokan próbálták csak csinálni.”
  • Szilágyi Ákos: „Született költő és műfordításra született költő”
  • Bratka László: „Pokolra kell annak menni…” - mondhatnánk Galgóczy Árpád életútjának ismeretében. Sok társa volt ebben a pokoljárásban, ha talán ők - amennyiben egyáltalán vannak fokozatok - nem is kerültek ilyen mély bugyrokba. Az első világháborús orosz, szovjet hadifogságból hazatérő Gellért Hugó, a kor talán egyetlen oroszul tudó fordítójaként „örök darabokat” hozott létre; de Galgóczyhoz hasonlóan hurcolták a Szovjetunióba Karig Sárát, a későbbi kiváló műfordítót.

Megkövetve[szerkesztés]

"…Az oroszok figyeltek fel rám először. Anyégin-fordításomról oroszul tudó magyar irodalmároktól értesültek. 93-ban kellett tartanom egy előadást Moszkvában. Főleg oroszok voltak ott. Záporoztak a kérdések. Valaki ott az egész orosz nép nevében bocsánatot kért tőlem a lágerért. Így ment híre az új magyar Anyéginnek. Ki ez a csodabogár, akit majdnem beletapostunk a betonba, akit majdnem megöltünk, akit hét évig kínoztunk, s aki, ahelyett, hogy meggyűlölt volna bennünket, elkezdte a klasszikusainkat fordítani?"

Jegyzetek[szerkesztés]

Szakirodalom[szerkesztés]

  • Szántó Gábor András: Galgóczy Árpád új Anyegin-fordítása, Studia Russica, XII, 1988.
  • Pór Judit: Galgóczy Árpád hódító hadjárata és a magyar Anyegin, Holmi, 1992. 1.
  • Szőke György: Az örök Anyegin, Beszélő, 1993. jan. 16.
  • Hetényi Zsuzsa: Galgóczy Árpád új Anyegin-fordításáról, Filológiai Közlöny 1994. 3–4. 232.
  • Péter Mihály: Az Anyegin legújabb magyar fordítása. Filológiai Közlöny 1995. 2.
  • Bratka László: Furcsa? Kegyetlen? Vagy beteljesült? Nagyvilág 1998. 9.
  • Péter Mihály: "Pár tarka fejezet csupán..." Puskin "Jevgenyij Anyegin"-je a magyar fordítások tükrében, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999.
  • Péter Mihály: Puskin Rézlovasának új magyar fordítása, Studia Slavica 44, 1999.
  • Szőke Katalin: A műfordító-költő Galgóczy Árpád. Tiszatáj 1999. 4.
  • Halasi Zoltán: Ki ez a csodabogár? Magyar Narancs 2007. márc. 8.
  • Spiró György: A Palládium laudációja. Élet és irodalom, 2007. márc. 9.
  • Forgách András: Kemény dió. - Atyaisten, hát ez ő! Élet és irodalom, 2010. júl. 30.

Hivatkozások[szerkesztés]