Várdomb utcai zsinagóga (Szatmárnémeti)

Várdomb utcai zsinagóga („Nagytemplom”)
Az ortodox nagyzsinagóga és a Talmud Tora Imaház a Várdomb utcában
Település	Szatmárnémeti
Ország	Románia
Vallás	zsidó
Építési adatok
Típus	zsinagóga (ortodox)
Stílus	eklektikus (dominánsan mór)
Építés kezdete	1891
Építés befejezése	1892
Építtető	Szatmárnémeti Ortodox Izraelita Hitközség (Mandelbaum Farkas főrabbi idején)
Tervező	Bach Nándor
Alapadatok
Befogadóképesség	kb. 800 ülőhely
LMI-kód	SM-II-a-B-05207
Elhelyezkedése
Várdomb utcai zsinagóga („Nagytemplom”) Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 47′ 27″, k. h. 22° 52′ 28″47.7908, 22.8745
A Várdomb utcai zsinagóga („Nagytemplom”) hivatalos honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Várdomb utcai zsinagóga („Nagytemplom”) témájú médiaállományokat.

A Várdomb utcai zsinagóga Szatmárnémeti SM-II-a-B-05207 kódszámú műemléke. A nagyzsinagóga (SM-II-m-B-05207.01) mellett hozzá tartozik az annak közvetlen szomszédságában álló Talmud Tóra Imaház (SM-II-m-B-05207.02), más néven kiszsinagóga vagy kistemplom.

A zsinagógát Szatmárnémeti zsidósága Nagytemplomnak is nevezte, egyike volt a város 28 zsinagógájának és imaházának, melyek közül ma már csak ez a két épület áll. A Bem (ma Hám János) utcai Chevra Máchziké Tóra imaház 2007 júliusában omlott össze.

A nagyzsinagógát a Szatmári Ortodox Izraelita Hitközség építtette Mandelbaum Farkas főrabbi idején, a nagyváradi Zárda utcai zsinagógáéval azonos tervrajzok alapján. A két „testvérzsinagóga” tervezője Bach Nándor volt. A kb. 300 ülőhelyes Talmud Tóra Imaházat 1927-ben építették a „Nagytemplom” mellé, miután az már túl szűknek bizonyult a szatmári ortodox zsidók befogadására.

Elhelyezkedése

Szatmárnémeti belvárosában, a Várdomb utcában (ma Decebal utca) található, a Szatmár Megyei Könyvtár és az Eminescu Főgimnázium épületei között, a Szamos Áruház hátsó bejáratával szemközti oldalon. A két zsinagóga egymás mellett helyezkedik el, főhomlokzatuk az utcafrontra néz. Mögöttük található a Szatmári Izraelita Hitközség székháza, a két épület között pedig az utcafrontra néző Holokauszt-emlékmű, mely a Szatmárnémetiből deportált, közel húsz ezer zsidó meghurcoltatásának (és többségük elpusztításának) állít emléket. A nagyzsinagóga helyén állt az első szatmári ortodox zsinagóga, melyet 1858-ban adtak át.

Története

Azon a helyen, ahol a Várdomb utcai zsinagóga áll, korábban már létezett egy ortodox nagyzsinagóga, amelyet szintén Mandelbaum Farkas idején, 1858-ban adtak át. Ez a zsinagóga is ortodox épület volt, a benne folyó liturgiát szintén a legszigorúbb hagyományőrzés jellemezte, már az ortodox-neológ szakadás előtt is. Amikor 1868-ban a magyarországi zsidóság három részre szakadt a hitfelekezeti kongresszuson (kongresszusira, azaz neológra, ortodoxra és Statusquo Ante irányzatra), értelemszerű volt, hogy a merev hagyományőrzéséről híres Mandelbaum rabbi és hitközsége az ortodoxiát válassza. Ugyanakkor szinte azonnal megjelentek a kongresszusi eszmék is a hitközségben, de ezek a főrabbi idejében még nem vezettek végleges szakadáshoz (a rabbi halála után viszont szinte azonnal kiváltak a kongresszusiak és más reformpártiak a hitközségből).

A hitközség hivatalosan csak 1869-ben döntött az ortodox irányvonal mellett (ezt a döntést 1871-ben újra megerősítették). A késlekedés oka a hitközség törékeny egységének megtartása volt – miközben mindvégig egyértelműnek tűnt, hogy a mereven konzervatív főrabbi vezetése alatt a szatmáriak semmiképp sem csatlakozhatnak más felekezetekhez.

Az 1868-ban épített zsinagóga állaga rohamosan romlott, ráadásul szűkössé is vált a hitközség számára. A vezetők és főrabbijuk hamarosan új zsinagóga építése mellett döntöttek. Az új (mai) nagyzsinagóga a régi helyén épült fel a Várdomb utcában, 1891-ben, az 1890-ben épült nagyváradi ortodox zsinagóga tervrajzai szerint (a két „testvérzsinagógát” Bach Nándor tervezte). Ezzel a Nagytemplom az első, eleve ortodoxnak épült zsinagóga a városban.

A Nagytemplom főhomlokzata

Közel 800 személyes terme és hatalmas női karzata van. Kiépítése és berendezése az ortodox zsinagógák tipikus felépítése szerint történt: hátul tóraszekrény, két oldalán az elöljárók padjai, a bima (szószék) pedig középen található, ellentétben a neológok keresztény típusú szószékeivel. A nők a karzatokon foglaltak helyet, rácsos elválasztófal mögött. Orgona – természetesen – nincs a zsinagógában (Szatmárnémeti egyetlen zsinagógájában sem volt ilyen hangszer, még a későbbi, neológba hajló státuszkó hitközség is tartózkodott ettől az újítástól). Mandelbaum rabbi még az ortodoxoknál megengedett, egyes ortodox hitközségekben akkor divatos újításnak számító kórust is tiltotta - csupán énekes kántora volt a gyülekezetnek.

Mandelbaum rabbi halála után a reformpártiak elhagy5ák a hitközséget, az ortodox hitközség azonban megerősödöttk. Egyre hangsúlyosabbá vált a haszid szemlélet hatása (noha teljes egészében nem haszidizálódott a szatmári ortodoxia). A zsinagóga és a hitközség Teitelbaum Joel főrabbi idején (1934–1944) élte virágkorát, melynek a holokauszt vetett véget.

A gettósítások idején és a deportálást megelőzően a nyilasok a zsinagóga szószékét használták a megalázó hüvelyvizsgálatok elvégzésére (testnyílásokba rejtett ékszerek után kutatva).

Szatmárnémetiből 1944. május 19-e és június 1-e között hat szállítmánnyal 18 863 Szatmár megyei zsidó embert deportáltak a haláltáborokba (köztük az ekkor 13 000 fő körüli szatmárnémeti zsidóságot), elsöprő többségük odaveszett (emléküket a szatmárnémeti ortodox zsidó temető Holokauszt-emlékkápolnája és a két zsinagóga közti Holokauszt-emlékmű őrzi).

A haláltáborokból mindössze néhány ezren tértek vissza, akik 1947-ben megkezdték a hitközség újjászervezését. Ekkor még mindkét hitközség újjáalakult, a Status quo közösség rabbija azonban hamarosan alijázott, majd a hívek tömeges elvándorlása után megszűnt a hitközség is. Az ortodox hitközség – és egyben a Várdomb utcai zsinagóga és imaház – főrabbija Náftali Hálpert lett, 1982-es alijázásáig. Azóta nincs rabbija a hitközségnek, amely már Szatmárnémeti Izraelita Hitközség néven, irányzatfüggetlen egységes hitközségként működik tovább. Tagjai ma már zömmel egykori neológ és státuszkó zsidók, kisebb részben valamikori ortodoxok. A hitközség jelenlegi elnöke Décsei Miklós (korábbi elnöke, Steinberger Miklós néhány évvel ezelőtt^[mikor?] hunyt el). 1992-ben 58 izraelita élt Szatmárnémetiben.

Rabbik

A zsinagóga – egyben a Szatmárnémeti Ortodox Izraelita Hitközség – főrabbijai voltak:

• Mandelbaum Farkas (1842–1897)
• Grünwald Juda (1898–1920)
• Grünwald Lázár (1921–1928)
• Teitelbaum Joel (1934–1944)
• Náftali Hálpert (1947–1982)

Megjegyzés: 1928 és 1934 között hatéves hatalmi harc volt a rabbiszékért. 1982 óta nincs rabbija a hitközségnek.

Stílusa

A zsinagógára a mór építészet megoldásai épp úgy jellemzőek, mint a szecesszió. Egyes leírások szerint romantikus stílusú (a romantikára jellemző neo-irányzatok a zsinagógaépítészetet is érintették – leginkább a mór építészet megoldásaihoz fordulva). Muhi Sándor az épület eklekticizmusát hangsúlyozza, rámutatva a templomot jellemző stíluskeveredésre. Szerinte „Az a sokszor leírt, elhangzott megállapítás, miszerint a zsinagóga mór stílusú – tévhit. Ilyen stílus nincs, mór építészet viszont van, és ennek keretén belül beszélhetünk toledói vagy sevillai stílusról. Az utóbbiak stílusjegyeire emlékeztetnek kissé a homlokzat falpilléreinek (féloszlopainak) oszlopfői valamint a nagy, félkörös ívbe foglalt hármas ablak”

Leírása

A szatmárnémeti ortodox zsinagóga (Nagytemplom) és a Talmud Tora imaház a belvárosában, a Várdomb (jelenleg Decebal) utcában található. Az épületek nyugati főhomlokzatai párhuzamosak az utca vonalával, a mögöttük húzódó udvarban pedig a Szatmárnémeti Izraelita Hitközség székhelyének épülete helyezkedik el. Ugyancsak az udvarban található, a két templom között, a szatmárnémetiből deportált zsidók emlékműve.

Az eklektikus stílusú zsinagóga alaprajzi szempontból a 19. század végére elterjedt hosszanti terű, csarnokrendszerű, a belső teret három oldalról női karzattal körülvevő zsinagógák típusába tartozik. Az épület kelet-nyugat tájolású, nyugati főhomlokzata az utca vonalát követi. A háromtengelyes főhomlokzat téglaarchitektúráját a főpárkány fölé emelkedő ötoldalú, változó nagyságú urnákkal lezárt falpillérek, párkányok és félköríves záródású nyílászárók, valamint a bejárati szint nyílászáróit díszítő stilizált fejezetű féloszlopok vakolt tagozatai teszik változatossá. A főbejárat vonalában egy félköríves záródású, áttört orommezejű, féloszlopok által patkóívekre tagolt háromosztatú ablak, a mellékbejáratok fölött pedig egy-egy félköríves záródású ablak látható. Az oromzatok csúcsaira különböző díszítőelemek kerültek, középen Mózes törvénytábláira utaló feliratos kőtáblák, a széleken pedig palmettadíszek láthatóak.

A zsinagóga belső terébe az előtéren keresztül lehet belépni. A tér közepén a tóraolvasásra szolgáló emelvény, a bima, a „keleti fal" (mizrah) előtt pedig a zsinagógai tértől egy díszráccsal elválasztva félköríves fülkébe mélyített, oszlopokkal keretezett tóraszekrény áll. A frigyszekrény fölött héber felirat olvasható. Itt is megjelennek a jellegzetes zsidó díszítőelemek, a Dávid-csillag, Mózes törvénytábláira utaló kőtáblamotívumok. A tóraszekrény két oldalán stallumok kaptak helyet, ezek egykoron az elöljárók számára voltak fenntartva. A zsinagóga belső tere keleties hangulatú, a teknőboltozatot dekoratív festés, geometrikus, négyzetes illetve trapéz alakú kerettel közrefogott stilizált növényi ornamentika, az oldalfalakat pedig patronmintás, palmettás díszítést idéző festés díszíti.

A zsinagóga mellett működő imaház előtérből és nyugati karzatos liturgikus térből álló téglány alaprajzú épület. Két bejárata a nyugati és északi homlokzatok középtengelyében helyezkedik el. Háromtengelyes, lizénákkal tagolt vakolatarchitektúrájú főhomlokzatát ívsorral díszített párkány zárja le, föléje pedig többszörösen ívelt, barokkos jellegű oromzat emelkedik. Az oromzatot lezáró félkörívben Dávid-csillag fölött héber felirat látható. Az egyenes záródású főbejárat két oldalán egy-egy kosáríves ablak nyílik. Az alsó szint nyílászáróit és az emelet félköríves záródású ablakai stukkóból kialakított keret fogja közre.

A Talmud Tora Imaház homlokzata

Megjegyzés: a leírás Bara Júlia műemlékleírása alapján készült (a részletesebb leírást lásd: a Romániai magyar lexikonban)

Talmud Tóra Imaház

Amikor a szatmárnémeti zsidóság lélekszáma (a XX. század elejére) meghaladta a 8000 főt, időszerűvé vált egy új, kisebb méretű zsinagóga megépítése a régi telken. A Nagytemplom déli oldalán elhelyezkedő új zsinagóga felépítésére a húszas évek második felében került sor. Építési munkálatai 1927-ben fejeződtek be.
Noha méretei és 300 személyes befogadóképessége alapján az ország számos településének zsinagógájával vetekedhet, a „Nagytemplom” hatalmas épületének szomszédsága folytán a szatmári népnyelv (a zsidóság is) „imaházként” vagy „kistemplomként” emlegeti.

Holokauszt-emlékmű

A két zsinagógaépület között található a Holokauszt-emlékmű, amely a Soá alatt Szatmárnémetiből deportált 18 863 zsidó szenvedéseinek, és többségük halálának állít emléket. A fehér márványemlékmű egy kör alakú, emelt betontalapzatba illesztett kék Dávid-csillag mögött helyezkedik el, és a következő feliratot tartalmazza négy nyelven (héberül, románul, magyarul és angolul):

„A Szatmárnémetiből és környékéről 1944. május-júniusban a fasiszta magyar kormány rendelete alapján az Auschwitz-Birkenaui haláltáborokba deportált 18 000-nél több, ott döntő többségükben kivégzett zsidó emlékére. Emlékük legyen örökké áldott!”

A műemlék a város második Holokauszt-emlékhelye (az első az ortodox izraelita temető Holokauszt-emlékkápolnája). Bal oldalán, a Nagytemplom falán további (fekete) emléktáblák találhatóak, rajtuk a népirtás szatmári áldozatainak neveivel, és a következő, szintén négynyelvű felirattal: Auschwitz-Birkenau • A jeltelen vértanúságuk helye (angolul: The martyrdom of those without graves).

Források

• A Szatmárnémeti Zsidó Hitközség honlapja Archiválva 2011. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Bara Júlia: Várdomb (ma Decebal) utcai Zsinagóga és Talmud Tora imaház, Szatmárnémeti, Erdélyi Magyar Lexikon [1]
• Csirák Csaba (szerk.): Szatmári zsidó emlékek, Otthonom Szatmár megye (12.), Szatmárnémeti, 2001.
• Muhi Sándor: A Várdomb utcai zsinagóga In Csirák Csaba (szerk.): Szatmári zsidó emlékek, Otthonom Szatmár megye (12.), Szatmárnémeti, 2001, 196–199. old.
• Muhi Sándor: Zsidóság Szatmáron, a Várdomb utcai Zsinagóga In uő. Szatmárnémeti (Városismertető), Szatmárnémeti, 2001 (készült: a zilahi Color-Print-Zilah nyomdában).