Arányi Dezső (operaénekes)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Arányi Dezső
Dezso Aranyi 1894 Vilimek.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Goldberger Dávid Májer
Született 1867. augusztus 28.
Szatmárnémeti
Elhunyt 1923. június 21. (55 évesen)
Pesterzsébet
Pályafutás
Műfajok opera
Aktív évek 1890 – 1923
Hangszer ének
Hang tenor
Tevékenység operaénekes
A Wikimédia Commons tartalmaz Arányi Dezső témájú médiaállományokat.

Arányi Dezső (külföldön Desider Arányi; eredeti nevén Goldberger Dávid Májer) (Szatmárnémeti, 1867. augusztus 28.[1]Pesterzsébet, 1923. június 21.) operaénekes (tenor). Pólya Tibor festőművész apósa.[2]

Élete[szerkesztés]

Hétgyermekes Zsidó családban született. Apja Goldberger Móric kántor-talmudtudós, anyja Eckstein Aranka volt. A kis Dezső csodagyerekként, már hatévesen énekelt a helyi zsinagógában. Egy, kivételes tehetségét felismerő pesti kántorkolléga hozta a tízéves fiút a fővárosba. Zsinagógai kóristaként fejlődött tovább, aztán tizennégy évesen Bellovics Imre, majd Bécsben Geiringer tanítványa lett.

1890-ben a brünni Városi Színházban debütált Raoul (Meyerbeer: A hugenották) szerepében. Ekkor már az Arányi nevet használta, noha hivatalosan csak 1906-ban magyarosított. Két évadot maradt a morva fővárosban, itt vette feleségül 1891-ben Lange Emília (1864–1909) opera-énekesnőt. Az 1892–93-as évadra a berlini Kroll-Operhez szerződött. 1894-ben kezdődött első budapesti operai időszaka. Ekkor még főleg lírai tenor szerepeket énekelt. 1900-ban hagyta el először a társulatot. Európa-szerte vendégszerepelt, pl. 1901-ben Salzburgban Don Ottaviót (Mozart: Don Juan) énekelt. 1902 és 1904 között a prágai Német Színház tagja volt. Itt beugrással Pedrot énekelte d'Albert Hegyek aljánjának ősbemutatóján. 1904-ben kezdődött második pesti korszaka. Ekkor már valamelyest megkopott hanggal főként hőstenorként működött.1913-ban vonult vissza a színpadtól, a következő években tanított.

Utolsó éveiben cukorbetegségtől szenvedett. 1923. júniusában beszállították az újpesti Szeretetház-kórházba, ahol a vérmérgezés tüneteit állapították meg rajta.[3] Lábát amputálni kellett, ám a kezdeti javulást követően állapota rosszabbra fordult és elhunyt. Végakartának megfelelően szülei mellé temették el Erzsébetfalván, az izraelita temetőben.

Gyermekei: Szeréna (Pólya Tiborné), Romeo, Araquill és Raul.[4]

Szerepei[szerkesztés]

  • Aggházy Károly: Maritta, a korsós Madonna
  • Bahnert József: Csempészek
  • Beethoven: Fidelio – Florestan
  • Boieldieu: A fehér nő – George Brown
  • Czobor Károly: Karen
  • D'Albert: Hegyek alján – Pedro
  • Donizetti: Lammermoori Lucia – Edgard
  • Erkel: Hunyadi László – címszerep; V. László
  • Erkel: Bánk bán – címszerep
  • Goldmark: A házi tücsök
  • Goldmark: Téli rege – Florizel
  • Hubay Jenő: A cremonai hegedűs – Sandro
  • Hubay Jenő: A falu rossza – Göndör Sándor
  • Hubay Jenő: Lavotta szerelme
  • Lehár Ferenc: Kukuska
  • Mascagni: Parasztbecsület – Turridu
  • Meyerbeer: Ördög Róbert – címszerep
  • Meyerbeer: A hugenották – Raoul
  • Mozart: Don Juan – Don Ottavio
  • Mozart: A varázsfuvola – Tamino
  • Offenbach: Hoffmann meséi – Hoffmann
  • Puccini: Manon Lescaut – Des Grieux
  • Puccini: Bohémélet – Rodolphe
  • Puccini: Pillangókisasszony – B. F. Pinkerton
  • Rossini: A sevillai borbély – Almaviva gróf
  • Richard Strauss: Elektra – Aigiszthosz
  • Szabados Béla: Alszik a nagynéni
  • Sztojanovits Jenő: Ninon
  • Verdi: Rigoletto – A mantuai herceg
  • Verdi: La Traviata – Alfred Germont
  • Verdi: Álarcosbál – Richard
  • Verdi: Aida – Radames
  • Wagner: A bolygó hollandi – Erik
  • Wagner: Lohengrin – címszerep
  • Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – David, Walther von Stolzing
  • Zichy Géza: Nemo – címszerep

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Egyes forrásokban tévesen 1859. augusztus 18.
  2. Pesti Napló, 1923. június 22., 6. old.
  3. Az Ujság, 1923. június 19., 4. old.
  4. Világ, 1923. június 22., 6. old.