Cseles Márton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cseles Márton
Életrajzi adatok
Születési név Cseles Márton
Született 1641. október 28.
Rózsavölgy
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1709. január 14. (67 évesen)
Sárospatak
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus

Cseles Márton (Rózsavölgy, 1641. október 28.Sárospatak, 1709. január 14.) bölcselet- és hittudós, jezsuita rendi tanár.

Élete[szerkesztés]

1657-ben lépett a jezsuita rendbe. Nagyszombatban (1673–76) filozófiát, Grazban és Bécsben egyházjogot, szentírást és teológiát is tanított. Kollonich Lipót esztergomi érsek megbízásából 1694-ben Rómába kerül. A Vatikáni levéltárban az ő munkásságával kezdődik a magyar forrásmunkák feltárása - 1695-ben ő bukkant rá a Riccardus-jelentésre, amiben a pápai kúria számára összefoglalták Julianus barát első útjának eredményeit. Visszatérvén hazájába, a győri rendház főnöke lett, ahol a teológusokat tanította, majd átment a pozsonyi rendházba. A Rákóczi-szabadságharc idején tartományfőnök volt, ekkor Rákóczi hívei elfogták és Érsekújvárba, majd Nyitrára, végül Munkácsra hurcolták, ahol egy éven át volt fogságban. Kortársai a magyar Ciceronak nevezték.

A vatikáni könyvtárban 17011702-ben mint a Péter basilica penitentiariusa kutatásokat tett és búvárlatainak eredményét 11 kötetben a budapesti Egyetemi Könyvtár őrzi; ezek közt: Thesaurus Bullarum, brevium ecclesiae Hungaricae jura privilegia, historiam spectantia (Kaprinai gyűjt. A. XII–XIV. k.)

Munkái[szerkesztés]

  • Elucidatio historico-chronologica de episcopatu Transilvaniae. Romae (1702. Ivrét.)
  • Decennium Georgii Szécsényi metropolitae Strigoniensis. Tyrnaviae, 1721. (Névtelenül.)
  • Descriptio amplitudinis episcopatus Sirmiensis. (kézirat)
  • Inchofer Menyhért híres Annaleseinek folytatását is ő küldte Rómából.

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]