Lányi Károly
| Lányi Károly | |
| Született | 1812. december 18. Bakabánya |
| Elhunyt | 1856. május 23. (43 évesen) Egbell |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | bölcseleti doktor, plébános, pedagógus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lányi Károly (Bakabánya, 1812. december 18. – Egbell, 1856. május 23.) bölcseleti doktor; római katolikus plébános, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Élete[szerkesztés]
Ősei Szepes- és Zólyom-megyéből költöztek Bakabányára. Középiskoláit Körmöcbányán járta, hol tanítói közül Kácsor Mihály, egykor jezsuita növendék, látván tehetségét, a tudományra serkentette és a szónoklati osztályban a görög és római remekirók munkáit vele megkedveltette; tudományos képzettségére nagy befolyással volt Balás Theophil szent-Benedekrendi költészettanár is Esztergomban. 1829-ben a gimnázium VI. osztályából az esztergomi főegyházmegye növendékei közé lépett; a nagyszombati érseki líceumba küldetett a bölcselet hallgatására; három év alatt a teológia I. osztályát is ott tanulta, a II-IV-et pedig 1832-től 1835-ig a pesti központi papnevelőben. Még be sem végzé tanulmányait, már is a hazát ismeretgyűjtés végett beutazta, sőt megfordult külföldön is. 1836-ban az esztergomi papnevelőintézetbe rendeltetett nevelőnek. 1837. október 26-án miséspappá szenteltetett fel és a máriavölgyi (Pozsonym.) segédlelkészséggel bizatott meg; honnét 1840-ben a pozsonyi Salvator-egyház hitszónokává neveztetett ki. Itt kezdett élni a magyar irodalomnak. 1842-ben a pesti egyetemen bölcseleti doktorrá avatták; szeptember 30-án a nagyszombati líceumban az egyetemes és Magyarország oknyomozó történelmének tanárává nevezték ki. 1844-ben az esztergomi káptalan könyvtárának őre lett. 1845-ben Kopácsi primás költségén Nyugat-Európát utazta be; 1846-ban a természettudományok és mezei gazdaság tanításával bizatott meg a nagyszombati líceumban. 1847. december 23-án a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta. 1848. június 21-én, midőn a tanítás szünetelt, a nádasdi plébánia adminisztrátorságával bizták meg, december 24-én ugyanazon minőségben Sopornyára rendelték. 1850-ben a nagyszombati szentszék jegyzője, 1851-től egyszersmind ugyanazon szentszék levéltárnoka és a görög nyelv tanára lett. 1852 októberében és novemberében a könyvtárnak Esztergomba szállítását gondozta. 1853. október 28-án egbelli (Nyitram.) plébánosnak neveztetett ki; a plébánia épületét átalakította és az iskola ügyeit rendezte.
Cikkei a Századunkban (1840. 55-59., 61. sz. Wildenspuchi borzasztó jelenetek, adat korunk vallási történetéhez), a Religióban (1845. II. 9. sz. Felvilágosító jegyzetek «Magyarföld Egyháztörténetei» ismertetésére, 1853. I. 53-55. sz. Vázlatok a magyarországi bibornokok történetéhez), a Kath. Iskolai Lapban (1849. 15-16. sz. Népnevelés állapota honunkban az Árpád és Anjou fejedelmek alatt.)
Munkái[szerkesztés]
- A Boldogságos Szűz Máriavölgyi csodaképének története ... 1839. (Németül és tótul is megjelent hely és év n.)
- Keresztény kathol. vallástanitmány. Kérdések és feleletekben. Pozsony, 1842. (Weinkopf után.).
- Magyarföld egyháztörténetei. Ausztriaházi korszak. A pesti t. theol. kar kitűzte Horváth-alapítványi jutalomkérdésben pályakoszorúzott munka. Pest, 1844. Három kötet.
- Magyar nemzet történetei képekkel, a nép számára. Pozsony, 1846. Online (2. kiadás. Pest, 1862.)
- Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. A pesti t. hittud. kar Horváth-alapítványi jutalomkérdésében koszorúzott első rangu pályamunka Pozsony, 1848. Két kötet. Online
- Krátky dejepis cirkew krestansko katolické. Uo. 1850. (Kath. egyháztörténet.)
- Déjeny starovékého lidstva k uzitku mládezli wyssich gymnasialnich trid. Bécs, 1852. (Az ősrégi emberiség történelme, felső gymnasiumok használatára. Magyarra is lefordította, ez azonban kéziratban maradt.)
- Lányi Károly Magyar egyháztörténelme. Átdolgozta Knauz Nándor. Esztergom, 1866. és 1869. Két kötet. (I. 889-1526., II. 1526-1848. L. életrajzával. Ism. Századok 1871.)
Kézirati munkái[szerkesztés]
Ifjúkori kísérletek (1835-1837. költemények, elbeszélések, várleirások sat., melyek címeit Knauz fölsorolja Lányi életrajzában); A gyászalak szépirodalmi mű, 8rét 102 lap, melylyel az akadémiánál pályázott; Magyarföld háznépe 1842., 4rét 930 lap, a m. tudom. akadémia pályázatán 1843-ban 100 aranyat nyert; Magyar alsó táblai clerus szavazatjogának története, 4rét 115 levél, 1847-ben a magyar káptalanok jutalmát nyerte; Török uralkodás Magyarföldön, 4rét 315 levél, rajzokkal, 1847-ben a m. tudom. akadémia által jutalmazott pályamű; Szkyth rokonságok és történetek, a m. tudom. akadémia által pályakoszorúzott mű; Mehádia, mint Róma emléke, 8rét 7 levél; Pécsnek legrégibb századai; A nádorokról 1447-ig; Erzherzogin Marie von Oesterreich, töredék, ívrét 10 ív, Geschichte der christlichen Religion und Kirche in Ungarn, verfasst und nach einer magyarischen Preisschrift deutsch umgearbeitet, ivrét 103 ív; De veteribus areis Strigoniensis Locis sacris.
A Lányi-codex 1519-ből: Apáczák ordináriuma, másolat. Kálmáncsey László pap írta két társával; először Lányi tett róla említést és a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. Kiadta Volf György a Nyelvemléktár V. k. Bpest, 1881.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.