Széchényi Pál (érsek)

Széchényi Pál
Pécs, Veszprém, majd Kalocsa püspöke
Született	1645. július 28. Gyöngyös
Elhunyt	1710. május 22. Sopron
Felekezet	római katolikus egyház
Püspökségi ideje 1676. március 29. – 1687. április 26. (Pécs)
Püspökségi ideje 1687. április 26. – 1710. május 22. (Veszprém)
Püspökségi ideje 1696. április 12. – 1710. május 22. (Kalocsa)
Előző püspök Következő püspök Kollonich Lipót Csáky Imre
Széchényi Pál a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Széchényi Pál témájú médiaállományokat.

Gróf Széchényi Pál (Gyöngyös, 1645. július 28. (vagy 1642) július 28. – Sopron, 1710. május 22.) katolikus főpap; veszprémi püspök, kalocsai érsek .

Életrajza

Széchényi Lőrinc és Gellén Judit harmadik gyermekeként született, testvérei Márton (vagy Ferenc, 1637), Erzsébet (1643), Kata (1649), Judit (1652), Márton (1653), György (1656). 1662. március 22-én Bánfalván (Wondorf) a pálosok rendjébe lépett, majd pálos szerzetesként Rómában magiszteri fokozatot szerzett. A Pozsony melletti Máriavölgyben a szerzet növendékeinek mestere, 1673-tól a nagyszombati egyetem teológia tanára, később világi pap lett. 1676-tól 1687-ig pécsi püspök, szeptember 15-től királyi tanácsos és szentgotthárdi apát lett, 1677-től győri kanonok és nagyprépost. 1687. április 26-ától veszprémi püspök 1710-ig, 1696-tól 1710-ig kalocsai érsek. Érseki székhelyére a hosszú török uralom által okozott pusztulás miatt nem költözhetett, de sokat tett az érsekség és a vármegye javára. Püspöki, illetve érseki kinevezése folytán előbb Veszprém vármegye, majd Bács vármegye örökös főispánja is lett egyúttal.

I. Lipót király 1697. március 30-án grófi rangra emelte a Széchényi családot. 1698. október 16-án a király Bács vármegyei főispánná nevezte ki (aminek egyházi tisztéből adódóan már örökös főispánja volt). 1704. január 2-án a bécsi udvar őt bízta meg, hogy tárgyaljon II. Rákóczi Ferenc pártjával és megegyezést közvetítsen a császár és a kurucok közt. Az udvar azonban teljesen elzárkózott a kurucok kívánságainak teljesítése elől, így a tárgyalások eredménytelenek maradtak.

Halála után Bánfalván temették el, ahonnan 1811-ben átvitték a nagycenki családi sírboltba. Mumifikálódott holtteste üvegfedelű koporsóban fekszik a sírboltban.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Széchényi Pál (érsek) a Magyar életrajzi lexikonban
• Pados János 1862: Szécsény Pál kalocsai érsek életrajza, Pest
• Széchényi Pál érsek emlékezete. Adalékok az életúthoz és a nagycenki múmia vizsgálatának eredményei; szerk. Kristóf Lilla Alida, Tóth Vilmos; 2. bőv. kiad.; Győri Hittudományi Főiskola, Győr, 2015

Előde: Gubasóczy János

Pécsi püspök 1676–1687

Utóda: Radonay Mátyás Ignác

Előde: Sennyey István

Veszprémi püspök 1687–1710

Utóda: Volkra Ottó János

Előde: Kollonich Lipót

Kalocsai érsek 1696–1710

Utóda: Csáky Imre