Demény Dezső (zeneszerző)
| Demény Dezső | |
 | |
| Sírja a Farkasréti temetőben | |
| Született | 1871. január 29.[1] Pest[2] |
| Elhunyt | 1937. november 9. (66 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | katolikus pap, író, zeneszerző, karnagy |
| Sírhelye | Farkasréti temető (7/10-1-29/30)[3][4] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Demény Dezső témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Demény Dezső (Budapest, 1871. január 29. – Budapest, 1937. november 9.) római katolikus pap, író, zeneszerző, karnagy.
Élete[szerkesztés]
Budapesten, Szatmárnémetiben és Esztergomban tanult, ahol 1893-ban pappá szentelték. Dömösön és Alsószerdahelyen volt káplán. 1894-től Budapesten lett érseki jegyző, 1896-tól gimnáziumi hittanár, 1897-től a budai várplébánia káplánja. 1913-tól a Szent István-bazilika karnagya, 1914-től tiszteletbeli pápai kamarás. 1915-ben a SZIA III. osztálya tagjává választotta. 1920-tól a Palesztrina-kórusban dolgozott. 1926-1930 között az Országos Magyar Cecília Egyesület elnöke volt. 1926-1928 között a Zeneművészeti Főiskola tanára. A Rózsavölgyi cég zenei lektora volt.
Szimfonikus műveket, 10 nagy misét, 12 virágéneket, 100 magyar nótát (1929), kórusokat, dalokat, melodrámákat írt.
1902-1925 között szerkesztette a Zeneközleményeket, 1935-ben felelős szerkesztője a Rádió Daloskönyveknek, 1936-ban pedig a Mozi Meséknek és 1936-ban a Zenei Kurirnak.
Művei[szerkesztés]
- 1890 Gyermekek keresztes hadmenete. Esztergom.
- 1892 A jótett kamatai. A vallásosság és kincsvágy. Budapest.
- 1892 János gazda boldogsága, vagy mire visz az úrhatnámság. Budapest. (Népiratkák 72.)
- 1897 Alapvető hittan. Budapest.
- 1898 Ágazatos hittan. Budapest.
- 1899 Erkölcstan. Budapest.
- 1899 Ünnepi szentbeszédek. Írta Alois Melcher. Ford. Kiss Jánossal. Szeged.
- 1900 Egyháztörténet. Budapest.
- 1903 Dicsérjétek az Urat. Imádságos és énekeskönyv. Budapest. (tsz. Kiss János)
- 1903 A Nibelung gyűrűje. Wagner Richard zenedrámájának esztétikai és zenei méltatása. Budapest. (tsz. Lichtenberg Emil)
- 1905 A trifolium v. 3 jómadár kalandja. Budapest. (új kiad. 1913)
- 1905 Imakönyv. Budapest. (díszkiadás is Fra Angelico képeivel)
- 1907 Hittan. Budapest. (tsz. Baumann K.)
- 1908 Apologetika. Uazzal. Budapest.
- 1908 Purum Bhagat csodája és egyéb elbeszélések. Írta Rudyard Kipling. Ford. Budapest.
- 1929-1930 M. egyh. énekek vegyeskari feldolgozásban. 1-2. füzet. Többekkel. Budapest.
- 1930 Férfikariskol. Közreműk. Kertész Gyula. Előszó Gerlóczy Béla. Budapest.
- 1937 Hangversenykalauz 1-2. Budapest. (tsz. Meszlényi Róbert)
Orgonaművei[szerkesztés]
- 25 preludia
- 20 karácsonyi preludium
- 2 nászinduló
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. augusztus 5.)
- ↑ https://resolver.pim.hu/auth/PIM51231, Demény Dezső, 2022. július 16.
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
Források[szerkesztés]
- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. [1]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest: Hornyánszky. , II. kötet, 766. o.
- Schematismus Strigoniensis 1930, 139.
- ZL 1935; 1965. I, 467; 1983, 421.
- Molnár 1936, 363.
- KL I, 409.
- P. Napló 1937. XI, 10.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János, V. kötet, 505. o.; 1956:, 539. -
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994., I. kötet, 364. o.
