Bakcsó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Bakcsó
Bihoreau Gris.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes)
Család: Gémfélék (Ardeidae)
Alcsalád: Gémformák (Ardeinae)
Nem: Nycticorax
T. Forster, 1817
Faj: N. nycticorax
Tudományos név
Nycticorax nycticorax
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bakcsó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bakcsó témájú médiaállományokat és Bakcsó témájú kategóriát.

A bakcsó (Nycticorax nycticorax) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó faj.[1][2] Népies neve vakvarjú, kvakvarjú, oláhpap, kakcsó, vasfejű vakkánya.

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, az Ardea nembe Ardea Nycticorax néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

Előfordulása[szerkesztés]

Észak-Amerika, Európa és Ázsia területén fészkel, telelni délre vonul, eljut Dél-Amerikában és Afrikába is.

Természetes élőhelyei a fészkelésnél az ártéri ligeterdők, mocsarak, lápok, tavak, folyók és patakok környéke, a telet szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdőkben és mangroveerdőkben tölti.[5]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres fészkelő, március-október hónapokban észlelhető. Állománya stabil, 2400-3600 költő pár közé tehető.[6] Elsősorban a Tisza-tó, a Felső-Tisza és a Kis-Balaton vidékén fordulnak elő, de gyérebb állománnyal az egész Dél-Alföldön, a Tisza mentén, a Velencei-tónál és a Kisalföldön, valamint Délnyugat-Magyarországon is találkozhatunk. Az Északi- és a Dunántúli-középhegységben, valamint Magyarország legnyugatibb régióiban ritkának mondható.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 58–65 centiméter, szárnyfesztávolsága 105–112 centiméter, testtömege 500–800 gramm.[6] A bakcsó a kisebb termetű gémfélék közé tartozik, ráadásul jellegzetes gubbasztó testtartása miatt még valós méreténél is kisebbnek tűnik. A kifejlett bakcsó tollazata alapvetően fekete-fehér. Csőre, feje teteje és háta fekete, szárnytollai szürkések, arca, nyaka és hasoldala fehér. Szeme vörös. Halványzöld lába a párzási időszakban sárgás vagy vöröses színűvé válik, hasonlóan arcbőréhez. Bóbitája néhány hosszú, fehér tollból áll. A fiatal példányok sötétbarna rejtőszínűek vajszínű pettyekkel, és olykor összekeverhetőek a hasonló méretű, összességében világosabb színezetű és csíkos bölömbikával.

A vízben és a ...
levegőben

Életmódja[szerkesztés]

Bujkáló természetű, szürkület idején lesz aktív (erre utal tudományos elnevezése is: Nycticorax, ’éjszakai holló’), nappal pedig csapatosan pihen élőhelyén, a nádasok vízközeli peremén, fűzfákon. Bár társas lény, inkább magányosan vadászik: halakat, békákat, vízirovarokat és kisebb emlősöket fogyaszt. Ha fiókái vannak, nappal is kutat táplálék után.

Szaporodása[szerkesztés]

A gémfélék többségéhez hasonlóan költőtelepeket alkot, elsősorban a nádasban, fűzbokrokban, ártéri fákon. A kolóniákban olykor más gémfélék is előfordulnak. A telepen belül minden hímnek megvan a maga territóriuma, amit látványosan védelmez a betolakodókkal szemben: leszegi a fejét és felborzolja nyakán, hátán és a mellén a tollait, közben rövid kiáltásokat hallat. A partnert viszont csőrfenéssel és jelképes tollápolással üdvözli.

A fészket a tojó építi a hím által összehordott gallyakból és náddarabokból. A rendetlen, durván összerótt fészket évről évre bővítik. A tojó három-öt tojást rak kétnapos eltéréssel, ami megkönnyíti a későbbiekben a fiókák táplálását, emellett az előbb kikelt példányoknak nagyobb esélye lesz a túlélésre táplálékban szegény években. A tojások 20-22 nap után kelnek ki hat-nyolc napos eltéréssel, és a sötét tollazatú fiókák összességében 40-50 nap után repülnek ki. Közben mindkét szülő részt vesz a táplálásukban.

Fészkében
tojása
... és egy fiatal példány

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel,[5] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 forint.[6]

Folklór[szerkesztés]

A vakvarjú elnevezés leginkább egy gyermekmondókából ismert:

Csip-csip csóka,
Vakvarjúcska.
Jó volt-e a
Kisfiúcska?
Ha jó volt a
Kisfiúcska,
Nem csíp meg a
Vakvarjúcska.


"A madársereg elcsendesedett, és elfogyott a levegőből. Szétrepültek a messzeségbe, vagy leereszkedtek újra a vízre. Gyula meg-megállt, ha felettük elszállt valami.

– Ez mi? – Szürkegém. – Hát ez, Matula bácsi? – Bakcsó, de úgy is mondják: vakvarjú. – De azért lát, ugye? – Nem azért mondják, mert vak, hanem azért, mert úgy szól, hogy: kvak-vak… – Furcsa. – Mér lenne furcsa? Azt mondja, hát azt mondja. Ű tudja, hogy mit kell mondani…"[7]

(Fekete István: Tüskevár)

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
  4. Fesztáv (Wingspan)
  5. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 18.)
  6. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
  7. Tüskevár. dydudu.hu. [2017. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 24.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a bakcsó címszót a Wikiszótárban!