Berényi György (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berényi György
Született1601. augusztus 21.[1]
Felsőbodok
Elhunyt1677 (75-76 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus
Tisztségemagyar országgyűlési követ (1634–1638)
SablonWikidataSegítség

Karancsberényi báró Berényi György (Bodok, 1601. augusztus 21.1677) politikus, író.

Élete[szerkesztés]

A körmöci kolostori iskolában, majd feltehetőleg külföldi egyetem folytatta tanulmányait. Hazatérése után Semptén a Forgách család, majd Temetvényen a Thurzó család szolgálatában várkapitány volt. Naplót írt az 16341635-ös soproni és az 16371638-as pozsonyi országgyűlésekről, amelyeken Nyitra vármegye követeként vett részt. A naplók eredetije a gróf Berényi-család Országos Széchényi Könyvtárban őrzött levéltárában van. 1639-től Nyitra vármegye alispánja, 1641-től a vármegyei nemesi felkelés vezetője volt. 1642-ben újra követ volt a pozsonyi országgyűlésen. 1643-ban a királyi seregekhez csatlakozott I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ellen. 1646-ban az erdélyi fejedelem szolgálatába állt, de 1648 visszatért a bécsi, királyi udvar hűségére, amely 1655-ben birtokadományt, 1656-ban bárói rangot adott neki. 1659-ben I. Lipót király megbízásából sikertelenül közvetített II. Rákóczi György és Barcsay Ákos közt. 1660-tól a királyi tábla bírája volt, ezt követően királyi tanácsnokként tevékenykedett.

Irodalom[szerkesztés]

  • Komáromy András: Berényi György naplója az 1634–35-iki soproni és az 1637–38-iki pozsonyi országgyűléselről (Történeti Tár, 1885, 118-143 o.)
  • Komáromy András: Karancsberényi báró Berényi György élete és politikai működése 1601–1677 (Századok, 1885)
  • Adatok Berényi György erdélyországi követjárása történetéhez (1659) (Történeti Tár, 1905)

Források[szerkesztés]

  1. Berényi György, báró, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01623.htm