Szabadka–Zenta–Óbecse-vasútvonal
Szabadka–Zenta–Óbecse-vasútvonal
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Ada elhagyatott állomása | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 78 km | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 60/80 km/h | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az egykori Szabadka–Zenta–Óbecse-vasútvonal Szerbiában, a Vajdaságban, Kelet-Bácskában található.
Története[szerkesztés]
A vonalat a Bácsbodrog vármegyei HÉV társaság építette helyiérdekű vasútvonalként. A MÁV Budapest–Zimony-vasútvonalának szabadkai állomásától induló, Zentán keresztül Óbecséig tartó, 76,7 km hosszú, első szakaszt 1889. november 14-én nyitották meg,[1] valamint ugyanekkor helyezték üzembe a Zentától, az akkor már MÁV tulajdonú Alföld–Fiumei Vasút Horgos állomásáig tartó 31,4 km hosszú Horgos–Zenta-vasútvonalat is. A síkvidéki jellegű vasútvonalak kevés földmunkával épültek. A vonalakon 22,3 kg/fm tömegű „l” jelű síneket fektettek le.
Csatlakozó vasutak[szerkesztés]
A vasútvonal folytatását Óbecsétől Újvidékig az Óbecse-újvidék-titeli HÉV társaság építette. A 63,8 km hosszú vasútvonalat 1899. július 2-án adták át a forgalomnak, a 37,9 km hosszú Újvidék–Titel közötti szárnyvonallal együtt. A két vasúttársaság 1906-ban egyesült Bács-Bodrog vármegyei egyesült h. é. vasutak Rt.[2] néven, így egy kézbe került a Horgostól és Szabadkától Újvidékig terjedő vasúthálózat. Egy évvel később, 1907-ben Óbecse elágazó állomássá vált a Zombor–Óbecsei HÉV társaság vonalának megnyitásával.
Napjainkban[szerkesztés]
Az egykori vasútvonal Szabadka–Zenta közötti szakasza ma a Szerb Államvasutak 33-as számú vasútvonalának része.[3] A felújítása 2020. novemberére készült el. Rajta a személyvonatok engedélyezett sebessége 80 km/h, a tehervonatoké 60 km/h lett.[4]
Zenta és Óbecse között nincs forgalom, a pálya járhatatlan. Itt ma is megtalálhatók az építéskori "l" sínek. Az egykori elágazó állomás Óbecse a közelmúltban már csak Újvidék felől volt elérhető vasúton, mivel itt a pálya átépült korszerűbb sínrendszerre, és szórványos teherforgalom volt rajta. A vasúti pályafenntartó állami cég 2022-es döntése értelmében a vasútvonalat véglegesen felszámolják és felszedik. A sínek ócskavasként való értékesítése mellett az ingatlanokat (épületek, területek stb.) is eladják.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 88. és 241. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
- ↑ 1906. évi XIX. törvénycikk
- ↑ A Szerb Államvasutak térképe. [2010. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 16.)
- ↑ https://iho.hu/hirek/elkeszult-a-zenta-szabadka-vasutvonal
- ↑ Nemcsak az egykori vajdasági vasutakat árusítják ki. [2022. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 29.)
