Alföld–Fiumei Vasút
| Alföld–Fiumei Vasút | |
 | |
| Eszék vasútállomás, a társaság vonalának végpontja | |
| Típus | vasúttársaság |
| Alapítva | 1862 |
| Megszűnt | 1884. december 1. |
| Jogutód | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. |
| Iparág | vasúti közlekedés |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Alföld–Fiumei Vasút egy magyar vasúttársaság volt a 19. században. Vasútvonala az 1869-1871 között épült Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Eszék vasútvonal volt, melyet az Eszék–Villány szárnyvonal egészített ki, kapcsolatot teremtve a Mohács-Pécsi vasúttal. A vonal építésének célja az volt, hogy az Alföld terményei közvetlenül, a főváros érintése nélkül eljuthassanak a fiumei kikötőbe.
A vasútvonal tervezése 1862-ben kezdődött. A vasúttársaság 1863. március 29-én kapta meg az engedélyt az előmunkálatokra, augusztusra már elkészültek a tervek, Csaba és Szeged között megkezdődtek a földmunkák. Pénz hiányában azonban többször elakadt az építkezés, csak 1869-re készült el az első szakasz. További két év kellett a többi vonalrész megépültéhez.
| Az egyes szakaszok megnyitásának időpontjai | |
|---|---|
| Szakasz | Átadás időpontja |
| Szeged–Szabadka–Zombor | 1869. szeptember 11. |
| Szeged Rókus–Szeged Nagyállomás | 1869. szeptember 11. |
| Csaba–Hódmezővásárhely | 1870. június 16. |
| Hódmezővásárhely–Szeged | 1870. november 16. |
| Zombor–Eszék | 1870. december 20. |
| Eszék–Villány | 1870. december 20. |
| Csaba–Nagyvárad | 1871. szeptember 14. |
A vasútvonal Szegednél külön külön szintben keresztezte az Osztrák-Magyar Államvasút-Társaság Pest–Szeged–Temesvár-vonalát, de nem volt közös állomásuk. A mai nagyállomás az Államvasút-Társaságé, míg a rókusi állomás az Alföld–Fiumei Vasúté volt. Emiatt szükség volt egy 3 km-es összekötő vágányra. Ma az egyenes, Szabadkára tartó irány megszűnésével ezen folyik a forgalom.
1870-ben a társaság engedélyt kapott Fiume felé folytatásként az Eszék–Károlyváros szakasz megépítésére, azonban ezt 1877-ben visszavonták, a szakaszt más társaság készítette el. Az AFV nyugati végpontja Eszék maradt.
A vasúttársaság nehéz gazdasági helyzetbe került, ezért 1884. december 1-jével az állam megvásárolta, a vonalai a MÁV tulajdonába kerültek.
A trianoni békeszerződés a vasútvonalat szétdarabolta, jelenleg Magyarország, Horvátország, Szerbia és Románia területén fekszik, viszont az összes határátmenet járható, a síneket sehol sem szedték fel. Az Alföld–Fiumei Vasút vonalának magyarországi szakaszai jelenleg a következő vasútvonalak részét képezik:
- 66-os számú Villány–Mohács-vasútvonal (Teljes hosszában)
- 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal (Békéscsaba–Kötegyán között)
- 135-ös számú Szeged–Békéscsaba-vasútvonal (Teljes hosszában)
- 136-os számú Szeged–Szabadka-vasútvonal (Teljes hosszában)
