Ugrás a tartalomhoz

Vilt Tibor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilt Tibor
Móser Zoltán felvétele
Móser Zoltán felvétele
SzületettVilt Tibor Róbert[1]
1905. december 15.[2][3][4][5][1]
Budapest[6]
Elhunyt1983. augusztus 5. (77 évesen)
Budapest[6]
Állampolgárságamagyar[7]
Nemzetiségemagyar
HázastársaSchaár Erzsébet[8]
Foglalkozása
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (25/9-1-15)
A Wikimédia Commons tartalmaz Vilt Tibor témájú médiaállományokat.

Vilt Tibor (Budapest, 1905. december 15. – Budapest, 1983. augusztus 5.) Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász, kiváló művész. A két világháború közt a római iskola jeles képviselője volt.

Életpályája

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vilt Győző magánhivatalnok és Polczner Antónia (1876–1958) fiaként született.[9] 1922–1926 között az Iparművészeti, majd a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. Mesterei: Mátrai Lajos és Kisfaludi Strobl Zsigmond voltak. 1926-ban mintázta meg első jelentős alkotását, önarcképét. 1927-ben meghívták Új Művészek Egyesülete tagnak és két művével a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) kiállításán is szerepelt. Ebben az időben főleg portrékat készített, 1928 és 1930 között Ernst Lajos ösztöndíjával Rómában tanult. 1925-ben már kiállított.

Vilt Tibor: Komárom városcímere (1929)

1935-ben feleségül vette Schaár Erzsébetet. 1935-ben Barcsay Jenővel az Ernst Múzeumban, 1938-ban Kmetty Jánossal, majd 1965-ben a székesfehérvári István Király Múzeumban mutatta be műveit. 1945-ben rész vett az Európai Iskola munkájában is. Indulásakor zárt, feszes formavilágban alakította ki műveit, például Önarckép (1926. Neoklasszikus művei a budapesti Pasaréti-téri templom homlokzatát és a győri nádorvárosi templomot díszítik. A háborús években művei tragikus hangsúlyt kaptak, például Magány (1944), Gyermekfej a háború után (1946). Egyre expresszívebb, nagy feszültségű műveket alkotott. Figura székkel (1944-45), Kentaur (1956), Szorongás, Fej (1957).

1956-os forradalmi működéséért internálták. Az 1960-as években egyike lett a modern magyar szobrászat megújítóinak, s példaképe a fiatal művésznemzedéknek. Bár Vilt egyike volt a „római” ösztöndíjasoknak, az ún. „Római Iskolának” sohasem lett elkötelezettje. A Tiszalöki vízerőműhöz monumentális, futó figurát készített. Az absztrakt megfogalmazásban tiszta formákra törekedett, Kategóriák (1966). Üveg térkonstrukciók (196?). 1966-ban Párizsban, 1967-ben Bécsben állított ki. Az évtized végén – részben Schaár Erzsébet hatására – új anyagként az üveg felhasználásával is kísérletezett (Három forma, 1970). A 70-es évek a kiteljesedés időszaka volt munkásságának. Ekkorra már egyértelműen elismert művész. 1973-ban a budapesti II. Kisplasztikai Biennálén szinte egész korábbi életműve összefoglalójának szánta a Változatok I-V. sorozatot, mellyel díjat is nyert. Utolsó éveiben ismét újított: műterméből a posztmodern eklektikus formanyelvén beszélő, világvégi hangulatot árasztó szobrok sora került ki (Emberevő, 1982; Sovány kurva, 1982). Utolsó kiállítása 1982-ben a Fészek Művészklubban volt.

Sírja a Farkasréti temető 25. parcellájának 9-15 sírhelyen található. (Gulyás Gyula szobrászművész alkotása.)[10]

Díjai, elismerései

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei[11]

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Köztéri munkái

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1928. Krisztus, szentek szobrai Győr, Gyárvárosi templom, (1944-ben elpusztult)
  • 1932. domborművek (mészkő, Balatonboglár, római katolikus templom)
  • 1934. Szent Ferenc és Szent Antal (mészkő, (Budapest, Pasarét, Szent Antal-templom)
  • 1935. Jedlik Ányos (terrakotta, Budapest, Irgalmasok Kórháza)
  • 1937. Remete Szt. Pál (Gellérthegy, elveszett)
  • 1939. Angyalok (mészkő, Budapest, XI. ker., Tűzoltóság)
  • 1940. Szent Mihály (festett fa, Budapest, Albertfalva, Szent Mihály-templom)
  • 1940. Deér Endre-síremlék (Budapest, Kerepesi temető)
  • 1943. Hunyady Sándor-síremlék (Budapest, Kerepesi temető)
  • 1949. Rendelőintézet domborművek (Debrecen, Bethlen utca 11)
  • 1951. Szoborcsoport (bronz, (Budapest, a Honvédelmi Minisztérium homlokzatán, elbontották)
  • 1954. Leonardo da Vinci (mészkő, ólom domborműves emléktábla, Budapest, VIII. ker., Leonardo da Vinci u.)
  • 1955-1958. Az áram (bronz, Tiszalök)
  • 1958. Lány körzővel (kő dombormű, Miskolc, Nehézipari Műszaki Egyetem)
  • 1958. Apáczai Csere János-emlékjel (fémdombormű, Budapest, V. Apáczai Csere János utca 1 épület homlokzatán).
  • 1961. Eötvös József-szobor (Ercsi) (bronz)
  • 1963. Térplasztika (hegesztett vas, Budapest, XI. ker., MÁVAUT-pályaudvar)
  • 1964. dombormű (mészkő, Budapest, XIII. ker. Váci út, Iparitanuló Iskola)
  • 1965. dombormű (alumínium, Salgótarján, Hotel Karancs)
  • 1965. Szovjet hősi emlékmű (mészkő, Budapest-Pesterzsébet, 1992-ben áthelyezve Rákoskeresztúri köztemetőbe)
  • 1965. dombormű (mészkő, Budapest, X. ker., Kőrösi Csoma Sándor úti lakótelep)
  • 1966. dombormű (fémlemez, Budapest, V. ker., Apáczai Csere János u.)
  • 1966. Szőnyi István (bronz portré, Zebegény, sorsa ismeretlen)
  • 1966. Madách Imre (bronz, Budapest, VII. ker., Madách I. Gimnázium)
  • 1967. Prometheus (bronz, kő, Pécs, Orvostudományi Egyetem)
  • 1967. Széchenyi (bronz, Budapest, V. ker., Országos Vízügyi Főig. Kollégiuma)
  • 1968. Olvasó pár (bronz, Komárom, Jókai Gimnázium)
  • 1971. Háromfigurás kompozíció (bronz, Budapest, Csepeli Strandfürdő)
  • 1971. Atlasz (bronz, 1971 Budapest, Térképészeti Székház)
  • 1972. Vasszobor (vaslemez, Miskolc, Nehézipari Műszaki Egyetem)
  • 1972. Kelemen László (mészkő, Budapest, OSZMI)
  • 1972. Csokonai (bronz, Sárospatak, Rákóczi Gimnázium)
  • 1972. Dózsa György emléksztélé (műanyag, Siklós)
  • 1973. Madách Imre szobor (bronz, Margitsziget)
  • 1974. Balatoni Sellők (kő, Siófok, Rózsakert)
  • 1974. Térplasztika (poliészter, Budapest, SOTE Szemészeti Klinika)
  • 1975. Csanády György dr. (alumínium, Győr, Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola)
  • 1975. Munkácsy Mihály (bronz, Békéscsaba)
  • 1975. Hasított hasáb (fémlemez, Szeged, CSOMITERV)
  • 1975. Lenin (alumínium, Székesfehérvár, Könnyűfémmű)
  • 1976. Pécsi József (kő, alumínium domborműves emléktábla, Budapest, V. ker., Dorottya u.)
  • 1976. Lenin (bronz, Hajdúböszörmény, 1990 után lebontva)
  • 1977. Ülő fiúk (bronz, Szombathely, Elme- és Idegkórház)
  • 1977. Szikratávíró (kő, beton, acél, Budapest, Csepel, 1990 után kereskedelmi hasznosításra átadva)
  • 1977. Kaesz Gyula (hársfa, Budapest, 18. sz. Szakmunkásképző Intézet)
  • 1977. Gulyás Pál szobra (bronz, Budapest, Margitsziget)
  • 1977. Szerb Antal (bronz, Budapest, XVI. ker., Szerb Antal Gimnázium)
  • 1978. Doktor Sándor szobra (bronz, Pécs-szeméttelep)
  • 1978. Gagarin (bronz, Baja, Magyar-Szovjet Barátsági Emlékpark)
  • 1979. Emlékműterv (acéllemez, Dunaújváros, Szoborpark)
  • 1979. Henrich Heine szobra(homokkő, Somberek)
  • 1979. Szikratávíró emlékmű (acél, gránit, Csepel)
  • 1980. Állvány és szobor (fa, Nagyatád, Szoborpark)
  • 1980. Kígyós nő (bronz, Budapest, Dél-pesti Kórház)
  • 1980. Emlékplasztika (mészkő, krómacél, Albertirsa, Transzformátorállomás)
  • 1981. Schafarzik Ferenc (bronz portré, Budapesti Műszaki Egyetem)
  • 1981. Mihailich Győző (bronz mellszobor, Budapesti Műszaki Egyetem)
  • 1983. Időgép (beton, acél, Budapest, XI. Őrmező)
  • 1983..Álló női figura (haraszti mészkő, Siófok)
  • 1986. Bányász-emlékmű (vaslemez, Tatabánya, Bányász Skanzen).

Néhány kisplasztikája[12]

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1926. Önarckép. (fa, 40 cm magas. Magángyüjtemény).
  • 1942. Mednyánszky László. (Ólom, 37 cm magas. MNG).
  • 1943. Krucifix. (ezüstözött vörösréz. Magántulajdon).
  • 1944. Magány. (bronz, 44x37,5 cm. Magántulajdon).
  • 1946. Gyermekfej. (bronz, életnagyság. Magántulajdon).
  • 1948. Férfifej. (bronz, 34 cm. magas. Janus Pannonius Múzeum, Pécs).
  • 1949. Rácsok (vörösréz, galvánplasztika 35x28 cm. Magántulajdon).
  • 1949. Fej. (bronz, 3/4 életnagyság. Magántulajdon).
  • 1950. Bohóc virággal. (bronz 28 cm. magas. Magántulajdon).
  • 1950. Kötéltáncos. (bronz, 33x24 cm. Magántulajdon).
  • 1952. Közöny. (bronz, 35 cm magas. Magántulajdon).

Egyéni kiállításai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1929. Tamás Galéria, Budapest (Kmetty Jánossa))
  • 1936. Ernst Múzeum, Budapest (Barcsay Jenővel)
  • 1965. Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár (kat.)
  • 1966. Párizs (Domanovszky Endrével)
  • 1967. Collegium Hungaricum, Bécs (Kondor Bélával, Gádor Istvánnal)
  • 1968. XXXIV. velencei biennále, Velence
  • 1970. Műcsarnok, Budapest, Miskolci Galéria, Miskolc, Egyetemi Galéria, Debrecen
  • 1974. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest [Gulyás Gyulával), Tihanyi Múzeum, Tihany(kat.)
  • 1975. Dorottya u. Galéria, Budapest (Gulyás Gyulával, Kass Jánossal)
  • 1977. Wilhelm Lehmbruck Museum(Schaár Erzsébettel), Duisburg • Szent István Király Múzeum([Schaár Erzsébettel), Székesfehérvár, Nagy Balogh J. Kiállító terem
  • 1978. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest-műhely
  • 1980. Celldömölk, Műcsarnok, Budapest
  • 1983. Miskolci Galéria, Miskolc
  • 1985. G. Zacheta, Varsó
  • 1986. Csók Képtár, Székesfehérvár (emlékkiállítás, kat.).

Válogatott csoportos kiállításai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1927-től a Képzőművészek Új Társasága kiállításain, Budapest
  • 1946-1947. az Európai Iskola kiállításain, Budapest
  • 1948. A magyar képzőművészet újabb irányai, Nemzeti Szalon, Budapest, Közösségi művészet felé, Régi Műcsarnok, Budapest
  • 1950-től valamennyi magyar képzőművészeti kiállításon
  • 1957. Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest • Konstruktív törekvések. A huszadik század magyar művészete, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1966. Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
  • 1967. Nemzetközi Szobrászati Biennálé, Middelheim (NL)
  • 1971. 100 Jahre Kunst in Ungarn, Museum am Ostwald, Dortmund
  • 1973. Mai magyar szobrászat 1957-1972, Puskin Múzeum, Moszkva • Európai Iskola. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár • II. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest
  • 1977. Magyar művészet 1945-49. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
  • 1978. Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest
  • 1980. Tendenciák 1970-1980. Új művészet 1970-ben, Óbuda Galéria, Budapest
  • 1983. A kibontakozás évei 1960 körül. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
  • 1984. Az (ismeretlen) Európai Iskola, Budapest Galéria, Budapest
  • 1993. Mi, "kelet-franciák". Magyar művészet 1981-89. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár.

Művei közgyűjteményekben

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Fővárosi Képtár, Budapest
  • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
  • Janus Pannonius Múzeum, Pécs
  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • Wilhelm Lehmbruck Museum, Duisburg.

Képgaléria

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Vilt Tibor (1938)
  • Oltványi-Átringer I.: Vilt Tibor szobrai, Magyar Művészet, 1938
  • Pátzay P.: Vilt Tibor szobrai, Tér és Forma, 1943/9.
  • Rabinovszky M.: Beck András és Vilt Tibor, Miroir, 1948
  • Kovalovszky M.: Vilt Tior (kat., szerk., Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1965)
  • Haits G.: Műteremlátgatás Vilt Tibornál, Művészet, 1966/2.
  • Frank J.: A XXXIV. velencei biennále magyar pavilonjának kiállítása, Budapest, 1969 J. Cassou-Kovács P., Vilt Tibor Budapest, 1972
  • Néray K.: Előrelépések és visszacsatolások (kat., bev. tan., Tihanyi Múzeum, Tihany, 1974)
  • Móser Zoltán: Vilt Tibor: Vilt Tibor életmű katalógus. – Tihany : Tihanyi Múzeum, 1974.
  • Kerékgyártó I.: Megközelítések.Vilt Tibor monumentális szobrai, Művészet, 1977/10.
  • Baranyi J.: Vilt Tibor portrék (kat., bev., Műcsarnok, 1980)
  • Sík Cs.: Vilt Tibor Budapest, 1985
  • Wilt P.: InterjúVit Tiborral (kat., bev. tan., Csók Képtár, Székesfehérvár, 1986)
  • Kovács P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992
  • Prohászka L.: Krisztus, szentek, angyalok. Vilt Tibor 1945 előtti egyházművészeti alkotásai, Magyar Műv. Fórum, 1999/3.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "FamilySearch Historical Records". Hozzáférés: 2026. január 19.
  2. ↑ "Tibor Vilt". RKDartists (holland nyelven).
  3. ↑ "Vilt Tibor". Magyar életrajzi lexikon. Akadémiai Kiadó. 1967.
  4. ↑ S. Kontha (2018. január 12.). "Vilt, Tibor". Grove Art Online (angol nyelven). Oxford: Oxford University Press. doi:10.1093/GAO/9781884446054.ARTICLE.T089707.
  5. ↑ "abART". Hozzáférés: 2021. április 1.
  6. 1 2 "RKDartists" (holland nyelven). Hozzáférés: 2016. október 15.
  7. ↑ "RKDartists" (holland nyelven). Hozzáférés: 2021. november 18.
  8. ↑ "Union List of Artist Names". Union List of Artist Names (angol nyelven). 2010. november 5. Hozzáférés: 2021. május 21.
  9. ↑ "Születési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári születési akv. 1166/1905. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2026. január 19.
  10. ↑ "Vilt Tibor síremléke a Farkasréti temetőben. Tóth Vilmos felvétele". 2007. december 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. június 30.
  11. ↑ Kovács Péter - Wehner Tibor: Vilt Tibor (ARTPORTAL) felsorolásának felhasználásával készült.
  12. ↑ Képzőművészet Magyarországon című lap alapján
Commons:Category:Tibor Vilt
A Wikimédia Commons tartalmaz Vilt Tibor témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vilt_Tibor&oldid=29151886”