Mátrai Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Mátrai Lajos (Budapest, 1875. december 14.Budapest, 1965. október 10.) magyar szobrász és éremművész. Mátrai Lajos György (1850–1906) szobrász fia.

Az Iparművészeti Iskola növendéke, majd tanára volt. Először 1896-ban állított ki a Műcsarnokban. Több pályázaton nyert díjat. Többnyire domborműveket, plaketteket készített.

Vásárhelyi Pál szobra Szegeden (ifj. Mátrai Lajos alkotása)
A "Springer-szobor"
(Budapest, Groupama Aréna főbejárat)

Életpályája[szerkesztés]

A középiskola elvégzése után 1895-ben Firenzében Rafaello Cellai műtermében márványfaragást tanult, 1896-ban az Iparművészeti Iskolában díszítő szobrász szakon végzett, majd Párizsban az Académie Julianban folytatta tanulmányait. Ezt követően 1899 tavaszáig az École Nationale et Speciale des Beaux-Arts növendékeként Ernest Barriasnál tanult.[1]

Visszatért Firenzébe Cellai műtermébe, ahol márványból kifaragta Bisinger József (1780-1843) győri üvegesmester, alapítványtevő fehér márvány szobrát, melyet a városháza előcsarnokában 1900. március 19-én helyeztek el. Elkészíti Wlassich báróné márvány portréját, gróf Zichy Aladár és Vaszary Kolos jubileumi emlékérmét.[2]

1900. szeptember 1-jétől az Iparművészeti Iskola esti tanfolyamának előadó tanára lesz. Apja utódaként 1908. február 17-étől a díszítő szobrászatot, kő- és fafaragást tanít. 1914 szeptemberében népfölkelő hadnagyként a 30. honvéd gyalogezredben teljesít szolgálatot. 1915. június 18-án főhadnagyként szerb hadifogságba került. Túlélte a visszavonuló szerb hadsereg 58 napos halálmenetét, az albániai Fieriben a többi fogollyal együtt átadták az olasz csapatoknak, akiknek fogságából 1919 szeptemberében szabadult. 1919. októbertől - 1937. június 30-áig – nyugdíjazásáig – az Iparművészeti Iskola díszítő szobrász szakosztály I-II. évfolyamának tanára.

A szegedi mérnökök és műépítészek ötlete volt, hogy állítsanak szobrot Vásárhelyi Pálnak. A szoborállítás gondolata 1902-ben vetődött föl. Több város formált jogot a Tiszát megzabolázó mérnök emlékművére. A szűkkörű pályázatot Szécsi Antal nyerte. Már elkészült az agyagmintával, amikor váratlan fordulat történt: 1904. június 15-én Szécsi Antal agyvérzés következtében meghalt. Ő volt Izsó és Fadrusz után a harmadik, aki halála miatt nem tudta befejezni Szegedre szánt szobrát.[3]

A szoborbizottság ifj. Mátrai Lajost bízta meg a munka befejezésével. A 30. évében járó művész, a mérnökzsenit idéző szobrával az egyik leghatásosabb szoborral díszítette Szeged városát. A mellékalakokat Pásztor János mintázta meg.[4]

Művei[szerkesztés]

Bessenyei György domborműve Szegeden (Mátrai Lajos ifj. alkotása)
Vásárhelyi Pál szobrának mellékalakjai Pásztor János alkotása

Emlékszobrok (válogatás)[szerkesztés]

Köztéri alkotások (válogatás)[szerkesztés]

Emlékérmek (válogatás)[szerkesztés]

Síremlékek (válogatás)[szerkesztés]

  • Ráth Károly főpolgármester síremléke, Budapest A. J. 54.[5]
  • Lingel család sírboltjához bronz dombormű, Budapest, Kerepesi temető, Á. B. 14.[6]
  • Gottermayer család síremléke, Budapest, Kerepesi temető, Á. B. 50.

Pályázatok (válogatás)[szerkesztés]

  • 1902 Erzsébet emlékmű szoborpályázat I.
  • 1902 Kossuth emlékmű szoborpályázat
  • 1903 Erzsébet emlékmű szoborpályázat II.

Jegyzetek és források[szerkesztés]

  1. Magyar katolikus lexikon VIII. k. 813. o.
  2. Művészeti lexikon, Akadémia Kiadó, 1967. Budapest.
  3. Apró Ferenc: Szegedi képeslapok-a képeslapok Szegedje
  4. Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái
  5. 1848-as honvéd, politikus, huszonnégy éven át az egyesített Budapest első főpolgármestere (1821-1897)
  6. nagyiparos, az első m.o.-i faáru- és bútorgyár megalapítója, több eljárás hazai alkalmazója (1837-1983)
  • Magyar katolikus lexikon VIII. köt. Szent István Társulat. Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest 2003. ISBN 963 360 7272 összes kiadás; ISBN 963-361-436-8 VIII. kötet
  • Országos Iparművészeti Iskola évkönyve, 1880-1930. 77. o.
  • Nagy Károlyné: A magyar historizmus szobrászai
  • Művészeti Kislexikon: Akadémia Kiadó 1973. 372 oldal
  • Művészeti lexikon: Akadémia Kiadó 1967. 264. oldal
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátrai Lajos témájú médiaállományokat.