Ugrás a tartalomhoz

Boér Elek (jogász, 1899–1954)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boér Elek
Született1899. szeptember 13.
Kolozsvár
Elhunyt1954. június 28. (54 évesen)
Újfehértó
Állampolgárságamagyar
SzüleiBoér Elek
Foglalkozása
  • jogász
  • egyetemi oktató
IskoláiFerenc József Tudományegyetem (–1922)
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk az 1899-ben született jogtudósról szól. Hasonló címmel lásd még: Boér Elek (egyértelműsítő lap).

Boér Elek (Kolozsvár, 1899. szeptember 13. — Újfehértó, 1954. június 28.) magyar jogtudós, közgazdász, egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1941-1949 közt,[1] tagságát posztumusz 1989-ben kapta vissza. Kutatási területe pénzelmélet, közgazdaságtan.

Életpályája

[szerkesztés]

Jogász családból származott, apja id. Boér Elek jeles jogtudós, jogpolitikus és egyetemi tanár volt. Jogtudományi tanulmányait a kolozsvári és a szegedi egyetemen végezte 1918 és 1922 közt. Sub auspiciis gubernatoris államtudományi oklevelét 1922-ben kapta kézhez Szegeden. 1922-1929-ig a Hazai Bank titkára volt. 1929-ben magántanári kinevezést kapott a szegedi egyetemen. A Közgazdaságtani és a Pénzügytani Tanszéken oktatott 1929-től 1949-ig. A második bécsi döntés után a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem 1940. október 19-én visszaköltözött Szegedről Kolozsvárra, akkor ifj. Boér Elek is visszament nyilvános rendkívüli tanári minőségben, egyetemi tanári kinevezést 1943. január 13-án kapott még mindig Kolozsvárt. A vesztes háború után 1945. december 13-án tért vissza a szegedi egyetemre, ahol a Közgazdaságtani és a Pénzügytani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt 1945-1949-ig. Számos kötetet és szakcikket publikált. Szakcikkei magyar és német szakfolyóiratokban jelentek meg.

1949-ben derékba tört pályája, a Rákosi-korszak áldozata lett, a szegedi egyetemről 1949-ben elbocsájtották, 1951-ben idős apjával együtt kitelepítették Újfehértóra, ott apja tragikus körülmények közt meghalt 1952-ben, ifj. Boér Elek sem sokáig bírta a megpróbáltatásokat, 1954-ben önkezével vetett véget életének.

Köteteiből

[szerkesztés]
  • A közigazgatási intézkedések jogereje; Grill, Budapest, 1910
  • Amit a háborúnak köszönhetünk; Egyesült Könyvnyomda, Kolozsvár, 1915
  • A konjunktura elmélete; előszó Földes Béla; Grill, Budapest, 1927
  • Diszkont és pénzelmélet; Grill, Budapest, 1928
  • A közgazdaságtan módszervitája a statika és dinamika szempontjából; Első Kecskeméti Nyomda, Kecskemét, 1931
  • Keynes konjunktúraelmélete; Légrády Nyomda, Budapest, 1932
  • Roosevelt kísérlete; Városi Nyomda, Szeged, 1934 (A m. kir. Ferencz József-Tudományegyetem Barátai Egyesületének jog- és államtudományi szakosztályában tartott előadások)
  • A naturál- és reálgazdaság pénzgazdasági jelentőségéről; Athenaeum, Budapest, 1935
  • Magyarország helyzete a világgazdaságban. Kecskemét, 1936. 47 p.
  • Tőke és tőkeképződés; Városi Nyomda, Szeged, 1937
  • Az amerikai kapitalizmus és a monopolisztikus verseny; MTA, Budapest, 1939 (Értekezések a nemzetgazdaságtan és statisztika köréből U. S. 1.6)
  • A fogyasztás gazdaságtana és irányítása; Szeged Városi Nyomda, Kecskemét, 1939
  • Háborús pénzpolitika 1914-15-ben és 1939-40-ben; s.n., Budapest, 1940
  • Schneller Károly Véleményes jelentése Dr. Árkosi Veress Gábor a közlekedéspolitikából egyetemi magántanárrá képesítése végett bemutatott dolgozatairól; Nagy Nyomda, Kolozsvár, 1941
  • A verseny és a gazdasági rend; Városi Nyomda, Szeged, 1943
  • A közgazdaságtan rendszere és a politika; MTA, Budapest, 1943 (Értekezések a nemzetgazdaságtan és statisztika köréből U. S. 1.8)
  • Szabad verseny és politika; Városi Nyomda, Szeged, 1944 (Népszerű közgazdaság)

Tanulmányai szakfolyóiratokban

[szerkesztés]
  • Die Internationalen Goldbewegungen. Weltwirsch. Arch., 1930
  • Roosevelt reformpolitikája és a liberalizmus. Társadalomtudomány, 1935
  • Die Natural- und Realwirtschaft im Lichte der Geldtheorie. Weltwirsch. Arch., 1936
  • Natural- und Realwirtschaftliche Züge in der Staatlichen Finanzwirtschaft. Finanzarch., 1937
  • A fogyasztás gazdaságtana és irányítása. Közgazdasági Szemle, 1939

Társasági tagságai

[szerkesztés]
  • Magyar Közgazdasági Társaság választmányi tagja
  • Magyar Statisztikai Társasága tagja
  • The Econometric Society (New York) tagja

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Akadémiai székfoglalója 1942. február 23-án volt, előadásának címe: A közgazdaságtan rendszere és a politika. Nyomtatásban 1943-ban jelent meg Budapesten.

Források

[szerkesztés]
  • MÉL
  • Magyar Életrajzi Lexikon /főszerk. Kenyeres Ágnes. I. köt. Budapest; Akadémiai Kiadó, 1981. Boér Elek, ifj. lásd 231. p.
  • Szegedi egyetemi almanach : 1921-1970. Szeged, Márta Ferenc – Tóth Károly, 1971. Boér Elek, ifj. lásd 18. p.
  • Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Boér Elek ifj. lásd 28. p. ISBN 963-482-037-9
  • Boér Elek, ifj. Névpont (ezen az egy helyen szerepel 1898-as születési dátum)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Boér_Elek_(jogász,_1899–1954)&oldid=26825605”