Vársziget (Beszterec)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A Rétközben fekvő Beszterec falu mellett, attól északnyugatra, a Belfőcsatorna melletti emelkedésen állt egykor a ma Várszigetnek nevezett Árpád-kori földvár.

Fekvése[szerkesztés]

Maradványai Beszterec-től északnyugatra, a Belfő-csatorna déli bal partja feletti emelkedésen találhatók.

Története[szerkesztés]

A terület már az őskorban is lakott hely lehetett, az itt fellelt cserépdarabok, obszidián és orsógomb töredékek alapján, melyeket a Vársziget első ismertetője Jósa András La Tène korból származónak írt le.

A földvár koráról nem maradtak fenn okleveles adatok. Keletkezését a 1113. századra teszik.

A vár északi egykor monostor is állt, melyet a 11. század második felében, vagy a 12. században emeltek és a Megváltó tiszteletére szentelték fel. A monostor valószínűleg a Hontpázmány nemzetség szabolcsi ágának temetkezési helyéül szolgálhatott.

A fennmaradt oklevelek szerint 12901300 táján a monostor birtokába - kegyúri jogon - a Hontpázmány nemzetségbeli Bánk Lőkös fiait iktatták be.

Leírása[szerkesztés]

Először 1900-ban Jósa András írta le Várszigetet megyei monográfiájában.

Leírása szerint a földvár a Rétköz mocsaras területéből kiemelkedő szigeten épült, északi részén egy holdnyi háromszög alakú területet magas sánc vett körül , kétoldalt árokkal. Ehhez csatlakozott a déli, jóval nagyobb; 10 hold területű kör alakú várrész, alacsonyabb sánccal körülvéve.

Később többen is végeztek itt felméréseket; 1951-ben Nováki Gyula, 1954-ben Ristics Anna, 1961-ben Kiss Lajos, 1963-ban Kovalovszki Júlia, majd 1969-ben Németh Péter folytatott itt kutatásokat.

Kiss Lajos leírásaszerint a sánc kövek közé foglalt, mélyen a földbe vert facölöpökből és egymásba illesztett gerendákból álló szerkezetű volt, melyet Faköpönyeg néven említ a történelem.

Az 1951-es felmérések szerint a vár alapja 365 méter, legnagyobb szélessége 177 méter lehetett.

Az egykori földvár területét az idők során többször megbontották; anyaga nagy részét útépítéshez, és a lakosság építkezéseihez használták fel, mára már kevés nyoma maradt.

Források[szerkesztés]

  • Nováki Gyula: Beszterec-Vársziget
  • Jósa András: Szabolcs vármegye őskora
  • Kiss Lajos: Régi Rétköz (Budapest, 1961)
  • Németh Péter: A középkori Szabolcs megye települései (Nyíregyháza, 1997)
  • A történelmi Magyarország várai

Hivatkozások[szerkesztés]