Györgypál Albert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Györgypál Albert (Melence (Torontál vármegye), 1914. június 18.Nagyvárad, 1947 nyara?) magyar hittanár.

Életpályája[szerkesztés]

Szegeden végzett teológiát, 1937. május 2-án szentelték pappá. Orosházán hittantanár volt. Nagyváradról került 1944-ben az észak-Ukrajnai frontra, ahol tábori lelkészi szolgálatot teljesített. Részletes leírást írt az élményeiről. 1945-ben a nagyváradi Szent László Gimnázium hittanára, a kisszeminárium lelki igazgatója volt. 1946-ban letartóztatták. A börtönben szívgyulladást kapott. Szabadulása után hamarosan, 1947 nyarán a Szent József kórházban meghalt. Felmerült boldoggá avatása.

Művei[szerkesztés]

  • Hogyan képes a liturgia kat. népünk hitéletét felvirágoztatni. Szeged, 1936.
  • A dícséret áldozata. Elmélkedő megfontolások a papi breviárium felett. Bp., 1942.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • ujszocom
  • Incze Dénes: Erdély katolikus nagyjai. Tusnádfürdő, [Szerző], 2003.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. II. A kalocsa-bácsi, csanádi, erdélyi, nagyváradi egyházmegyék üldözött papjai. Abaliget, Lámpás, 1994.