Ladamos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ladamos (Loamneș)
Ladamos címere
Ladamos címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
KözségLadamos
Rangközségközpont
Irányítószám557120
Körzethívószám0269
SIRUTA-kód144802
Népesség
Népesség530 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság3 (2011)[1]
Népsűrűség5,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület100,7 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 56′ 40″, k. h. 24° 05′ 05″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 40″, k. h. 24° 05′ 05″
Ladamos weboldala
SablonWikidataSegítség

Ladamos (románul: Loamneș, németül: Ladmesch) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyszebentől 31 kilométerre északnyugatra, a Viza patak partján fekszik. A község területének 42%-a szántóföld, 28%-a legelő, 15%-a rét és 6%-a erdő.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a Ladomér keresztnév változatából való. 1320-ban Ladamerteluke, 1326-ban Ladomateluke, 1331-ben Lodomasteluk és Lodomateluk, 1392-ben Ladamas, 1394-ben Ladamos alakban jegyezték fel.

Története[szerkesztés]

A község területén bronzkori leleteket tártak fel.[2] Fehér, később Alsó-Fehér vármegyei falu volt. 1506-ban pusztaként említették, majd románokkal települt újra. 1712-ben a Bethlen család birtoka volt. Augusztinovics Pál itteni birtokát 1837-ben az Erdélyi Unitárius Egyháznak adományozta.[3] Sokáig ez volt az egyház egyetlen nagyobb értékű földbirtoka. A 423 holdas földet 1874-ben a Bethlen családtól vásárolt 330 holddal egészítették ki.[4]

Lakossága[szerkesztés]

1880-ban 371 lakosából 345 volt román, 10 magyar és 13 egyéb (cigány) anyanyelvű; 356 ortodox és 9 református vallású.

2002-ben 690 lakosából 686 volt román nemzetiségű; 680 ortodox vallású.

Műemlékek[szerkesztés]

  • Ortodox temploma 1805–10-ben, tornya 1885-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. [1]
  2. Sabin Adrian Luca, Zeno Karl Pinter, Adrian Georgescu: Repertoriul arheologic al judetului Sibiu (Szeben megye régészeti repertóriuma), Editura Economică, Sibiu 2003, ISBN 973-590-856-5 [2]
  3. www.unitarius.hu. [2012. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 1.)
  4. [3]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]