Felsőárpás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőárpás (Arpașu de Sus)
Az Istenanya elszenderülése templom
Az Istenanya elszenderülése templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Szeben
Község Alsóárpás
Rang falu
Irányítószám 557016
SIRUTA-kód 143977
Népesség
Népesség 1138 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 3
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 485 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Felsőárpás (Románia)
Felsőárpás
Felsőárpás
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 44′ 00″, k. h. 24° 36′ 59″Koordináták: é. sz. 45° 44′ 00″, k. h. 24° 36′ 59″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőárpás témájú médiaállományokat.
Biserica Adormirea Maicii Domnului din Arpasu de SusSB (175).JPG

Felsőárpás (románul: Arpașu de Sus, németül: Oberarpasch) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Fogarastól 34 km-re délnyugatra, a Fogarasi-havasok lábánál fekszik.

Népessége[szerkesztés]

Általános adatok[szerkesztés]

A falu népessége 1850 és 1910 között szerényen növekedett, azóta csökken.

Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés]

  • 1900-ban 1756 lakosából 1715 volt román, 16 cigány, 14 német és 11 magyar anyanyelvű; 1724 ortodox, 15 római katolikus és 12 zsidó vallású. A lakosok mindössze 13%-a tudott írni és olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 1%-a beszélt magyarul.
  • 2002-ben 1285 lakosából 1281 volt román nemzetiségű; 1201 ortodox, 49 adventista és 21 evangéliumi keresztény vallású.

Története[szerkesztés]

Fogaras vidéki, majd Fogaras vármegyei román falu volt. Nevét először 1589-ben említették, Felseo Arpas alakban. 1632-ben 51 jobbágy- (köztük három halász-), két havasalföldi és egy Hátszeg vidéki származású zsellércsalád lakta. Üveghutája az 1715 előtti években létesült a Teleki család birtokán, de elképzelhető, hogy a határ más részében már korábban is létezett. 1722-ben 190 jobbágy és 33 boér családfőt számláltak meg. Az üveghutában ekkor két mester dolgozott. 1742 és 1787 között folyamatosan készítettek benne táblaüveget. 1804-ben egy csehországi német bérlő új helyen építette újjá és harminc évig bérelte. 1851-ben a brassói Nicolae T. Ciurcu árendálta a hutát.[2] Az üzem leállása után az üvegmunkások közül öt német és olasz eredetű család telepedett le a faluban, és utódaik máig is itt élnek.[3] A magyar királyi erdőkincstár birtokát 1910-ben Ioan Dragoman és Ioan Pompu bérelte.

Gazdasága[szerkesztés]

A falutól délre pisztrángtenyészet és vendégfogadó működik.

Látnivalók[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. N. G. V. Gologan: Cercetări privitoare la trecutul comerțului românesc din Brașov. București, 1928, 31. o.
  3. Constantin Stan: Școala poporană din Făgăraș și depe Târnave, 1. köt., Făgărașul. Sibiu, 1928, 138. o.
  4. A tőzegláp ismertetése a megyei erdőigazgatóság webhelyén (románul)

Források[szerkesztés]

  • Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig. Eger, 2006, 117. és 137. o.

További információk[szerkesztés]

  • Szent Györgyöt ábrázoló üvegikon a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményében [1]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőárpás témájú médiaállományokat.