Ágotakövesd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ágotakövesd (Coveș)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Szeben
Rang falu
Községközpont Szentágota város
Irányítószám 555101
SIRUTA-kód 143708
Népesség
Népesség 622 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 12
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Ágotakövesd (Románia)
Ágotakövesd
Ágotakövesd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 58′ 49″, k. h. 24° 34′ 16″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 49″, k. h. 24° 34′ 16″

Ágotakövesd, 1912-ig Kövesd (románul: Coveș, korábban Cuieșd, németül: Kabisch, szászul Käbeš) falu Romániában, Szeben megyében, Szentágotától nyugatra.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1357-ből maradt fenn Kuesd alakban.[2] Nevének további változatai: villa Kwes (1403), Kuybsch (1523), Kewbesch (1549). Gótikus temploma 1535-ben épült, építtetőjének Tomori Miklóst tartják. Megfogyatkozott szász lakossága helyére a 17. század elején románok és magyarok települtek. A 17–18. században a Boér család birtoka volt. Az országgyűlés 1669-ben kötelezte a szász lutheránusokat, hogy a templomot osszák meg a reformátusokkal. A lutheránus egyház 1766-ban szűnt meg, ekkor református gyülekezete Szászzalatnával együtt még 29 férfiből és 27 nőből állt. Később templomát lebontották, köveit a bürkösi református templomba építették be,[3] szentségfülkéjét a kolozsvári történeti múzeum őrzi. 1826–64-ben a ferencesek gondozták római katolikus hívőit. A 20. század elején főként udvarhely- és háromszéki székelyek szegődtek a faluba gazdasági cselédnek. Nagy részük le is települt itt, de elrománosodtak. A település 1876 előtt Felső-Fehér vármegye, azután Nagy-Küküllő vármegye területéhez tartozott.

1850-ben 551 lakosából 449 román, 49 magyar, 36 cigány és 17 német nemzetiségű, 441 ortodox, 42 görög katolikus, 27 református, 21 római katolikus és 17 evangélikus vallású volt. 2002-ben 732 lakosából 671 volt román, 48 cigány és 12 magyar; 717 ortodox, 6 római katolikus és 6 pünkösdi vallású.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Sabin Adrian Luca, Zeno Karl Pinter, Adrian Georgescu. Repertoriul arheologic al judetului Sibiu (Szeben megye régészeti repertóriuma) (román nyelven). Sibiu: Editura Economică. ISBN 973-590-856-5 (2003) 
  3. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 9739203566