Cikendál
| Cikendál (Țichindeal) | |
.jpg) | |
| Ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szeben |
| Község | Újegyház |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 557169 |
| SIRUTA-kód | 145195 |
| Népesség | |
| Népesség | 238 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 52′ 09″, k. h. 24° 23′ 27″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 09″, k. h. 24° 23′ 27″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cikendál témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cikendál (románul: Țichindeal, németül: Ziegenthal, szász nyelven Tsakeln) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Közigazgatásilag Újegyház községhez tartozik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Magyar neve a német Ziegenthal ('kecskevölgy') névből való. A románban a német név népetimológiával a 'hegy' jelentésű deal szóhoz hasonult. Először 1350-ben Chekendal alakban, majd 1402-ben Czekindal és Czeckindal, 1488-ban Cecendal, 1532-ben Czekendorf, 1674-ben Czikindál, 1750-ben Czikingyeal, 1760–62-ben Czikendahl alakban írták.
Földrajz[szerkesztés]
A Hortobágy menti dombságban, Nagyszebentől északkeletre fekszik.
Népesség[szerkesztés]
A népességszám változása[szerkesztés]
1850-ben még 613-an lakták. Azóta népessége folyamatosan csökkent, mára kevesebb mint harmadára.
Etnikai és vallási adatok[szerkesztés]
- 1880-ban 586 román anyanyelvű lakosából 424 volt ortodox és 159 görögkatolikus vallású.
- 2002-ben 175 lakost írtak össze benne, közülük 96-an cigány és 79-en román nemzetiségűnek vallották magukat; 174 fő volt ortodox vallású.
Története[szerkesztés]
Újegyházszéki szász, 1460 után román falu volt. Szász lakói 1456 előtt valószínűleg egy török hadjárat során haltak ki vagy települtek el. 1532-ben 35 román család lakta.[2] 1876-ban Szeben vármegyéhez csatolták.
Látnivalók[szerkesztés]
- Ortodox temploma 1791-ben épült. Belsejét a szászházi Ioan és Alexandru Grecu festette ki 1815–18-ban. A romániai műemlékek listáján a SB-II-m-A-12576 számon szerepel.[3]
- A falutól délkeletre fekvő magaslaton Biserica ungurească ('magyar templom') nevű középkori templomrom.[4]
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1803-ban Teodor Aaron filológus.
Gazdaság[szerkesztés]
- Egy svájci vállalkozó által 1999-ben alapított tejüzeme Haarbach néven biojuhfetasajtot állít elő.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ [1]
- ↑ Georg E. Schuster, Marpod: Ein Dorf in Siebenbürgen (München, 1998), 25. o.
- ↑ Biserica "Sf. Arhangheli". monumenteromania.ro (Hozzáférés: 2014. június 28.)
- ↑ Sabin Adrian Luca – Zeno Karl Pinter – Adrian Georgescu: Repertoriul arheologic al judetului Sibiu. Sibiu: Editura Economică. 2003. ISBN 973-590-856-5
- ↑ Branza ecologica de oaie "Harbach" si agroturism, in judetul Sibiu. agricultura.ro (2011. március 14.) (Hozzáférés: 2014. június 28.) arch
Források[szerkesztés]
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Szeben megye települései  | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||
.svg){kind=small}
