Pátra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pátra (Πάτρα)
Pátra az erődből nézve
Pátra az erődből nézve
Közigazgatás
Ország  Görögország
Kerületei 11
Polgármester Konstantinos Peletidis
Irányítószám 26x xx
Körzethívószám 2610
Autórendszám kódja AX, AZ
Népesség
Teljes népesség 167 446 fő (2011)
Népsűrűség 1369 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 0-10 m
Terület 125.4 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Pátra (Görögország)
Pátra
Pátra
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 38° 15′, k. h. 21° 44′Koordináták: é. sz. 38° 15′, k. h. 21° 44′
A Pátra weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pátra témájú médiaállományokat.

Pátra (görög Πάτρα, ógörög Πάτραι, Patrai, latin Patrae) Görögország negyedik legnagyobb városa és a nyugat-görögországi Ahaia prefektúra székhelye.

Földrajz[szerkesztés]

A város a Peloponnészosz északi részén, az 1926 méter magas Panahaiko hegy lábánál, a Pátrai-öböl partján helyezkedik el. A város 215 km-re fekszik Athéntól, 94 km-re Pürgosztól, 134 km-re Korinthosztól és 144 km-re Tripolitól. A legfontosabb folyó a közelben a Glafkosz, mely a Panakhaikó hegyen ered, és a városon keresztül ömlik a tengerbe. A nagy esésű folyó 1925 óta szolgál energiával a környező falvaknak. Itt épült az ország legelső vízerőműve is. A folyó ivóvízként is szolgál Pátra lakosainak.

Történelem[szerkesztés]

A görög mítoszok szerint – amelyről Pauszaniasz Periégétész írt – három település egyesüléséből jött létre. Ezek közül Aroét és Antheiát Eumélosz alapította, később kettőjük között alakult Messzatisz, amelyek végül összeolvadtak.[1] Eumélosz mítosza arra utal, hogy ezen a környéken kezdődött az akhaiai földművelés.

A város helyén már időszámításunk előtt 3000 évvel is létezett egy kisebb település. A mükénéi uralom alatt (Kr. e. 1580-1100) a település kisebb virágzásnak indult. Miután a Római Birodalom Kr. e. 280-ban leigázta Hellászt, a település nagyobb jelentőséggel kezdett bírni. Fontos szerepet játszott a második Akháj Szövetség megkötésében más településekkel együtt. Kr. e. 14-ben Augustus császár római kolóniát alapított a város helyén, így a római korban a település egyszerű mezőgazdaságból élő faluból fontos kikötővárossá nőtte ki magát. Krisztus után a város fontos keresztény központtá vált, majd a Római Birodalom kettéválása után is megőrizte fontosságát mint kikötőváros. 1204-ben a keresztes hadjárat során lovagok megalapították az Akháj Fejedelemséget, melynek a város is a része lett. 1430-ban az Oszmán Birodalom leigázta Bizáncot, így hamarosan az Akháj fejedelemség is török kézre került. Ezután Velence és Genova számos támadást intézett a törökök ellen a város visszafoglalása érdekében, de Pátra 1828-ig török kézen maradt. Ekkor a francia expedíciós hadtest segítségével a város felszabadult, majd gyorsan a független Görögország második legfontosabb városává vált. A 20. század elején gyors fejlődésnek indult, és Pátra lett az első görög város ahol megjelent az utcai világítás is. Az első világháború gátat vetett a fejlődésnek, majd a második világháború alatt olasz és német csapatok szállták meg.

A város napjainkban[szerkesztés]

Napjainkban a város jelentős idegenforgalommal bír. Ezt szolgálja a sok szálloda és a szórakozóhelyek. Nevezetességei között van a város fölé emelkedő török kori erőd és a gyönyörű Szent András Székesegyház. Továbbá nevezetes a 2004-ben épült Peloponnészoszt és Közép-Görögországot összekötő monumentális híd, mely a város mellett ível át a Korinthoszi-öblön. Januárban a városban kerül megrendezésre a Pátrai Karnevál, melyen artisták, zenészek és különböző mutatványosok lépnek fel. Az eseményt már 160 éve minden évben megrendezik a városban. Továbbá híres még a Pátrai Nemzetközi Fesztivál, melynek során színdarabok és musicaleket tekinthetünk meg minden nyáron töménytelen mennyiségben. A kulturális életet szolgálja a város számos galériája, könyvtára és színháza, köztük a híres Apolló Színház. A város 2006-ban Európa kulturális fővárosa lett.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Patras című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pauszaniasz: A görög föld leírása, 7.18.2

Források[szerkesztés]

= További információk[szerkesztés]


Előző:
Cork
Európa kulturális fővárosa
2006
Következő:
Luxembourg, Nagyszeben