Georg Daniel Teutsch

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Georg Daniel Teutsch
Az erdélyi szászok evangélikus püspöke
Georg Daniel Teutsch.jpg

Született 1817. december 12.
Segesvár
Elhunyt 1893. július 2. (75 évesen)
Nagyszeben
Püspökségi ideje
1867 – 1893
Előző püspök
Következő püspök
Georg Paul Binder
Friedrich Müller
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Georg Daniel Teutsch témájú médiaállományokat.

Georg Daniel Teutsch (Segesvár, 1817. december 2.Nagyszeben, 1893. július 2.) erdélyi szász történész, evangélikus püspök.

Élete[szerkesztés]

Szülővárosában tanult, majd 1837–39-ig Bécsben és Berlinben a teológiai, bölcseleti és történelmi előadásokat hallgatta, ahol olyan jeles tanárai voltak, mint Ritter, Ranke, Bopp, Zumpt, Neander, Twesten és Strauß. Apja 1838-ban bekövetkezett halála után barátok és támogatók segítségével befejezte tanulmányait, majd 1840–42-ben Magay gyulafehérvári polgár házánál, aztán Baksaynál házi tanító volt. Az egyetemen megkezdett tanulmányait a Batthyány-féle könyvtárban folytatta.

1842-ben Segesváron tanár és konrektor lett; 1863-ban szentágotai lelkész. 1867-ben az evangélikus egyházkerület püspökévé választották és Nagyszebenbe költözött. A segesvári iskola neki köszöni átalakulását, amelyet az első szász gimnáziummá emelt. Az erdélyi és speciális szász történetkutatás neki köszöni megindítását és haladását. Mint a Verein für siebenbürgische Landeskunde elnöke a szászok tudományos haladását mozdította elő.

A politikai mozgalmakban is élénk része volt. Részt vett az 1848-as kolozsvári országgyűlésen, ahol a magyarok ígéreteire alapozva, megbízatása ellenére Erdély és Magyarország uniójára szavazott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban mint a segesvári polgárság századosa vett részt. Az abszolutizmus korszakában az önkényuralom ellen küzdött. 1863–65 között a bécsi birodalmi tanácsba választották. 1866-tól a pesti országgyűlés képviselője volt, ahol a erdélyi szászok jogait védte. Miután püspök lett, 1868-ban mandátumát letette és a főrendiház átalakulása után abban foglalt helyet.

Az erdélyi evangélikus egyház körében 1850-től érdemeket szerzett az egyházi alkotmány megteremtése és kialakulása körül, melyet az egyházkerületi gyűlés 1861-ben végleg el is fogadott.

Nagyszeben város díszpolgárává választotta; a jenai és berlini egyetem már előbb a teológiak, filozófia és jog tiszteleti doktori oklevelét küldte meg neki; a Bajor Tudományos Akadémia és a göttingai egyháztörténelmi társaság tagjává választotta, valamint a magyar műemlékek országos bizottsága is (már 1845-ben). Adolf von Donndorf stuttgarti tanár által készített szobrát 1899. augusztus 19-én leplezték le a nagyszebeni evangélikus nagytemplom előtt.

Művei[szerkesztés]

  • Abriss der Geschichte Siebenbürgens. Kronstadt, 1844. (2. k. U. ott, 1865. Az 1526. évig.)
  • Beiträge zur Geschichte Siebenburgens unter König Ludwig I. 1342 bis 1382. Wien, 1850. (14 oklevéllel. Különny. a bécsi Archiv für Kunde österr. Geschichtsquellenből.)
  • Geschichte der Siebenbürger Sachsen… Eine vom Verein für Siebenb. Landeskunde gekrönte Preisschrift. Kronstadt, 1852–58. Hat füzet. (2. kiadás. Leipzig, 1874. Két kötet. 3. k. Hermannstadt, 1899. és 1907.
  • Die Reformation im Sachsenland. U. ott, 1852. (2. kiadás 1859., 3. k. 1860., 4. k. 1865. U. ott.)
  • Zur Geschichte des Schässburger Gymnasiums. U. ott, 1852–53. Két füzet. (A segesvári ev. gymnasium Programmjából.)
  • Die Schässburger Gemeinderechnung von 1522. U. ott, 1852.
  • Aufforderung zur Sammlung von Materialien die Gemeinde- und Rechtsverfassung betreffend. U. ott, 1856.
  • Über die Schliessung der Schässburger Realschule zu Anfang de Schuljahres 1855–56. U. ott, 1856.
  • Urkundenbuch zur Geschichte Siebenbürgens, I. Bd. Wien, 1857. (Firnhaber Fr.-el. Fontes rerum Austriacarum.)
  • Das Zehntrecht der ev. Landeskirche A. B. in Siebenbürgen. Schässburg, 1858.
  • Rede zum 100-jährigen Geburtstag Fr. v. Schillers. Kronstadt, 1860.
  • Bericht über die Verhandlungen der ersten Landeskirchenversammlung A. B. in Siebenbürgen vom 12–22. April 1861. Hermannstadt.
  • Chronik des Schässburger Stadtschreibers G. Krausz 1607–1665. Wien, 1862–64. (Fontes rerum Austriacarum. Scriptores III., IV.)
  • Um 1562. Bilder aus Mediasch's Vergangenheit. Kronstadt, 1862. (Különny. a Transsilvaniából.)
  • Die Verhandlungen und Beschlüsse der ev. Landeskirchenversammlung in Hermannstadt vom 17. September bis 1. October 1862. Hermannstadt, 1862.
  • Urkundenbuch der ev. Landeskirche A. B. in Siebenbürgen I. U. ott, 1862. 1883. Két kötet.
  • Zur Geschichte der Pfarrefswahlen in der ev. Kirche. U. ott, 1862.
  • Reformatio ecclesiae Coronensis ac totius Barcensis provinciae. Cum. praefatione Philippi Melanthon. Wittenbergae, 1543. Nova primam plane reddens editio. Vindobonae XIX. Mart. 1865.
  • Drei Predigten. Gehalten in der ev. Pfarrkirche A. B. in Agnetheln. Hermannstadt, 1868.
  • Die Stimme der ev. Stíftung des Gustav Adolf-Vereinsan dieses Geschlecht. Predigt gehalten am 5. August 1868. in Bistritz. U. ott, 1868.
  • Unsere Zuversicht auf die Zukunft unserer Kirche. Festpredigt zu seiner feierlichen Einführung in Amt und Würde gehalten in Hermannstadt, 12, Nov. 1868. U. ott, 1868.
  • Die Synodalverhandlungen der ev. Landeskirche A. B. in Siebenbürgen im Reformationsjahrhundert… U. ott, 1883. (Urkundenbuch der ev. Landeskirche II.)
  • Vorlage betreffend die neue Agende.. U. ott, 1885.
  • Ueber die Anfänge der siebenbürgischsächsischen Geschichtschreiburg. U. ott, 1888.
  • Über die Nothwendigkeit höherer Bildung unseres Volks. Rede bei der Rectorinstallation am 2. Jan. 1851. U. ott, 1893.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]