Friedrich Teutsch

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Friedrich Teutsch
Az erdélyi szászok evangélikus püspöke
Bischof D. Dr. Friedrich-Teutsch.jpg

Született 1852. szeptember 16.
Segesvár
Elhunyt 1933. február 11. (80 évesen)
Nagyszeben
Felekezet evangélikus kereszténység
Püspökségi ideje
1906 – 1932
Előző püspök
Következő püspök
Friedrich Müller
Viktor Glondys

Friedrich Teutsch (Segesvár, 1852. szeptember 16.1933. február 11.) teológiai és bölcseleti doktor, egyháztörténész, erdélyi szász evangélikus püspök.

Élete[szerkesztés]

Apja, Georg Daniel Teutsch püspök, egész életpályájára nagy hatással volt. Középiskoláit szülővárosában végezte 1869-ben. Miután Nagyszebenben a jogot hallgatta, 1870-ben a heidelbergi egyetemre ment, ahol teológiát és történelmet tanult. 1872. húsvéttől Lipcsében az egyetemen három félévet töltött; a negyedik tanulmányi évre Berlinbe ment, ahol Wilhelm Wattenbach és Heinrich Treitschke voltak tanárai. Mielőtt hazájába visszautazott, Heidelbergben nyert bölcseletdoktori oklevelet. Nagyszebenben 1876. szeptember 1-jétől a tanítóképző intézetnek tanára és 1889. május 17-étől igazgatója lett és az intézetnek országos szemináriummá való átalakításán közreműködött. 1896-ban nagycsűri pap lett. Atyja halála (1893) után a Verein für siebenbürgische Landeskunde elnökévé, 1903. december 10-én a nagyszebeni evangélikus egyházközség pedig papjának választotta és 1904. január 14-én beiktatta; 1899-ben atyja szobrának Nagyszebenben történt leleplezése alkalmával a jenai egyetem a teológia tiszteleti doktorának választotta; augusztus 29-én püspökhelyettes, majd püspök lett. 1900 szeptemberében a Gustav Adolf egyesület közgyűlése Königsbergben 9 évre központi elnökének választotta. Tagja volt a szász nemzeti egyetemnek, a kerületi és országos konzisztóriumnak.

Művei[szerkesztés]

  • A Pallas nagy lexikonába Szeben vármegye és Nagyszeben története.
  • Die «Unionen» der ständischen «Nationen» in Siebenbürgen his 1542. Inauguraldissertation zur Erlangung der philos. Doctorwürde an der Univarsität Heidelberg. Hermannstadt, 1874.
  • Die Art der Ansiedelung der Siebenbürger Sachsen. Stuttgart, 1895. (Forschungen zur deutschen Landes- und Volkskunde IX. Bd.).
  • Die siebenbürgisch-sächsischen Schulordnungen 1543–1883. Mit Einleitung, Anmerkungen und Register. Berlin, 1888., 1892. Két kötet. (Monumenta Germaniae Paedagogica VI., XIII.)
  • Bilder aus der vaterländischen Geschichte. Herausgegeben. Hermannstadt, 1895., 1899. Két kötet. (Többek közreműködésével).
  • Kurze Mitteilungen über die Volksschule der Siebenb. Sachsen. Hermannstadt, 1896.
  • Kalender des Siebenb. Voksfreundes. N. F. Jahrgänge 1896. u. f. Hermannstadt. (A Schullerussal).
  • Stille Jahre 1805–1830; Die Sachsen im J. 1848–49V Um und Vorschau. Drei Voträge. Hermannstadt, 1896.
  • Rede zur Eröffnung der 50. Generalversammlung des Vereins för siebenbürgische Landeskunde. Hermannstadt, 1898. (Különny. az Archivból).
  • Denkrede auf Albert Arz von Straussenburg, gehalten zur Eröffnung der 52. General-Versammlung des Vereins für siebenbürgische Landeskunde am 26. Aug. 1901. Hermannstadt. Hermannstadt, 1901.
  • Von dem Arbeitsfeld der evangelischen Kirche A. B. in Siebenbürgen. Vortrag gehalten bei der 55. hauptversammlung des evang. Vereins der Gustav Adolf-Stiftung in Cassel. Hermannstadt, 1902.
  • Samuel von Brukenthal. Rede bei der erinnerungsfeier in der Evang. Pfarrkirche A. B. in hermannstadt am 9. Apr. 1903. Hermannstadt.
  • Vorstellung des Landeskonsistoriums betr. den Volksschul-Gesetzentwurf. Hermannstadt, 1907.
  • Georg Daniel Teutsch. Geschichte seines Lebens. Nagyszeben, 1894. és 1909.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]