Friedrich Teutsch

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Friedrich Teutsch
Bischof D. Dr. Friedrich-Teutsch.jpg
Született 1852. szeptember 16.
Segesvár
Elhunyt 1933. február 11. (80 évesen)
Nagyszeben
Állampolgársága román
Foglalkozása egyháztörténész,
püspök

Friedrich Teutsch (Segesvár, 1852. szeptember 16.1933. február 11.) teológiai és bölcseleti doktor, egyháztörténész, erdélyi szász evangélikus püspök.

Élete[szerkesztés]

Apja, Georg Daniel Teutsch püspök, egész életpályájára nagy hatással volt. Középiskoláit szülővárosában végezte 1869-ben. Miután Nagyszebenben a jogot hallgatta, 1870-ben a heidelbergi egyetemre ment, ahol teológiát és történelmet tanult. 1872. húsvéttől Lipcsében az egyetemen három félévet töltött; a negyedik tanulmányi évre Berlinbe ment, ahol Wilhelm Wattenbach és Heinrich Treitschke voltak tanárai. Mielőtt hazájába visszautazott, Heidelbergben nyert bölcseletdoktori oklevelet. Nagyszebenben 1876. szeptember 1-jétől a tanítóképző intézetnek tanára és 1889. május 17-étől igazgatója lett és az intézetnek országos szemináriummá való átalakításán közreműködött. 1896-ban nagycsűri pap lett. Atyja halála (1893) után a Verein für siebenbürgische Landeskunde elnökévé, 1903. december 10-én a nagyszebeni evangélikus egyházközség pedig papjának választotta és 1904. január 14-én beiktatta; 1899-ben atyja szobrának Nagyszebenben történt leleplezése alkalmával a jenai egyetem a teológia tiszteleti doktorának választotta; augusztus 29-én püspökhelyettes, majd püspök lett. 1900 szeptemberében a Gustav Adolf egyesület közgyűlése Königsbergben 9 évre központi elnökének választotta. Tagja volt a szász nemzeti egyetemnek, a kerületi és országos konzisztóriumnak.

Művei[szerkesztés]

  • A Pallas nagy lexikonába Szeben vármegye és Nagyszeben története.
  • Die «Unionen» der ständischen «Nationen» in Siebenbürgen his 1542. Inauguraldissertation zur Erlangung der philos. Doctorwürde an der Univarsität Heidelberg. Hermannstadt, 1874.
  • Die Art der Ansiedelung der Siebenbürger Sachsen. Stuttgart, 1895. (Forschungen zur deutschen Landes- und Volkskunde IX. Bd.).
  • Die siebenbürgisch-sächsischen Schulordnungen 1543–1883. Mit Einleitung, Anmerkungen und Register. Berlin, 1888., 1892. Két kötet. (Monumenta Germaniae Paedagogica VI., XIII.)
  • Bilder aus der vaterländischen Geschichte. Herausgegeben. Hermannstadt, 1895., 1899. Két kötet. (Többek közreműködésével).
  • Kurze Mitteilungen über die Volksschule der Siebenb. Sachsen. Hermannstadt, 1896.
  • Kalender des Siebenb. Voksfreundes. N. F. Jahrgänge 1896. u. f. Hermannstadt. (A Schullerussal).
  • Stille Jahre 1805–1830; Die Sachsen im J. 1848–49V Um und Vorschau. Drei Voträge. Hermannstadt, 1896.
  • Rede zur Eröffnung der 50. Generalversammlung des Vereins för siebenbürgische Landeskunde. Hermannstadt, 1898. (Különny. az Archivból).
  • Denkrede auf Albert Arz von Straussenburg, gehalten zur Eröffnung der 52. General-Versammlung des Vereins für siebenbürgische Landeskunde am 26. Aug. 1901. Hermannstadt. Hermannstadt, 1901.
  • Von dem Arbeitsfeld der evangelischen Kirche A. B. in Siebenbürgen. Vortrag gehalten bei der 55. hauptversammlung des evang. Vereins der Gustav Adolf-Stiftung in Cassel. Hermannstadt, 1902.
  • Samuel von Brukenthal. Rede bei der erinnerungsfeier in der Evang. Pfarrkirche A. B. in hermannstadt am 9. Apr. 1903. Hermannstadt.
  • Vorstellung des Landeskonsistoriums betr. den Volksschul-Gesetzentwurf. Hermannstadt, 1907.
  • Georg Daniel Teutsch. Geschichte seines Lebens. Nagyszeben, 1894. és 1909.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]