Franz Bopp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Franz Bopp
Franz Bopp - Imagines philologorum.jpg
Született
1791. szeptember 14.
Mainz
Elhunyt
1867. október 23. (76 évesen)
Berlin
Foglalkozása nyelvész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Franz Bopp témájú médiaállományokat.
Sírja Berlinben

Franz Bopp (Mainz, 1791. szeptember 14.Berlin, 1867. október 23.) német nyelvész, az indogermán összehasonlító nyelvtudomány egyik megalapítója.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keleti tanulmányainak befejezésére 1812-ben Párizsba ment. Itt Chézyvel, Silvestre de Sacy-val és Schlegellel érintkezett és nemsokára elkészítette uttörő munkáját: Über das Konjugationssystem der Sanskritsprache. I. Miksa bajor királytól további kiképezésére segélyt nyervén, Londonba ment; itt Wilhelm von Humboldt porosz követtel (akit szanszkrit nyelvre tanított) lépett közelebbi viszonyba. Kibővitette igeragozási rendszerét névragozási rendszerével és kiadta a Mahábhárata egyik epizódját, a «Nalas»-t latin fordítással. Alig hogy Bajorországba visszatért, Humboldt ajánlatára 1821-ben rendkívüli tanárrá nevezték ki a berlini egyetemre, 1822-ben az ottani tudományos akadémia tagja, 1825-ben a keleti irodalom és egyetemes nyelvészet rendes tanára lett. Messze kiható és egyik nyelvkört a másik után elfoglaló buzgó tevékenysége eredményeit 1833-tól következő című főmunkájában foglalta össze: Vergleichende Grammatik des Sanskrit, Zend, Griechischen, Lateinischen, Litauischen, Gotischen und Deutschen (Berlin 1833-52, 6 kötet, 3. kiad. 1868-71, franciára és angolra is leford.). E mellett Ausführliches Lehrgebäude der Sanskritsprache címmel terjedelmes munkát írt; ehhez járultak még: a Grammatica critica linguae sanscritae (1829-32) és Kritische Grammatik der Sanskritsprache in kürzerer Fassung (u. o. 1834, 4. kiad. 1868). Glossarium Sanscritum című művében (u. o. 1830, 3. kiad 1866) összehasonlító nyelvtanát ügyesen kiegészítő glosszáriumot adott. További művei: Indralokâgama, Ardschuna' s Reise zu Indra's Himmel (u. o. 1824 a Mahábhárata egy részlete); Die Sündflut nebst drei andern der wichtigsten Episoden des Mahâbhârata (u. o. 1832). Összehasonlitó nyelvtana folytatásául a következő műveket írta: Über die keltischen Sprachen (1839); Über die Verwandtschaft der malayisch-polynesischen Sprachen mit dem Indogermanischen (u. o. 1841); Über die kaukasischen Glieder des indo-europäischen Sprachstammes (1847, az utóbbi két munka azonban teljesen el volt hibazva); Über die Sprache der alten Preussen (1853); Vergleichendes Accentuationssystem (u. o. 1854); Über das Albanesische in seinen verwandtschaftlichen Beziehungen (u. o. 1855) stb. 1866-ban számos tanítványa és tisztelője ünnepet ült a Konjugationssystem 50. évfordulója emlékére, s ekkor a német fejedelmek és az egész világ nyelvészeinek adakozásaiból létrehozták a nyelvészeti célokra szolgáló Bopp-alapítványt.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Über das Konjugationssystem der Sanskritsprache in Vergleichung mit jenem der griechischen, lateinischen, persischen und germanischen Sprache (A szanszkrit nyelv konjugációs rendszeréről a görög, latin, perzsa és germán nyelv megfelelő rendszerével összehasonlítva) című könyvének 1816-os megjelenése fordulópont volt a nyelvészet történetében; ekkortól beszélünk történeti-összehasonlító nyelvészetről. Bopp a "Konjugationssystem…"-ben az indoeurópai nyelvek grammatikájának egy részterületén, az igeragozásban bizonyította e részrendszerek – s így az indoeurópai nyelvek – rokonságát. Később további nyelvekre terjesztette ki kutatásait, melynek eredménye 1833 és 1852 között megjelent hatalmas műve, a 'Vergleichende Grammatik des Sanskrit, Zend, Griechischen, Lateinischen, Litauischen, Gotischen und Deutschen' (A szanszkrit, zend, görög, latin, litván, gót és német összehasonlító nyelvtana). Bopp nézeteinek jelentős része, például a nyelvek történeti korszakolásáról vallott felfogása, mely szerint minden nyelv történetében a fejlődés korszakát a regresszió ideje követi, vagy a kaukázusi és polinéz nyelvek indoeurópai volta nem minősült időtállónak, de összehasonlító módszerével – valószínűleg szándéka ellenére – önálló tudomány alapjait vetette meg.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]