Michael Gottlieb Agnethler

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Michael Gottlieb Agnethler
Született 1719. június 10.
Nagyszeben
Elhunyt 1752. január 15. (32 évesen)
Helmstedt
Állampolgársága német
Foglalkozása pedagógus,
orvos
Iskolái Luther Márton Tudományegyetem

Michael Gottlieb Agnethler, magyarosan: Agnethler Mihály Gottlieb (Nagyszeben, 1719. június 10.Helmstädt, 1752. január 15.) erdélyi szász pedagógus, orvosdoktor.

Élete[szerkesztés]

Nemesi származású apja, Daniel Agnethler iskolaigazgató volt. Szülővárosában tanult, ahonnan 1742-ben a hallei egyetemre ment, hogy magát az egyházi pályára képezze; egyúttal ismereteket szerzett a régiség- és éremtanból is. Négy év múlva, gyakran változó egészségére tekintettel az orvosi tudományokra adta magát. 1750-ben a bölcselet tudora, a következő évnek február 1-jén pedig orvosdoktor lett. Ezután a természetvizsgálók császári akadémiája tagjának választotta, és Helmstädtbe meghívást nyert az ékesszólás, régészet és költészet tanszékére. Alig foglalta el a tanári székét, sorvadás véget vetett életének. Ő volt az Agnethler család utolsó férfi ivadéka.

Munkái[szerkesztés]

  • Bibliotheca b. Joh. Henr. Schulzii, cum praefatione Sigism. Jac. Baumgarten. (Halle, 1744.)
  • Zwo kurze Nachrichten vom Schulzischen Münz-Kabinet. (U. ott, 1746, 1750.)
  • Numophylacium Schulzianum Parsprior. (U. ott, 1746.)
  • Nachricht von des seligen Herrn Prof. Schulzens deutscher Uebersetzung von Plutarchs Lebens-Beschreibungen berühmter Männer. (U. ott, 1746.)
  • Medicus romanus servus, sexaginta solidis aestimatum. (U. ott, 1746.)
  • Caroli Linnaei Systema Naturae. Editio altera. (U. ott, 1747.)
  • Car. Linnaei Fundamenta Botanica. (U. ott, 1747).
  • Car. Linnaei Bibliotheca Botanica. Fundamentorum botanicorum pars I. Editio nova. (U. ott, 1747.)
  • Car. Linnaei Classes Piantarum Fundamentorum botanicorum pars II. (U. ott, 1747.)
  • Martin Schmeitzels Erläuterung gold- und silberner Münzen von Siebenbürgen. (U. ott, 1748.)
  • Bibliotheca b. Martini Schmeitzelii. (U. ott, 1748).
  • Steph. Blancardi Lexicon Medicum. (U. ott, 1748.)
  • Laur. Joh. Nepom. Reen, M. D. plagii litterarii in reg. Fridericianae Parnasso graviter accusatus, convictus atque Hallensium Unsarum decreto condemnatus. (U. ott, 1749.)
  • Bescheibung des Schulzischen Münzkabinets. 4. Theile. (U. ott, 1750–51.)
  • Syrakusanische Könige und Tyrannen aus griechischen Münzen. (U. ott, 1750).
  • Schreiben an Herrn D. Baumgarten, in welchem der s. Prof. Schulze gegen ungegründete Anklagen des berühmten Kanzlers von Ludwig vertheidigt wird. (U. ott, 1751.)
  • Dissertatio solemnis de lauro. (U. ott, 1751.)
  • Commentatio de rarioribus thesauri Schulziani nummis. (U. ott, 1751.)
  • Index bibliothecae Res Hungariae, Transilvaniae, vicinarumque provinciarum illustrantis. (U. ott, 1751.)
  • Commentarius ad Arabicam inscriptionem pallio imperiali, pluviale dicto, ante sexcentos et undeviginti annos, filis aureis intextam. (U. ott, 1751. – Trausch állítása szerint nyomtatásban nem jelent meg.)

Kéziratban maradt: Joh. Henr. Schulzii Isagoge in rem numismaticam.

Forrás[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]