Samuel Eto’o

	Szerzett érmek
	Kamerun színeiben
	Labdarúgás
	Olimpiai játékok
	Afrikai nemzetek kupája
	Konföderációs kupa

	Samuel Eto'o
	Eto'o a Kameruni válogatottban 2009-ben
	Személyes adatok
Teljes név	Samuel Eto'o Fils
Születési dátum	1981. március 10. (41 éves)
Születési hely	Douala, Kamerun
Állampolgárság	kameruni
Magasság	180 cm
Testtömeg	76 kg
Poszt	csatár
	Junior klubok
Időszak	Klub
1992–1997	Kadji Sports Academy
	Felnőtt klubok1
	Válogatottság
	Edzőség
Időszak	Klub
2015–2016	Antalyaspor (ideiglenes játékos-edző)
	1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. ;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Samuel Eto'o témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Samuel Eto'o vagy Samuel Eto'o Fils (Douala, 1981. március 10. –) kameruni válogatott labdarúgó, csatár.^[1] 2021 decemberétől a Kameruni labdarúgó-szövetség elnöke.^[2]

2003-ban, 2004-ben és 2005-ben az év afrikai játékosának választották, így első labdarúgóként egymást követő három alkalommal nyerte el az Afrikai Labdarúgó-szövetség elismerését. 2004-es Barcelonába igazolása előtt megfordult a Mallorca és a Real Madrid csapatában is. A Real Madridtól botrányos körülmények között vált el. 6 éves szerződése alatt 3 bajnoki mérkőzésen kapott szerepet. 1999-ben került a Mallorcához, ahol először kölcsönben, majd a Real Madriddal való 50-50%-os tulajdonjoggal szerepelt. Legnagyobb sikere a Baleár-szigeteki csapattal egy Spanyol Királykupa-győzelem volt 2003-ban, amikor a Huelva csapatát győzték le.

Pályafutása[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Barcelona[szerkesztés]

Vitás körülmények között írt alá a Barcelonához. Florentino Pérez, a Real Madrid akkori elnöke nem kívánta visszavinni csapatába Eto’ót. Azt gondolta, hogy náluk játszik a Liga két legjobb csatára (Ronaldo és Raúl), valamint, hogy nincs hely a csapatban EU-n kívüli játékosoknak. A Barcelonának 24 millió eurót kellett fizetni a csatárért, amely összeg felét a Mallorca kapta meg.

A Real Madrid vezetősége rosszul döntött, Samuel Eto’o ugyanis bebizonyította, hogy világklasszis szerzemény volt: hozzásegítette a Barcelonát a 2004–05-ös bajnokság megnyeréséhez. A szezon során 24 gólt szerzett; az utolsó fordulóig vezette a góllövőlistát, azonban Diego Forlán utolérte. Végül harmadik helyet ért el a 2005-ös FIFA Év Játékosa szavazáson, ahol csapattársa, Ronaldinho és a Chelsea középpályása, Frank Lampard előzte meg.

2006. május 17-én a Bajnokok Ligája döntőjében az Arsenal egy gólos vezetésénél Eto’ót szabálytalanul buktatta az angolok kapusa, Lehmann, amiért a német kapust kiállították. Ezt követően Eto’o kiegyenlített, majd a Barcelona Belletti góljával szerezte meg a 2–1-es győzelmet. A mérkőzés után a Bajnokok Ligája-döntő Meccs Legjobbja díjat egyhangúlag neki ítélték az újságírók és szakemberek.

Miután az előző évben elszalasztotta, 2006-ban már megnyerte a gólkirályi címet a spanyol első osztályban. Május 20-án, a Bilbao elleni utolsó fordulóbeli mérkőzésen szerezte meg azt a gólt, amellyel a góllövőlistán megelőzte a Valencia csatárát, David Villát. A kameruni először és utoljára nyerte el a Pichichi-díjat (spanyol gólkirályi cím).

Internazionale[szerkesztés]

2009 nyarán az olasz Internazionáléba szerződött,ahol bajnokságot, kupát és Bajnokok Ligáját nyert a csapattal.^[3] ^[4]

Anzsi Mahacskala[szerkesztés]

Eto'o futballtörténelmi jelentőségű lépést tett, amikor 2011. augusztus 24-én az orosz Anzsi Mahacskalához szerződött három évre.^[5] Három nappal később csereként lépett először pályára a Rosztov elleni bajnokin, a meccs a kameruni 80. percben szerzett góljával 1–1-es döntetlennel zárult.

Chelsea[szerkesztés]

2013. augusztus 29-én Eto'o egyéves szerződést írt alá az angol Chelsea klubjával.^[6] Első gólját a Chelsea csapatában 2013. október 19-én szerezte a Cardiff City ellen. ^[7] Eto'o 2014 január 20-án megszerezte első Premier League-mesterhármasát a Chelsea szineiben, így a kékek 3:1-es győzelmet arattak a Manchester United ellen a Stamford Bridge-en.^[8] Március 8-án Eto'o gólt szerzett a Tottenham Hotspur ellen, ez volt a karrierje 300. gólja.^[9]

A Chelsea Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő második meccsén a Galatasarayval Eto'o a szezon tizedik góljával a negyedik perc eleji vezetést szerezte, amely meccsen 2–0-ra nyertek.^[10] Eto'o folytatta jó formáját, miután újabb korai gólt szerzett, az ötödik percben, az Arsenal ellen március 22-én.^[11]

Everton[szerkesztés]

2014. augusztus 26-án átigazolt az Evertonhoz, ahol kétéves szerződést kötött.^[12] Eto'o az Evertonban töltött első szezonjának felénél távozott, 20 meccsen négy gólt szerzett.

Ezután még megfordult az olasz Sampdoria csapatában is ahol 18 mérkőzés után távozott. Következő csapata a török Antalyaspor volt, ahol 3 szezonon keresztül játszott és az első 15 meccsén 13 gólt szerzett.^[13]

Pályafutása utolsó állomása a Qatar SC volt, 2019.februárjában visszavonult.^[14]

Válogatott[szerkesztés]

Eto’o egy nappal 16. születésnapja előtt, 1997. március 9-én lépett először pályára Costa Rica ellen egy 5–0-ra elvesztett barátságos mérkőzésen. 17 évesen az 1998-as világbajnokság legfiatalabb játékosa volt, amikor Kamerun Olaszország ellen játszott. Játszott később a 2002-es világbajnokságon is. Három fontosabb tornát is nyert a válogatottal: 2000-ben és 2002-ben Afrikai Nemzetek Kupáját, illetve 2000-ben a kameruni csapattal megszerezte a Nyári Olimpiai Játékok aranyérmét.

2006-ban Eto’o sorsdöntő tizenegyest hibázott Elefántcsontpart ellen az Afrikai Nemzetek Kupája negyeddöntőjében, amikor a 24. lövést elvégezte a tizenegyespárbajban. Sok bírálatot kapott a kihagyott büntetőért, másrészről viszont ő lett a torna gólkirálya 5 góllal.

Ugyanezen évben bejelentették, hogy Eto’o szerződést írt alá a szaúdi ál-Ittiháddal, ahol nyáron Ázsiai Bajnokok Ligája kampányban vesz részt. A klub és a játékos együttműködése értelmében labdarúgó akadémiát hoznak létre a későbbiekben Kamerunban, amelynek Eto’o és az ál-Ittihád lesz a névadója.

Statisztika[szerkesztés]

Utoljára frissítve: 2011. augusztus 27.

Klub	Szezon	Segunda División		Copa del Rey		—		—		Egyéb		Összesen
Klub	Szezon	Meccs	Gól	Meccs	Gól	Meccs	Gól	Meccs	Gól	Meccs	Gól	Meccs	Gól
Leganés (kölcsönben)	1997–98	28	3	2	1	—	—	—	—	—	—	30	4
Klub	Szezon	La Liga		Copa del Rey		—		UEFA		Egyéb		Összesen
Klub	Szezon	Meccs	Gól	Meccs	Gól	Meccs	Gól	Meccs	Gól	Meccs	Gól	Meccs	Gól
Real Madrid	1998–99	1	0	0	0	—	—	0	0	—	—	1	0
Real Madrid	1999–2000	2	0	0	0	—	—	3	0	—	—	5	0
Mallorca (kölcsönben)	1999–2000	13	6	—	—	—	—	—	—	—	—	13	6
Mallorca	2000–01	28	11	5	2	—	—	—	—	—	—	33	13
	2001–02	30	6	1	1	—	—	7+2	2+1	—	—	40	10
	2002–03	30	14	6	5	—	—	—	—	—	—	36	19
	2003–04	32	17	2	0	—	—	7	4	—	—	41	21
Mallorca	2000–2004	133	54	14	8	—	—	16	7	—	—	163	69
Barcelona	2004–05	37	24	1	0	—	—	7	4	—	—	42	28
	2005–06	34	26	0	0	—	—	11	6	—	—	45	32
	2006–07	19	11	2	1	—	—	4	1	1	0	28	13
	2007–08	18	16	3	1	—	—	7	1	—	—	28	18
	2008–09	36	30	4	0	—	—	12	6	—	—	52	36
Barcelona	2004–2009	144	107	10	2	—	—	41	18	1	0	196	127
Klub	Szezon	Serie A		Coppa Italia		—		UEFA		Egyéb		Összesen
Klub	Szezon	Meccs	Gól	Meccs	Gól	Meccs	Gól	Meccs	Gól	Meccs	Gól	Meccs	Gól
Internazionale	2009–10	32	12	3	2	—	—	13	2	—	—	48	16
Internazionale	2010–11	35	21	7	8	—	—	11	8	1	0	53	37
Internazionale	2009–2011	67	33	10	10	—	—	24	10	1	0	102	53
Klub	Szezon	Premjer-Liga		Orosz Kupa		—		UEFA		Egyéb		Összesen
Klub	Szezon	Meccs	Gól	Meccs	Gól	Meccs	Gól	Meccs	Gól	Meccs	Gól	Meccs	Gól
Anzsi Mahacskala	2011–12	1	1	0	0	—	—	—	—	—	—	1	1
Összesen	1997–	376	198	36	21	0	0	81	35	2	0	495	254

Sikerei, díjai[szerkesztés]

Csapatban

Interkontinentális-kupa győztes (1998)
Bajnokok Ligája-győztes (2006, 2009, 2010)
Spanyol bajnok (2005, 2006, 2009)
Spanyol Királykupa-győztes (2003, 2009)
Spanyol Szuperkupa-győztes (2005, 2006)
Olasz bajnok (2010)
Olasz Kupa-győztes (2010)

Válogatottban

Afrikai Nemzetek Kupája győztes (2000, 2002)
Olimpiai aranyérmes (2000)

Egyéni elismerések

Az év afrikai fiatal játékosa (2001)
Az év afrikai labdarúgója (2003, 2004, 2005, 2010)
Afrikai Nemzetek Kupája gólkirály (2006)
Spanyol gólkirály (2006)

Anekdota[szerkesztés]

Eto’o 15 éves volt, amikor aláírt a Real Madridhoz. Azonban, amikor megérkezett a madridi repülőtérre, ott a csapattól nem várta őt senki. Eto’o kétségbeesetten megállította az első arra járó afrikai embert, aki kedvesen eligazította őt a madridi pályájához. Eto’o nem feledkezett meg erről az esetről és nyilvánosan bejelentette, hogy szeretné ennek az embernek megköszönni a segítségét, azonban egyelőre se a nevét, se egyéb információkat nem tud róla.

Rasszizmus elleni küzdelem[szerkesztés]

Amióta Eto’o a Barcelonában játszik néhány rivális stadionban rasszista bekiabálásokat kap, ha labdához ér. Sokszor bizonyította, hogy ilyen szituációkban túltéve magát a rivalizáláson és a félelmen, erősségének köszönhetően gólt szerez és „bosszút áll” az ellenfél táborán. Eto’o nem az egyetlen fekete játékos, aki rasszisták megjegyzéseinek van kitéve, azonban azon játékosok egyike, akik felemelik hangukat a huligánok ellen. Egy ilyen eset fordult elő 2006 februárjában, amikor a Barcelona Zaragozában vendégszerepelt. Eto’o minden labdaérintésénél a hazaiak majmot utánzó hangokat adtak ki. A kameruni levonult a pályáról, ahova csak csapattársai biztatására jött vissza. Visszatérése után gólpasszt adott, csapata, pedig nyert. A Zaragozát később 9000 eurós pénzbüntetésre ítélték, ami után Eto’o kijelentette, hogy ez nem elegendő büntetés a La Romareda közönségének, ő bezáratta volna a stadiont 1 évig.

Korábban angol, német, olasz csapatok színes bőrű játékosai is indokolatlan megkülönböztetésben részesültek Spanyolországban. Azonban igazi nemzetközi visszhangot a problémának Eto’o és az elefántcsontparti Zoro hasonló esete adott. Sepp Blatter, a FIFA elnöke szigorúbb büntetéseket és eljárásokat ígért a történések után.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Játékossors: visszavonult Samuel Eto'o – hivatalos. Nemzeti Sport Online, 2019. szeptember 7. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
↑ Kamerun: Samuel Eto’o hazája futballelnöke lett. www.nemzetisport.hu (2021. dec. 11.) (Hozzáférés: 2021. dec. 11.)
↑ Eto'o az Interben. nso.hu, 2009. augusztus 3.
↑ BL győztes az Inter. origo.hu, 2010. május 22.
↑ Eto'o signs for Anji, Official site of FC "Anji". [2011. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)
↑ „Eto'o aláírt a Chelseahez”, Chelsea F.C., 2013. augusztus 29.. [2013. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2013. augusztus 29.)
↑ „Eto'o első gólja a Chelseaben”, The Guardian, 2013. október 19. (Hozzáférés ideje: 2020. november 21.)
↑ Eto'o tripla a United ellen. ESPNFC, 2014. január 19. [2014. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
↑ Eto'o 300. gólját szerezte. Chelsea F.C., 2014. március 8. [2014. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 9.)
↑ MATCH REPORT: CHELSEA 2 GALATASARAY 0 (AGG 3–1). Chelsea F.C., 2014. március 19. [2014. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva].
↑ Eto'o pazar formában. Chelsea F.C., 2014. március 23. [2014. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 24.)
↑ „Eto'o váltott és az Everton labdarúgója lett”, 2014. május 23.. [2015. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2021. március 20.)
↑ „Samuel Eto'o bombaformában”, 2015. december 16.. [2015. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2015. december 19.)
↑ Samuel Eto'o visszavonult. Sky Sports , 2019. szeptember 7.

További információk[szerkesztés]

Eto'o adatlapja az Anzsi oldalán
Samuel Eto'o bemutatása és statisztikák
UEFA.com Játékos bemutatás Archiválva 2007. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben

Labdarúgásportál
Olimpiaportál

[1] Játékossors: visszavonult Samuel Eto'o – hivatalos. Nemzeti Sport Online, 2019. szeptember 7. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)

[2] Kamerun: Samuel Eto’o hazája futballelnöke lett. www.nemzetisport.hu (2021. dec. 11.) (Hozzáférés: 2021. dec. 11.)

[3] Eto'o az Interben. nso.hu, 2009. augusztus 3.

[4] BL győztes az Inter. origo.hu, 2010. május 22.

[5] Eto'o signs for Anji, Official site of FC "Anji". [2011. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)

[6] „Eto'o aláírt a Chelseahez”, Chelsea F.C., 2013. augusztus 29.. [2013. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2013. augusztus 29.)

[7] „Eto'o első gólja a Chelseaben”, The Guardian, 2013. október 19. (Hozzáférés ideje: 2020. november 21.)

[8] Eto'o tripla a United ellen. ESPNFC, 2014. január 19. [2014. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 19.)

[9] Eto'o 300. gólját szerezte. Chelsea F.C., 2014. március 8. [2014. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 9.)

[10] MATCH REPORT: CHELSEA 2 GALATASARAY 0 (AGG 3–1). Chelsea F.C., 2014. március 19. [2014. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva].

[11] Eto'o pazar formában. Chelsea F.C., 2014. március 23. [2014. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 24.)

[Released-12] „Eto'o váltott és az Everton labdarúgója lett”, 2014. május 23.. [2015. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2021. március 20.)

[13] „Samuel Eto'o bombaformában”, 2015. december 16.. [2015. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2015. december 19.)

[14] Samuel Eto'o visszavonult. Sky Sports , 2019. szeptember 7.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]