Gianluca Pagliuca , olasz kiejtés szerint dʒanˈluka paʎˈʎuka (Bologna, 1966. december 18. –) olasz válogatott labdarúgó, kapus.
Generációja egyik legjobb kapusa számos hazai és nemzetközi siker részese volt.[2] Az agilis, atletikus, remek reflexekkel megáldott Pagliuca legnagyobb nemzetközi eredménye az 1994-es vb-n elért döntő volt.[3][4]
Pagliuca pályafutása során négy csapatban játszott, 1987 és 1994 között a Sampdoriában, majd öt évig az Interben, ezt követően újabb hét évet húzott le szülővárosa csapatában, a Bolognában, majd karrierje utolsó szezonját Ascoliban töltötte.
Első csapatával, a Sampdoriával bajnok lett, valamint a KEK-et is megnyerte. Az olasz kupát háromszor nyerte meg. Hét év alatt összesen 198 bajnokin szerepelt, majd 1994-ben az Interhez igazolt. A kék-feketékkel szintén összejött egy nemzetközi siker, amikor UEFA-kupát sikerült elhódítania. Az olasz házidöntőben, a Lazio ellen Pagliuca csapatkapitányként vezethette ki az Intert a döntőben.
1999-ben elhagyta az Intert, és szülővárosába, a Bologna csapatához igazolt. Itt hét évig játszott, és akkor sem hagyta el a csapatot, amikor a piros-kékek kiestek a Serie A-ból. 2006-ban egy szezonra elszerződött az Ascolihoz igazolt, majd 2007-ben válogatottbeli nagy riválisával, Angelo Peruzzival együtt visszavonult. 2006. szeptember 17-én megdöntötte Dino Zoff rekordját, és ő lett a Serie A történetének legtöbbször pályára lépő kapusa.[5]
A válogatottban 1990-ben mutatkozhatott be, és az 1994-es, valamint az 1998-as vb-n is ő volt az olaszok első számú kapusa. Egy kétes értékű történelmi tett is az ő nevéhez fűződik: az 1994-es amerikai tornán ő lett a világbajnokságok történetének első kapus, aki a kiállítás sorsára jutott, amikor a tizenhatoson kívül kézzel ért a labdához Norvégia ellen. Az 1998-as tornán szintén egy emlékezetes esemény középpontjában állt: a torna egyik legszebb védését mutatta be, az ellenfél pedig ezúttal is a norvég válogatott volt. Pagliuca a csatár Tore André Flo fejesét tudta hatalmas bravúrral hárítani. A fiatal Francesco Toldo és Gianluigi Buffon szép lassan kiszorították őt a kezdőcsapatból, és 1998 után nem is játszott több meccseet a válogatottban.
Olaszország
