Paul Breitner

	Paul Breitner
	Paul Breitner 2008-ban.
	Személyes adatok
Születési dátum	1951. szeptember 5. (70 éves)
Születési hely	Kolbermoor, NSZK
Állampolgárság	német
Magasság	176 cm
Testtömeg	73 kg
Poszt	középpályás
	Junior klubok
Időszak	Klub
1957–1961	SV-DJK Kolbermoor
1961–1970	ESV Freilassing
	Profi klubok1
	Válogatottság
	1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. ; * Mérkőzések (gólok) száma
	A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Breitner témájú médiaállományokat.

Paul Breitner (Kolbermoor, 1951. szeptember 5. –) világ és Európa-bajnok német labdarúgó. Az NSZK válogatottjában 48 alkalommal szerepelt.

Pályafutása[szerkesztés]

Profi labdarúgó pályafutása 1970-től 1983-ig tartott. A Bayern München (1970–74, 1978–83) és a Real Madrid (1974–78) voltak a csapatai illetve az 1977–78-as szezonban az Eintracht Braunschweig együttesét erősítette. A Bayern Münchenhez 1970-ben igazolt és gyorsan stabil kezdővé vált. Erős, energikus, gyorsan reagáló, támadó felfogású védő és középpályás volt. Már a müncheni pályafutásának elején megélte legnagyobb sikereit. 1971. június 22-én 19 évesen mutatkozott be az NSZK válogatottjában, Oslóban egy Norvégia elleni 7–1-es siker alkalmával.

21 évesen tagja volt az 1972-es Európa-bajnokságon győztes válogatottnak, rá két évre pedig világbajnoki címet szerzett az NSZK-ban rendezett 1974-es világbajnokságon. A hollandok elleni döntőben ő szerezte a németek első gólját tizenegyesből. A világbajnokság után a Real Madridhoz szerződött és lemondta a válogatottságot. 1977-ben visszatért a Bundesligába, méghozzá az Eintracht Braunschweig együtteséhez, de egy év után ismét a Bayernhez igazolt.

A nemzeti csapatba 1981-ben tért vissza. Az 1982-es labdarúgó-világbajnokság döntőjében gólt szerzett az olaszok ellen, ezért egyike azon játékosoknak, akik két különböző vb-döntőben is eredményesek tudtak lenni. Ez rajta kívül három játékosnak sikerült idáig; Pelé, Vavá, Zinédine Zidane.

Ötszörös német (1972, 1973, 1974, 1980, 1981) és kétszeres spanyol bajnok (1975, 1976), e mellett kétszer nyerte meg a német kupát (1971, 1982) és egyszer a spanyolt (1975). A Bayern játékosaként 1974-ben a BEK serleget is sikerült elhódítania.

Az 1982/83-as szezonban a hamburgi Wolfgang Rolff szabálytalansága következtében megsérült, és ez egyben a pályafutása végét is jelentette.

Pályafutása befejezését követően a német labdarúgás egyik legvitriolosabb kritikusának számít, az eltelt évek során dolgozott a televízióban is. 2007-ben vállalt ismét munkát a Bayernnél, ahol játékos-megfigyelő, majd a részleg vezetője lett. 2012-ben ő volt a müncheni Bajnokok Ligája döntő nagykövete.