Fabien Barthez

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fabien Barthez
Barthez O. Marseille  2006-ban
Barthez O. Marseille 2006-ban
Személyes adatok
Teljes név Fabien Alain Barthez
Születési dátum 1971június 28. (46 éves)
Születési hely Lavelanet, Franciaország
Állampolgárság francia
Magasság 183 cm
Testtömeg 98 kg
Poszt kapus
Junior klubok
Időszak Klub
19851988 Franciaország Lavelanet
19881991 Franciaország FC Toulouse
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
19911992 Franciaország FC Toulouse 026 (0)
19921995 Franciaország O. Marseille 0142 (0)
19952000 Franciaország AS Monaco 0143 (0)
20002003 Anglia Manchester United 094 (0)
20032006 Franciaország O. Marseille 074 (0)
20062007 Franciaország FC Nantes 014 (0)
Összesen 0455 (0)
Válogatottság
19942006 Franciaország Franciaország 087 (0)
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fabien Barthez témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
Labdarúgás
Labdarúgó világbajnokság
arany
Franciaország, 1998
ezüst
Németország, 2006
labdarúgó Európa-bajnokság
arany
Hollandia-Belgium, 2000
bronz
Anglia, 1996

Fabien Alain Barthez (Lavelanet, 1971. június 28. –) francia válogatott labdarúgókapus, aki tagja volt az 1998-as világbajnokságot és a 2000-es Európa-bajnokságot megnyerő francia válogatottnak.

Pályafutása[szerkesztés]

Fiatalkora[szerkesztés]

A világhírű kapus a Pireneusok lábainál fekvő Lavelanet-ben látta meg a napvilágot, 1971. június 28-án. Édesapja, Alain válogatott rögbijátékos volt, s ezáltal eleinte a kis Fabien is inkább a rögbivel kezdett először megismerkedni. A rögbi mellett szívesen teniszezett és focizott. Végül a foci mellett horgonyzott le, s tizenévesen szülővárosa csapatában kezdett el játszani, de eleinte nem kapusként, hanem középpályásként szerepelt csapatában. A serdülőcsapat edzője, Aimé Goudou felfedezte a fiatal játékosban a szunnyadó kapustehetséget, s ezentúl már kizárólag a kapuban számított rá. 1988-ban a Toulouse ifjúsági csapatába került, s innen már egyenes út vezetett a Ligue 1-be. Ez nagyban köszönhető egy híres francia edzőnek, Elie Baupnak, aki akkoriban a Toulouse utánpótláscsapatánál dolgozott. Baup figyelt fel Barthez tehetségére, és az ő segítségével került az élvonalban szereplő gárdához.

Klubcsapataiban[szerkesztés]

1991. szeptember 21-én mutatkozott be a Toulouse felnőtt csapatában a Nancy ellen. Ebben az évben összesen 26 találkozón lépett pályára, s olyannyira jól ment neki a védés, hogy az Olympique Marseille akkori mindenható elnökének, Bernard Tapie-nak is megtetszett a játéka, s szerződést ajánlott neki, amelyet a fiatal játékos természetesen el is fogadott. Pályafutása ezután villámgyorsan ívelt felfelé: előbb bajnokságot nyert az OM-mel, melyet később visszavontak a csapattól, majd 1993-ban Basile Boli fejesének köszönhetően a francia csapat 1–0-ra legyőzte az AC Milant a Bajnokok Ligája-döntőjében. Ezzel a győzelemmel a Marseille a francia labdarúgás első nemzetközi kupagyőzelmét aratta. A következő évben az OM-t vesztegetési botrányok miatt kizárták a francia első osztályból. Ennek okán a nevesebb játékosok mindannyian távoztak a csapattól, mivel nem voltak hajlandóak a másodosztályban játszani. Barthez ennek ellenére a csapattal maradt, s ezáltal a már így is népszerű kapus a szurkolók legnagyobb kedvencévé vált. Akkoriban kezdte rendszeresen kopaszra borotválni a fejét, s lassacskán ez a szokás a hálóőr legfőbb ismertetőjegyévé vált. 1995-ben a Marseille hiába nyerte meg a bajnokságot a második vonalban, a szövetség döntése értelmében mégsem indulhatott az első osztályban. A Barthez ekkor úgy döntött, hogy távozik, mivel ahhoz, hogy a válogatottba is rendszeresen meghívót kapjon, mindenképpen egy első osztályú csapatban kell védenie. 1995-ben éppen kapóra jött neki az AS Monaco ajánlata, de nem indult jól számára a monacói kaland. Ugyanis egy doppingvizsgálaton vadkenderszármazékot mutattak ki szervezetében. A kapus azzal védekezett, hogy a barátaival végzett buddhista rituálék gyakorlása közben jutott a szervezetébe némi cannabis. Természetesen ezt senki sem vette komolyan, s a Francia labdarúgó-szövetség két hónapos eltiltással jutalmazta a "füstölgő játékost". 1997-es év Barthez számára számos nagy sikert hozott, mivel ismét megnyerte a bajnokságot és az UEFA-kupa elődöntőjében is védhetett, sőt az a megtiszteltetés érte, hogy a hercegségbeli csapat csapatkapitánya lett. Az elkövetkező években, bár többször volt sérült, ismét sikert sikerre halmozott a klubcsapatával és a válogatottal egyaránt. 2000. május 31-én a kapusgondokkal küszködő Manchester Unitedhez igazolt, mivel Sir Alex Ferguson benne látta a legendás Peter Schmeichel utódját. Barthez azonban nem váltotta be Ferguson hozzá fűzött reményeit, bár eleinte játékára nem volt panasz, azonban 2003 áprilisában a Real Madridtól elszenvedett BL-kudarcot a menedzser teljes mértékben kapusa nyakába varrta. Bartheznek nem maradt sok választása, s az angol kitérő után hosszas huzavona után visszatért Franciaországba. Második OM-es karrierje nagyszerűen indult: 2004. január 3-án, a Francia Kupa Strasbourg elleni mérkőzés 11-es párbajában két lövést is hárított, míg egyet értékesített, így járulva hozzá csapata továbbjutásához. Ugyanebben az évben az UEFA-kupa döntőjében kiállíttatta magát, s ennek a kiállításnak nagy szerepe volt abban, hogy végül a Valencia örülhetett. 2005-ben a balhés hálóőr ismét bajba keveredett, ugyanis a Wydad Casablanca elleni februári edzőmérkőzésen leköpte a marokkói játékvezetőt, Abdellah el-Aszirit, amiért a Francia labdarúgó-szövetség féléves eltiltást szabott ki rá, amelynek felét felfüggesztették. Mindez azt jelentette, hogy a marseille-i hálóőrnek csupán csapata utolsó négy bajnokiját kellett kihagynia, így játszhatott a válogatott soron következő vb-selejtezőin, szeptemberben. A 2006-os labdarúgó-világbajnokság után sok játékostársához hasonlóan ő is lemondta a válogatottságot, s bejelentette, hogy a profi futballt is abba szándékozik hagyni. Mindeközben többször kijelentette, hogy pályafutását nevelőegyesületében, a Toulouse FC-ben fejezné be, ha adnának neki még egy lehetőséget, de a vezetőség mégsem tartott igényt a világbajnok kapusra. Végül az FC Nantes szerződést ajánlott neki, melyet elfogadott, de pár hónapnyi játék után itt is bajba keveredett. 2007 áprilisában egy Rennes ellen elszenvedett 2–0-s hazai vereség után támadta meg néhány fanatikus, amikor Barthez beszállt az autójába. Ő erre kipattant, és ütni-rúgni kezdte bírálóit, s a verekedőket végül rendőrök választották szét. Az incidens után Barthez nem kívánt tovább a Nantes színeiben játszani, s végleg szögre akasztotta a kapuskesztyűjét.

A válogatottban[szerkesztés]

Fabien Barhez 1994. május 26-án mutatkozott be a francia válogatott kapujában egy Ausztrália elleni mérkőzésen. Barthez már tagja volt az 1996-os labdarúgó-Európa-bajnokságon szereplő csapat keretének, de akkor csak a kispadon jutott számára hely, mivel abban az időben a válogatott első számú kapusa Bernard Lama volt. A következő világversenyen, az 1998-as labdarúgó-világbajnokságon azonban már ő védte a csapat kapuját, méghozzá annyira jól, hogy a világbajnoki címet megnyerő csapat a tornán mindössze két gólt kapott. Ezzel a teljesítménnyel bekerült a torna All-star csapatába. Ekkoriban vált híressé máig egyik legismertebb kabalájáról: a válogatott mérkőzések előtt Laurent Blanc mindig megcsókolta Barthez kopasz feje búbját. A világbajnokság után társaival együtt ő is megkapta a legnagyobb francia állami elismerést, a Francia Becsületrendet. Remekül védett a 2000-es labdarúgó Európa-bajnokságon is, s Sepp Maier és Dino Zoff után ő lett a harmadik kapus, aki megnyert világ- és Európa-bajnoki döntőben védhetett. A 2002-es labdarúgó-világbajnokságon és a 2004-es labdarúgó Európa-bajnokságon csapattársaival egyetemben nem tudott maradandót alkotni. A 2006-os labdarúgó-világbajnokság előtt Raymond Domenech szövetségi kapitány sokat gondolkodott azon, hogy Barthezt vagy másik tapasztalt kapusát, Grégory Coupet-t játszassa, de végül mégis a kopasz hálóőrnek szavazott bizalmat. Barthez a tornán nem vallott szégyent, de a drámákkal teli döntőt Olaszország ellen tizenegyesekkel elveszítette a csapat. A torna után lemondta a válogatottságot, s többé nem húzta magára a válogatott címeres mezét. Mindezzel a csapat elveszített egy olyan játékost, aki több mint egy évtizedig szinte kirobbanthatatlan volt a francia válogatott kapujából.

Díjai, sikerei[szerkesztés]

Klubokban

Marseille[szerkesztés]

AS Monaco[szerkesztés]

Manchester United[szerkesztés]

Premier League (2): 2000–2001, 2002–03

Válogatottban[szerkesztés]

Franciaország

Egyéni Díjai[szerkesztés]

Statisztika[szerkesztés]

Klub Szezon League Kupa League kupa Európa Other[2] Összesen
Mérk Gól Mérk Gól Mérk Gól Mérk GólMérk Gól Mérk Gól
Toulouse 1990–91 0 0 0 0 0 0 0 0
1991–92 26 0 0 0 0 0 26 0
Összesen 26 0 0 0 0 0 26 0
Marseille 1992–93 30 0 0 0 10 0 0 0 40 0
1993–94 37 0 1 0 4 0 0 0 42 0
1994–95 39 0 0 0 0 0 39 0
Összesen 106 0 1 0 14 0 0 0 121 0
Monaco 1995–96 21 0 1 0 0 0 22 0
1996–97 36 0 6 0 0 0 42 0
1997–98 30 0 12 0 10 0 0 0 52 0
1998–99 32 0 6 0 - 0 0 38 0
1999–2000 24 0 12 0 - 0 0 36 0
Összesen 143 0 37 0 10 0 0 0 190 0
Manchester United 2000–01 30 0 1 0 0 0 12 0 1 0 44 0
2001–02 32 0 1 0 0 0 15 0 1 0 49 0
2002–03 30 0 2 0 4 0 10 0 0 0 46 0
2003–04 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Összesen 92 0 4 0 4 0 37 0 2 0 139 0
Marseille (kölcsönben) 2003–04 20 0 11 0 0 0 31 0
Marseille 2004–05 30 0 5 0 0 0 35 0
2005–06 24 0 12 0 0 0 36 0
Összesen 74 0 28 0 0 0 102 0
Nantes 2006–07 16 0 0 0 0 0 16 0
Összesen 14 0 0 0 0 0 14 0
Karrier Összesen 455 0 70 0 4 0 61 0 2 0 592 0

[3]

Franciaország
Év Mérk Goals
1994 1 0
1995 1 0
1996 2 0
1997 5 0
1998 12 0
1999 8 0
2000 10 0
2001 5 0
2002 9 0
2003 9 0
2004 10 0
2005 3 0
2006 11 0
Összesen 86 0

Magánélete[szerkesztés]

Fabien Barthez 1998 után leginkább arról volt híres, hogy egy nála hat évvel idősebb kanadai sztármanökennel, Linda Evangelistával járt két évig, s a kapcsolatnak állítólag 2000 őszén azért lett vége, mert a hölgy azt mondta, hogy nem akar Barthez manchesteri háziasszonya lenni. A kapus azóta már két kisfiú boldog édesapja, akik közül Lenny 2003-ban, míg Aldo 2007-ben látta meg a napvilágot. Barthez szabadidejében szívesen hódol egyik legnagyobb szenvedélyének, hogy delfinekkel úszkáljon, s továbbá érdemes megjegyezni, hogy a francia futball egyetlen olyan tagja, aki láncdohányos.

Források[szerkesztés]

  • Dénes Tamás - Rochy Zoltán: Vb-kalauz 2006 (Novella Könyvkiadói és Könyvker. Kft., Budapest, ISBN 9789638634535)
  1. Skoblar dernier joueur de la dream team des 110 ans. OM.net (Olympique de Marseille), 2010. április 24. (Hozzáférés: 2016. augusztus 26.)
  2. Includes other competitive competitions, including the FA Community Shield, UEFA Szuper Kupa, Intercontinental Cup, FIFA Club World Cup
  3. Fabien Barthez adatlapja a National-Football-Teams.com oldalon