Vaszil Jurijovics Turjancsik

Vaszil Turjancsik
Személyes adatok
Teljes név	Vaszil Jurijovics Turjancsik
Születési dátum	1935. április 17.
Születési hely	Beregszentmiklós, Csehszlovákia
Halálozási dátum	2022. március 31. (86 évesen)
Állampolgárság	csehszlovák (1935–1938), magyar (1939–1945), szovjet (1945–1991), ukrán (1991–)
Magasság	178 cm
Testtömeg	75 kg
Becenév	Vaskapitány
Poszt	hátvéd/fedezet/csatár
Klubadatok
Mezszám	6-os
Junior klubok
Időszak Klub 1949 Munkácsi Vörös Csillag 1950–1953 Munkácsi Szikra
Felnőtt klubok1
Időszak Klub Mérk. (Gól) 1953–1954 Szpartak Uzsgorod ? (?) 1954–1956 OBO Lvov 44 (1) 1957 SZKA Lvov 31 (3) 1958–1959 Szpartak Uzsgorod 38 (7) 1959–1970 Dinamo Kijev 308 (12) 1971 Hoverla Uzsgorod 44 (3)
Válogatottság
1959 Szovjetunió B 1 (0) 1962–1964 Szovjetunió (olimpiai) 13 (0)
Edzőség
Időszak Klub 1971 Hoverla Uzsgorod 1985–1987 Keramik Mukacsevo 1997–1999 Karpati Mukacsevo 1998–2003 Zakarpattya Uzsgorod asszisztens 2004–? Zakarpattya Uzsgorod asszisztens és a sportklub elnökhelyettese
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vaszil Jurijovics Turjancsik ukránul: Василь Юрійович Турянчик, oroszul: Василий Юрьевич Турянчик) (Beregszentmiklós, 1935. április 17. – 2022. március 31.) kárpátaljai ruszin származású szovjet és ukrán labdarúgóhátvéd, -középpályás és -csatár, később labdarúgóedző. Négyszeres szovjet bajnok, háromszoros ezüstérmes és kétszeres kupagyőztes. A szovjet «B» labdarúgó-válogatott és az olimpiai csapat többszörös tagja. Minden idők legjobb ukrán válogatottjának és Kárpátalja szimbolikus labdarúgó válogatott-csapatának örökös tagja. Szovjet sportmester és érdemes sportmester.

Pályafutása

A kis Vaszil a csehszlovák érában, a Munkácshoz közeli Beregszentmiklós községben, földműves család ötödik gyermekeként látta meg a napvilágot. Serdülőként kivette a részét a ház körüli munkából, szabadidejében pedig a labdát kergette. A középiskolai éveket követően Szolyván folytatta műszaki szakközépiskolai képzését, s a labdarúgás már akkor meghatározó szerepet játszott életében. Tanulmányai befejeztével hazatért és szakmájában helyezkedett el. Az akkor még mindig ifjú játékost 1951-ben beválogatták a kárpátaljai iskola-válogatottba és Kijevben léphetett pályára az országos bajnokságban. Otthon pedig több helyi és munkácsi csapat ismert trénerei is felfedezték a tehetségét. Az agilis és magabiztos csatár fejes góljaival hívta fel magára a figyelmet, s ez elég volt ahhoz, hogy 1953-ban az ungvári Szpartak-hoz igazoljon, mely akkoriban a szovjet bajnokság másodosztályában szerepelt. Az újoncnak nem volt sok ideje kibontakozni, mivel 1954-ben behívót kapott a seregbe. Lembergi sorkatonai szolgálata során a helyi Körzeti Tiszti-ház csapatában lépett pályára, amelyet 1956-ban átneveztek SZKA Lvov-ra. Ott a közismert Hrihorij Hrinin edző, egykori többszörös szovjet válogatott csatár vette szárnyai alá és vérbeli hátvédet faragott belőle: megtanította arra, hogyan kell igazán keményen védekezni.

Turjancsik ekkor még csak 22 éves volt. A leszerelését követően ismét az Szpartak Uzsgorod-nál folytathatta labdarúgó-karrierjét. Ám rövid idő után, 1959-ben sürgöny érkezett Kijevből, a nagynevű Dinamó-tól. Három kárpátaljai játékost: Havasi Andrást, Szabó Józsefet és magát Vaszilt próbajátékra hívták az angol Tottenham elleni barátságos mérkőzésre. Bár a Dinamo Kijev 2–1-es vereséget szenvedett, a három kárpátaljai, köztük Turjancsik bizonyított és maradt. Két év múlva pedig elnyerték az első aranyérmet a szovjet bajnokságban. A sikertörténet 10 évig íródott. Az eredményekhez több kárpátaljai labdarúgó is hozzájárult, köztük Turjancsik Vaszil. A szovjet bajnokság első osztályában ő összességében 308 hivatalos mérkőzésen lépett pályára és a számtalan elismerés mellett négy bajnoki címet (1961, 1966, 1967, 1968) és két kupagyőzelmet (1964, 1966) szerzett a Dinamó-val. Azon kevesek közé tartozott, akik a fővárosi klub csapatkapitányai lehettek (1965-1969), és akik nemzetközi porondon, a KEK- és a BEK-mérkőzéseken is kipróbálhatták magukat. Ebben az időszakban őt tízszer is felvették a ’’33 legjobb ukrán labdarúgó listájára’’ és három alkalommal a szovjet legjobbak közé, ebből egyszer az 1. számú listára. Mindemellett tanult és befejezte a Kijevi testnevelési főiskolát. Végül 1970-ben hazatért és még egy szezont játszott az akkor már Hoverlára átkeresztelt korábbi ungvári csapatában, amelyben befejezte profi-labdarúgói pályafutását.

Az aktív labdarúgás befejezése után labdarúgóedzői és csapatvezetői feladatokat vállalt különböző kárpátaljai kluboknál. Irányítói tevékenysége során a legnagyobb eredményeket a Hoverlánál érte el, amikor a csapat 1972-ben, többek között az ő eredményes felkészítésének köszönhetően, ukrán ezüstérmes lett. Emellett, a hetvenes és nyolcvanas években a munkácsi és az ilosvai labdarúgóiskolákban a fiatal tehetségek nevelésével is foglalkozott. A labdarúgás fejlesztése terén, a több mint fél évszázadon keresztül végzett kimagasló érdemeit elismerte az ország, amikor Ukrajna államelnökétől átvehette a Szolgálati érdemérem harmadik fokozatát.

Sikerei, díjai

Nemzetközi labdarúgótornák

• Kupagyőztesek Európa-kupája
  • negyeddöntős: 1966
• Bajnokcsapatok Európa-kupája
  • nyolcaddöntős: 1967

Szovjetunió

• Szovjet labdarúgó-bajnokság (első osztály)
  • bajnok (4): 1961, 1966, 1967, 1968
  • ezüstérmes (3): 1960, 1965, 1969
• Az Ukrán SzSzK labdarúgó-bajnoksága
  • ezüstérmes: 1972
• Szovjet kupa
  • kupagyőztes (2): 1964, 1966
• ’’Szovjet sportmester’’ kitüntető cím: 1959
• ’’33 legjobb szovjet labdarúgó listája’’: 1962, 1966, 1967
• ’’33 legjobb ukrán labdarúgó listája’’: 1959-1968
• ’’Szovjet érdemes sportmester’’ kitüntető cím: 1967

Ukrajna

• ’’Szolgálati érdemérem’’ 3. fokozata: 2004
  • 2010. május 27-én Munkács díszpolgárává választották.

Ajánlott irodalom

• Fedák László. Kárpátalja a sporteredmények tükrében (43., 52., 57., 116., 117. és 137. oldal). Ungvár: Karpati (1994)  (ukránul)
• Krajnyanica Péter. A kárpátaljai labdarúgás története (95., 96., 100., 107. és 199. oldal). Ungvár: Karpati (2004)  (ukránul)
• Mihalina László. Otthon minden kő megsegít... (98., 99., 102. és 105. oldal). Vác: Kucsák Könyvkötészet és Nyomda (2011) 

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Wasyl Turianczyk című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• A kárpátaljai labdarúgás 100 éves – 2001 (ukránul)
• Turjancsik Vaszil a köztünk élő legenda
• Az FK Hoverla története (ukránul)
• Az FK Hoverla csapatról szóló szócikk
• Híres kárpátaljai ruszinok (ukránul)
• Turjancsik a minden idők legjobb ukrán válogatott-csapatának a tagja (oroszul)
• Turjancsik Vaszil szovjet érdemes sportmester pályafutása (oroszul)
• Rövid pályafutása a «www.kopanyi-myach.info» honlapon (oroszul)
• Adatlapja a «www.klisf.ru» honlapon (oroszul)
• Szereplése a szovjet «B» labdarúgó-válogatottban – 1959 (oroszul)
• Szereplése a szovjet olimpiai válogatott labdarúgó-csapatban – 1962. december 13 (oroszul)
• Szereplése a szovjet olimpiai válogatott labdarúgó-csapatban – 1962. december 10. (oroszul)
• Szereplése a szovjet olimpiai válogatott labdarúgó-csapatban – 1962. december 7. (oroszul)
• Szereplése a szovjet olimpiai válogatott labdarúgó-csapatban – 1963. december 20. (oroszul)
• Szereplése a szovjet olimpiai válogatott labdarúgó-csapatban – 1963. december 18. (oroszul)
• Szereplése a szovjet olimpiai válogatott labdarúgó-csapatban – 1963. december 15. (oroszul)
• Szereplése a szovjet olimpiai válogatott labdarúgó-csapatban – 1963. december 12. (oroszul)
• Szereplése a szovjet olimpiai válogatott labdarúgó-csapatban – 1963. december 5. (oroszul)
• Szereplése a szovjet olimpiai válogatott labdarúgó-csapatban – 1963. november 3. (oroszul)
• Szereplése a szovjet olimpiai válogatott labdarúgó-csapatban – 1963. október 12. (oroszul)
• Szereplése a szovjet olimpiai válogatott labdarúgó-csapatban – 1963. július 8. (oroszul)
• Szereplése a szovjet olimpiai válogatott labdarúgó-csapatban – 1963. május 22. (oroszul)
• Szereplése a szovjet olimpiai válogatott labdarúgó-csapatban – 1963. április 28. (oroszul)
• Szereplése a szovjet olimpiai válogatott labdarúgó-csapatban – 1964. május 14. (oroszul)
• Szovjet labdarúgó-bajnokság (másodosztály) (oroszul)
• Szovjet labdarúgó-bajnokság (első osztály)
• A Kijevi Dinamo csapatkapitányainak listája (ukránul)
• Turjancsik Vaszil a labdarúgó «vaskapitány» (oroszul)
• Szovjet labdarúgókupa – 1964, 1966
• A szovjet labdarúgókupa győztesei – 1964, 1966 (oroszul)
• A ’’33 legjobb szovjet labdarúgó listája’’ (1962, 1966, 1967) (oroszul)
• A ’’33 legjobb ukrán labdarúgó listája’’ (1959-1968) (ukránul)
• Szovjetunió érdemes sportmestereinek listája (labdarúgás) – 1967 (oroszul)
• A labdarúgás, mint sors Turjancsik Vaszil életében (ukránul)
• Ukrajna labdarúgólegendái a «sport.ua» honlapján (oroszul)
• Turjancsik Vaszil szereplése a kupagyőztesek Európa-kupája és a Bajnokcsapatok Európa-kupája mérkőzésein (1965-1968) (oroszul)
• Az 1965–1966-os kupagyőztesek Európa-kupája
• A Bajnokcsapatok Európa-kupája mérkőzései (1967-1968) (angolul)
• Interjú Turjancsik Vaszillal – 2011. szeptember 28. (oroszul)
• A Dinamo legendái — Turjancsik Vaszil – 2011. szeptember 28. (oroszul)
• Labdarúgótorna Turjancsik Vaszil tiszteletére (oroszul)