Kolumbiai labdarúgó-válogatott

	Szerzett érmek
	Kolumbia színeiben
	Labdarúgás
	Copa América

	Kolumbia
	Kolumbiai labdarúgó-szövetség
Beceneve(i)	Los Cafeteros (A Kávékészítők)
Szövetség neve	Federación Colombiana de Futból
Konföderáció	CONMEBOL (Dél-Amerika)
Szövetségi kapitány	Néstor Lorenzo
Csapatkapitány	David Ospina
Legtöbb válogatottság	David Ospina (121)
Legtöbb válogatott gól	Radamel Falcao (35)
Stadion	Estadio El Campín
FIFA-kód	COL
Hazai	Idegenbeli
	Ranglista helyezések
FIFA-rang	13. (2025. dec. 22.)
Legmagasabb; FIFA-rang	3; (2013. július)
Legalacsonyabb; FIFA-rang	54; (2011. június)
Élő-rang	5. (2025. nov. 19.)
Legmagasabb; Élő-rang	5; (1994)
Legalacsonyabb; Élő-rang	93; (1965. augusztus)
	Első hivatalos mérkőzés
	1938. február 10. Panamaváros, Panama ; Mexikó 3 – 1 Kolumbia
	Legnagyobb győzelem
	1993. szeptember 5. Buenos Aires, Argentína ; Argentína 0 – 5 Kolumbia 2004. június 6. Barranquilla, Kolumbia ; Kolumbia 5 - 0 Uruguay 2005. június 4. Barranquilla, Kolumbia ; Kolumbia 5 - 0 Peru
	Legnagyobb vereség
	1957. március 24. Lima, Peru ; Brazília 9 – 0 Kolumbia
	Nemzetközi szereplések
	Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek	5 (Először: 1962)
Legjobb eredmény	Negyeddöntő: 2014
	Copa América
Részvételek	17 (Először: 1945)
Legjobb eredmény	Aranyérmes: 2001
	Konföderációs kupa
Részvételek	1 (Először: 2003)
Legjobb eredmény	4. hely: 2003
	Az infobox utoljára frissítve: 2021. november 21.

A kolumbiai labdarúgó-válogatott Kolumbia nemzeti labdarúgócsapata, amelyet a kolumbiai labdarúgó-szövetség (spanyolul: Federación Colombiana de Futból) irányít.

Kolumbia labdarúgó-válogatottja 1930 és 1954 között nem indult világbajnoki selejtezőkön, de ez idő alatt is részt vett egyéb kupasorozatokban. Ilyen volt a Közép-amerikai Kupa, amit 1946-ban, majd 1970-ben is megnyertek. A nemzeti tizenegy csak 1938-ban mutatkozott be, és eleinte sovány sikereket ért el. 1949 és 1957 között egyáltalán nem játszottak nemzetközi mérkőzést. A FIFA 1950-1954 között mint szakadár szervezetet kizárta soraiból. 1965-ben újabb szakadár szövetség alakult, a FIFA-nak közbe kellett avatkoznia, és gyakorlatilag 1971-ig direkt irányítása alá vonta a kolumbiai labdarúgást.

Világbajnokságon először 1962-ben szerepeltek. Az 1990-es években első sikeres korszakukat élték. Sorozatban három világbajnokságra (1990, 1994, 1998) is kijutottak. 2002 és 2010 között nem sikerült részt venniük egyetlen világbajnokságon sem. A 2014-es tornán a negyeddöntőig jutottak.

2001-ben megnyerték a hazai pályán rendezett Copa Américát.

A válogatott története

Korai évek

A kolumbiai válogatott első mérkőzését 1938. február 10-én játszotta Mexikó ellen Panamavárosban. A csapat tagjainak jelentős része a Club Juventud Bogotana (Millonarios) együtteséből került ki. Még ugyanebben az évben részt vettek a bolivári játékokon, ahol a negyedik helyen végeztek. Az argentin Fernando Paternoster volt ekkor a szövetségi kapitány. Az 1938-as világbajnokság selejtezőitől visszaléptek.

Kolumbia egészen 1945-ig nem játszott egyetlen mérkőzést sem. Abban az évben elindultak a Dél-amerikai bajnokságon, ahol az ötödik helyet szerezték meg. 1949-ben sajátos módon bevezették a profizmust, ezért az 1954-es világbajnokság selejtezőiben nem vehettek részt, mert a FIFA kizárta őket. Ezt az időszakot nevezik El Doradonak.^[3]

Világbajnoki selejtezőkben 1958-ban indultak először. Uruguay ellen Bogotában 1–1-s döntetlent játszottak, majd a visszavágót Montevideóban Uruguay nyerte 1–0-ra. Hazai pályán Paraguay is megverte őket 3–2-re, majd a visszavágón Asunciónban 3–0-ra kikaptak.

Az 1962-es világbajnokság selejtezőben két meccset játszottak Peru ellen. Az első találkozót 1–0-ra megnyerték, míg a visszavágó 1–1-s döntetlennel ért véget. A világbajnoki nyitómeccsükön 2–1-re kikaptak a korábbi kétszeres világbajnok Uruguay ellen. Ezután következett a Szovjetunió elleni összecsapás, ahol 4–4-s végeredmény született, úgy, hogy a szovjetek már 4-1-re is vezettek. Az utolsó csoportmérkőzésen aztán kiütéses 5–0-s vereséget szenvedtek Jugoszlávia válogatottjától.

Világbajnoki részvétel nélküli időszak

Az 1966-os labdarúgó-világbajnokság selejtezőiben Kolumbia második helyen végzett Chile és Ecuador mögött. Az 1974-es vb-ről rosszabb gólkülönbségük miatt maradtak le Uruguay mögött. Az 1975-ös Copa América döntőjében 2–0-s vereséget szenvedtek Peru ellen. Az 1978-as és az 1982-es világbajnokság selejtezőiben győzelem nélkül csoportjuk utolsó helyén végeztek.

A FIFA 1974-ben határozott arról, hogy az 1986-os világbajnokságot Kolumbia rendezheti meg. Azonban 1982 végén a kolumbiai vezetés bejelentette, hogy nem tudják megrendezni a tornát. A FIFA döntéshelyzetbe került, és Kanadát és az Egyesült Államokat megelőzve Mexikót választották a világbajnokság helyszínéül. A 86-os vb selejtezőiben bejutottak a rájátszásba, de ott összesítésen 4–2 arányban alulmaradtak Paraguayjal szemben.

1990-es évek

Az 1990-es világbajnokság selejtezőiben Dél-Amerika 3 és fél helyet kapott, ami azt jelentette, hogy három válogatott biztosan részt vesz majd a világbajnokságon, egy pedig pótselejtezőt játszik. A három biztos kijutó közül az egyik Argentína volt, mivel ők voltak a világbajnoki címvédők és nem kellett selejtezőt játszaniuk. A maradék kilenc válogatottat 3 csoportba sorolták, ahonnan a két legjobb csoportgyőztes, nevezetesen Brazília és Uruguay automatikusan résztvevők lettek, Kolumbia pedig interkontinentális selejtezőt játszott az óceániai térség győztesével, aki furcsa mód Izrael volt, megelőzve Ausztráliát és Új-Zélandot. Kolumbia Baranquillában 1–0-ra győzött és a visszavágón már a 0–0-s döntetlen is elég volt számukra, így 1962 után ismét világbajnokságon vehettek részt.

A csoportkörben Bernardo Redín és Carlos Valderrama góljaival 2–0-ra legyőzték az Arab Emírségeket, aztán 1–0-s vereséget szenvedtek Jugoszlávia válogatottjától. Végezetül a zárókörben 1–1-es döntetlent értek el a későbbi világbajnok NSZK ellen, úgy, hogy Freddy Rincón a 93. percben egyenlített.

A legjobb 16 között következett Kamerun. A rendes játékidő 0–0-s eredményt hozott. A hosszabbításban a kolumbiai kapus René Higuita szórakozásának köszönhetően megszerezte a vezetést Kamerun Roger Milla révén, történt ugyanis, hogy a kapus a saját kapujától 32 méterre próbált védőt játszani és rossz helyre passzolta a labdát. A kolumbiaiak végül a 115. percben Redín találatával szépítettek, de ez már kevés volt, így kiestek.

Az 1994-es világbajnokság selejtezőiben Kolumbia veretlenül megnyerte a csoportját. Argentína ellen Buenos Airesben történelmi jelentőségű 5–0-s győzelmet arattak. A világbajnokságon az A csoportba kerültek. Az első mérkőzésükön 3–1-es vereséget szenvedtek Románia ellen. Florin Răducioiu és Gheorghe Hagi találtak be az egyik oldalon, kolumbiai részről Adolfo Valencia volt eredményes. A második mérkőzésen a házigazda amerikai válogatott volt az ellenfél, ami egy tragikus öngólról marad mindmáig emlékezetes. Egy beadásba rakta bele a lábát a kolumbiai védő Andrés Escobar és a saját kapujába továbbította a labdát. Később Earnie Stewart révén újabb gólt szereztek a hazaiak és 2–1-re győztek. Az utolsó mérkőzésén Kolumbia 2–0-ra legyőzte Svájcot, de mindez már kevés volt a továbbjutáshoz. A világbajnokság után sajnos nem múlt el következmények nélkül Escobar öngólja és egy Medellíni szórakozóhelyen meggyilkolták.^[4]

Az 1998-as világbajnokságra módosítottak a dél-amerikai zóna (CONMEBOL) selejtezőinek lebonyolításán. Mégpedig azt a határozatot hozták, hogy mind a 10 válogatott oda-vissza játszik egymással. Ez alól kivétel volt Brazília, mivel világbajnoki címvédőként nem kellett selejtezőt játszania. A selejtezők után 4 válogatott kvalifikálta magát a világbajnokságra.

Csakúgy mint 1994-ben ismét összekerült a román és a kolumbiai válogatott. Ezúttal is a románok diadalmaskodtak, igaz nem olyan simán, mint az előző vb-n, de Adrian Ilie góljával 1–0-ra győztek. Második csoportmérkőzésen javítottak a dél-amerikaiak, 1–0-ra győztek Tunézia ellen Léider Preciado góljával. Az utolsó meccsen Anglia volt az ellenfél és bár az angoloknak elég lett volna egy döntetlen Darren Anderton 20. percben szerzett találatával és David Beckham 27 méteres szabadrúgásgóljával 2–0-ra győztek. Kolumbia így 3 ponttal kiesett.

2001-es Copa América

A 2001-es Copa América házigazdája Kolumbia volt. Ez volt az első alkalom, hogy rendezője volt a kupasorozatnak. A torna azonban nem indult zökkenőmentesen. A tervezett kezdés előtt nem sokkal, június 28-án politikai okok miatt elvették a rendezés jogát Kolumbiától, majd június 30-án visszaadták és a tornát 2002-re halasztották. Végül július 5-én úgy döntöttek, hogy az eredeti tervek szerint megrendezik. Július 6-án Kanada, majd július 10-én Argentína is visszalépett, helyettük a CONCACAF-zónából Costa Rica és Honduras beugróként vett részt. Kolumbia mind a három csoportmérkőzését megnyerte. A negyeddöntőben Víctor Aristizábal két illetve Giovanni Hernandez góljával magabiztos 3–0-s kolumbiai siker született Peru ellen. A elődöntőben Honduras ellen öt perc elteltével szereztek vezetést Gerardo Bedoya révén, amit Victor Aristizábal duplázott meg. A döntőben Mexikóval találkoztak és Iván Córdoba góljával 1–0-ra győztek, így Kolumbia első alkalommal nyerte meg a Copa Américát.

2002–2010, sikertelen selejtezők

A 2002-es világbajnokság selejtezőiben Kolumbia csak a 6. helyen végzett, ami azt jelentette, hogy nem jutottak ki a világbajnokságra. A csoportban 27 ponttal végeztek csakúgy, mint az Uruguayiak, de rosszabb gólkülönbségüknek miatt lemaradtak a pótselejtezőt érő pozícióról.

A 2006-os világbajnokság selejtezőinek első négy mérkőzésén a korábbi szövetségi kapitány Francisco Maturana foglalt a kispadon. Azért csak ilyen keveset, mert borzasztó rosszul kezdődtek a selejtezők Kolumbia számára. Hazai vereség Brazíliától, 4–0-s kiütés Bolíviában, ismét fájó hazai vereség Venezuelától és végül csak egy 1–1-es döntetlen az Albiceleste (Argentína) ellen. Ekkor köszönte meg a szövetség Maturananak a munkát és a helyére Reinaldo Ruedát jelölte ki új kapitánynak. Feljavult a válogatott és olykor közönségszórakoztató meccseket is játszott ilyen volt például Az Uruguay és Peru elleni 5–0-s hazai siker. A hajrára még 3 válogatott pályázott a pótselejtezőt érő pozícióra. Uruguay 22, Kolumbia és Chile 21 ponttal álltak a záró kör előtt. A kolumbiaiak abban reménykedtek, hogy sikerül győzniük Asunciónban, a chileiek és az uruk pedig vereséget szenvednek. Bár igaz Kolumbiának sikerült 1–0-ra győzni Paraguayban, mégsem lépett előre a táblázaton, mivel Uruguay legyőzte Argentínát. Így csak úgy, mint 2002-ben ismét a 25 pontos Uruguay mögött végeztek a tabellán 24 ponttal. A 2010-es világbajnokságról szintén lemaradtak, miután csak a hetedik helyen végeztek a selejtezőcsoportban.

A 2011-es Copa Américán csoportjukat megnyerve jutottak be a negyeddöntőbe, ahol hosszabbítás után 2–0-ra kikaptak Perutól. Hernán Darío Gómez nem sokkal később távozott, helyére a korábbi válogatott játékos Leonel Álvarez lett kinevezve szövetségi kapitánynak. A gyenge teljesítmény miatt azonban Álvarezt mindössze három mérkőzés után leváltották. Az új kapitány az argentin José Pékerman lett. Irányításával 16 év után Kolumbia ismét kijutott a világbajnokságra.

2014-es világbajnokság

A Brazíliában rendezett 2014-es világbajnokságra a CONMEBOL-zónából második helyen jutott ki Kolumbia. A csoportkörben Görögországot 3–0-ra, Elefántcsontpartot 2–1-re, Japánt pedig 4–1-re győzte le, így csoportelsőként és hibátlan teljesítménnyel jutott a nyolcaddöntőbe.^[5]^[6]^[7] A legjobb 16 között Uruguay volt az ellenfél, akit 2-0 arányban kiejtettek.^[8] Kolumbia története során először jutott világbajnokságon a negyeddöntőbe, ahol 2–1-re kikaptak a házigazda Brazíliától.^[9] Végül a tornán ötödik helyen zárt lett a kolumbiai csapat, ami a legjobb eredménye a világbajnokságok történetében. James Rodríguez 6 góljával a torna legeredményesebb játékosa lett.^[10]

Nemzetközi eredmények

Copa América

Bajnok: 1 alkalommal (2001)
Ezüstérmes: 1 alkalommal (1975)
Bronzérmes: 4 alkalommal (1987, 1993, 1995, 2021)
4. hely: 2 alkalommal (1991, 2004)

Konföderációs kupa

4. hely: 1 alkalommal (2003)

CONCACAF-aranykupa

Döntős: 1 alkalommal (2000)
3. hely: 1 alkalommal (2005)

Világbajnoki szereplés

Év	Eredmény	Hely	J	Gy	D	V	Rg	Kg
1930	Nem létezett
1934	Nem létezett
1938	Visszalépett
1950	Nem indult
1954	Nem indult
1958	Nem jutott be
1962	Csoportkör	14.	3	0	1	2	5	11
1966	Nem jutott be
1970
1974
1978
1982
1986
1990	Nyolcaddöntő	14.	4	1	1	2	4	4
1994	Csoportkör	19.	3	1	0	2	4	5
1998	Csoportkör	21.	3	1	0	2	1	3
2002	Nem jutott be
2006
2010
2014	Negyeddöntő	5.	5	4	0	1	12	4
2018	Nyolcaddöntő	9.	4	2	1	1	6	3
2022	Nem jutott be
Összesen	Negyeddöntő	6/20	22	9	3	10	32	30

Konföderációs kupa-szereplés

Év	Eredmény	Hely	M	Gy	D	V	Rg	Kg
1992	Nem jutott be
1995
1997
1999
2001
2003	Elődöntő	4.	5	2	0	3	5	4
2005	Nem jutott be
2009
2013
2017
Összesen	Elődöntő	1/10	5	2	0	3	5	5

Dél-Amerika-bajnoki szereplés

Dél-Amerika bajnokság
Év	Eredmény	Hely	M	Gy	D	V	RG	KG
1916	Nem vett részt
1917
1919
1920
1921
1922
1923
1924
1925
1926
1927
1929
1935
1937	Visszalépett
1939
1941
1942
1945	Ötödik hely	5.	6	1	1	4	7	25
1946	Visszalépett
1947	Nyolcadik hely	8.	7	0	2	5	2	19
1949	Nyolcadik hely	8.	7	0	2	5	4	23
1953	Visszalépett
1955
1956
1957	Ötödik hely	5.	6	2	0	4	10	25
1959	Visszalépett
1959	Visszalépett
1963	hetedik hely	7.	6	0	1	5	10	19
1967	Nem jutott be
Összesen	Ötödik hely	5/29	32	3	6	23	33	111

Copa América-szereplés

Copa América
Év	Eredmény	Hely	M	Gy	D	V	RG	KG
1975	Döntő	2.	9	6	0	3	11	5
1979	Csoportkör	5.	4	2	1	1	5	2
1983	Csoportkör	7.	4	1	2	1	5	5
1987	Elődöntő	3.	4	3	0	1	8	3
1989	Csoportkör	6.	4	1	2	1	5	4
1991	Elődöntő	4.	7	2	2	3	5	6
1993	Elődöntő	3.	6	3	2	1	6	4
1995	Elődöntő	3.	6	3	1	2	7	8
1997	Negyeddöntő	8.	4	1	0	3	6	7
1999	Negyeddöntő	5.	4	3	0	1	8	4
2001	Győztes	1.	6	6	0	0	11	0
2004	Elődöntő	4.	6	3	1	2	7	7
2007	Csoportkör	9.	3	1	0	2	3	9
2011	Negyeddöntő	6.	4	2	1	1	3	2
2015	Negyeddöntő	6.	4	1	2	1	1	1
2016	Elődöntő	3.	6	3	1	2	7	6
2019	Negyeddöntő	5.	4	3	1	0	4	0
2021	Elődöntő	3.	7	2	3	2	7	7
Összesen	1 győzelem	18/18	92	45	21	26	112	82

Mezek a válogatott története során

A kolumbiai labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése a kolumbiai zászló színeinek megfelelően sárga mez, kék nadrág és piros sportszár. Volt időszak, amikor a piros volt az első számú mez színe. A váltómez leggyakrabban kék mezből, fehér nadrágból és kék sportszárból áll.

1938

1957–1960

1960–1961

1962–1965

1971–1974

1975–1979

1980–1981

1982–1984

1985

1985–1986

1987

1988–1989

1990

1991

1992

1993–1997

1998–2000

2001–2002

2003–2004

2004–2007

2007–2009

2009–2010

2011

2011–2012

2013

2014

2015

Idegenbeli