Üzbég labdarúgó-válogatott

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Üzbegisztán Üzbegisztán
Üzbegisztáni labdarúgó-szövetség
Adatok
Szövetség neve Üzbekiszton Futbol Federacijaszi
Konföderáció AFC (Ázsia)
Stadion Pahtakor Markazij Stadion

Szövetségi kapitányArgentína Héctor Cúper
Csapatkapitány Odil Ahmedov

Legtöbb válogatottság Server Jeparov (126)
Legtöbb válogatott gól Maksim Shatskix (34)
FIFA-kód UZB
Ranglista helyezések
FIFA-rang84. +/-
Legmagasabb
FIFA-rang
45.
(2006. november, 2007. január)
Legalacsonyabb
FIFA-rang
119.
(1996. november)

Élő-rang47.
Legmagasabb
Élő-rang
33.
(1994. október)
Legalacsonyabb
Élő-rang
95.
(2001. február)
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Első hivatalos mérkőzés
1992. június 17. Dusanbe, Tádzsikisztán
 Tádzsikisztán 2–2 Üzbegisztán 
Legnagyobb győzelem
1998. december 5. Csiangmaj, Thaiföld,
 Mongólia 0–15 Üzbegisztán 
Legnagyobb vereség
2000. október 17. Szidón, Libanon,
 Japán 8–1 Üzbegisztán 
Nemzetközi szereplések
Ázsia-kupa
Részvételek4 (Először: 1996)
Legjobb eredmény4. hely (2011)

Az infobox utoljára frissítve: 2018. szeptember 19.

Az üzbég labdarúgó-válogatott Üzbegisztán nemzeti csapata, amelyet az üzbegisztáni labdarúgó-szövetség (Üzbégül: Ўэбекистон Футбол Федерацияси, magyar átírásban: Üzbekiszton Futbol Federacijaszi) irányít. Üzbegisztán az új közép-ázsiai országok közül (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán) a legeredményesebbnek számít. 1994-ben megnyerték az ázsiai játékokat.

Története[szerkesztés]

A Szovjetunió felbomlása utáni első hivatalos mérkőzésüket Tádzsikisztán ellen játszották 1992. június 17-én. 1992-ben Üzbegisztán a Független Államok Közösségének is a tagja volt, mely részt vett az 1992-es Európa-bajnokságon. A szovjet utódállamok többsége (Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Észtország, Lettország, Litvánia, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán) az UEFA tagja lett, míg a közép-ázsiai országok (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán) az AFC-hez csatlakoztak. 2002-ben Kazahsztán átlépett az UEFA-ba, míg Üzbegisztán maradt az AFC tagja. 1993-ban egyetlen mérkőzést sem játszottak. 1994-ben hivatalosan is csatlakoztak az AFC-hez és felvételt nyertek a FIFA-ba. Még ebben az évben megnyerték az ázsiai játékokat, ez történetük eddigi legnagyobb eredménye. Az 1994-es világbajnokság selejtezőiben még nem indultak. 1996-ban részt vettek történetük első Ázsia-kupáján. A selejtezőkben Tádzsikisztánnal és Bahreinnel kerültek egy selejtezőcsoportba. Bahrein visszalépett, emiatt csak az tádzsikokkal találkoztak és idegenben az első mérkőzést 4−0-ra elveszítették, a visszavágón azonban hosszabbítást követően 5–0 arányban győztek és 5–4-es összesítéssel továbbjutottak. A tornán Kínát legyőzték 2–0-ra, azonban Japán ellen 4–0-ás, míg Szíria ellen 2–1-es vereséget szenvedtek. Az 1998-as világbajnokság selejtezőiben Jemennel, Kambodzsával és Indonéziával kerültek egy csoportba, amit megnyertek és bejutottak a második csoportkörbe, ahol Dél-Korea, Japán és az Egyesült Arab Emírségek mögött a negyedik helyen végeztek, mindössze Kazahsztánt sikerült megelőzniük. A 2000-es Ázsia-kupán a nem sikerült továbbjutniuk a csoportkörből, a 2004-es Ázsia-kupán a negyeddöntőig jutottak.

A 2006-os világbajnokságról furcsa körülmények közepette maradtak le. Történt ugyanis, hogy a selejtezők zárószakaszában pótselejtezőt vívtak Bahreinnel és az első mérkőzésen hazai pályán 1–0-s üzbég győzelem született. Ezt az eredményt később a FIFA törölte bírói hibára hivatkozva és megismételtette. A megismételt mérkőzés 1–1-gyel zárult. Végül következett a harmadik összecsapás, ami 0–0-ra végződött és idegenben szerzett góljának köszönhetően Bahrein jutott tovább. A 2007-es Ázsia-kupán 5–0-ra verték Malajziát és 3−0-ra Kínát, a negyeddöntőben Szaúd-Arábiától kaptak ki 2–1 arányban.

A 2011-es Ázsia-kupán a negyedik helyen végzett az üzbég válogatott, ami történetük legjobb eredménye. Az elődöntőben Ausztráliától kaptak ki 6–0-ra, a bronzmérkőzésen pedig Dél-Koreával szemben maradtak alul 3–2 arányban. A 2019-es Ázsia-kupán Ománt és Türkmenisztánt megelőzve továbbjutottak a csoportból, a negyeddöntőben viszont büntetőkkel kiestek Ausztráliával szemben. A 2010, 2014-es, 2018-as és a 2022-es világbajnokságra sem sikerült kijutniuk.

Nemzetközi eredmények[szerkesztés]

Világbajnoki szereplés[szerkesztés]

Év Eredmény Hely M GY D V RG KG
Uruguay1930 A  Szovjetunió része volt
Olaszország 1934
Franciaország 1938
Brazília 1950
Svájc 1954
Svédország 1958
Chile 1962
Anglia 1966
Mexikó 1970
NSZK 1974
Argentína 1978
Spanyolország 1982
Mexikó 1986
Olaszország 1990
USA 1994 Nem indult
Franciaország 1998 Nem jutott be
Dél-KoreaJapán 2002
Németország 2006
Dél-Afrika 2010
Brazília 2014
Oroszország 2018
Katar 2022
Összesen 0/7

Ázsia-kupa-szereplés[szerkesztés]

Év Eredmény Helyezés M Gy D V RG KG
Flag of Hong Kong 1959.svg 1956 A  Szovjetunió része volt
Dél-Korea 1960
Izrael 1964
State flag of Iran 1964-1980.svg 1968
Thaiföld 1972
State flag of Iran 1964-1980.svg 1976
Kuvait 1980
Szingapúr 1984
Katar 1988
Japán 1992 Nem tagja az AFC-nek
Arab Emírségek 1996 Csoportkör 10. 3 1 0 2 3 6
Libanon 2000 Csoportkör 12. 3 0 1 2 2 14
Kína 2004 Negyeddöntő 6. 4 3 1 0 5 2
IndonéziaMalajziaThaiföldVietnam 2007 Negyeddöntő 7. 4 2 0 2 10 4
Katar 2011 Elődöntő 4. 6 3 1 2 10 13
Ausztrália 2015 Negyeddöntő 8. 4 2 0 2 5 5
UAE 2019 Nyolcaddöntő 10. 4 2 1 1 7 3
Kína 2023 Bejutott
Összesen 4. hely 7/7 28 13 4 11 42 47

Játékosok[szerkesztés]

Híresebb játékosok[szerkesztés]

A legtöbb válogatottsággal rendelkező játékosok[szerkesztés]

A válogatottban legtöbb gólt szerző játékosok[szerkesztés]

Szövetségi kapitányok[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Referenciák[szerkesztés]