Ugrás a tartalomhoz

Üzbég labdarúgó-válogatott

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Üzbegisztán Üzbegisztán
Üzbegisztáni labdarúgó-szövetség
Szövetség neveÜzbekiszton Futbol Federacijaszi
KonföderációAFC (Ázsia)
Szövetségi kapitányOlaszország Fabio Cannavaro
CsapatkapitányEldor Shomurodov
Legtöbb válogatottságServer Jeparov (126)
Legtöbb válogatott gólEldor Shomurodov (44)
StadionPahtakor Markazij Stadion
FIFA-kódUZB
Hazai
Idegenbeli
Ranglista helyezések
FIFA-rang 50. (2025. dec. 22.)[1]
Legmagasabb
FIFA-rang
45.
(2006. november, 2007. január)
Legalacsonyabb
FIFA-rang
119.
(1996. november)

Élő-rang 37. (2025. nov. 19.)[2]
Legmagasabb
Élő-rang
33.
(1994. október)
Legalacsonyabb
Élő-rang
95.
(2001. február)
Első hivatalos mérkőzés
1992. június 17. Dusanbe, Tádzsikisztán
 Tádzsikisztán 2–2 Üzbegisztán 
Legnagyobb győzelem
1998. december 5. Csiangmaj, Thaiföld,
 Mongólia 0–15 Üzbegisztán 
Legnagyobb vereség
2000. október 17. Szidón, Libanon,
 Japán 8–1 Üzbegisztán 
Nemzetközi szereplések
Világbajnokság
Részvételek1 (Először: 2026)
Legjobb eredmény
Ázsia-kupa
Részvételek4 (Először: 1996)
Legjobb eredmény4. hely (2011)

Az infobox utoljára frissítve: 2018. szeptember 19.

Az üzbég labdarúgó-válogatott Üzbegisztán nemzeti csapata, amelyet az üzbegisztáni labdarúgó-szövetség (Üzbégül: Ўэбекистон Футбол Федерацияси, magyar átírásban: Üzbekiszton Futbol Federacijaszi) irányít. Üzbegisztán az új közép-ázsiai országok közül (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán) a legeredményesebbnek számít. 1994-ben megnyerték az ázsiai játékokat.

Történetük során először 2026-ban jutottak ki a labdarúgó-világbajnokságra.[3]

A Szovjetunió felbomlása utáni első hivatalos mérkőzésüket Tádzsikisztán ellen játszották 1992. június 17-én. 1992-ben Üzbegisztán a Független Államok Közösségének is a tagja volt, mely részt vett az 1992-es Európa-bajnokságon. A szovjet utódállamok többsége (Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Észtország, Lettország, Litvánia, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán) az UEFA tagja lett, míg a közép-ázsiai országok (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán) az AFC-hez csatlakoztak. 2002-ben Kazahsztán átlépett az UEFA-ba, míg Üzbegisztán maradt az AFC tagja. 1993-ban egyetlen mérkőzést sem játszottak. 1994-ben hivatalosan is csatlakoztak az AFC-hez és felvételt nyertek a FIFA-ba. Még ebben az évben megnyerték az ázsiai játékokat, ez történetük eddigi legnagyobb eredménye. Az 1994-es világbajnokság selejtezőiben még nem indultak. 1996-ban részt vettek történetük első Ázsia-kupáján. A selejtezőkben Tádzsikisztánnal és Bahreinnel kerültek egy selejtezőcsoportba. Bahrein visszalépett, emiatt csak az tádzsikokkal találkoztak és idegenben az első mérkőzést 4−0-ra elveszítették, a visszavágón azonban hosszabbítást követően 5–0 arányban győztek és 5–4-es összesítéssel továbbjutottak. A tornán Kínát legyőzték 2–0-ra, azonban Japán ellen 4–0-s, míg Szíria ellen 2–1-es vereséget szenvedtek. Az 1998-as világbajnokság selejtezőiben Jemennel, Kambodzsával és Indonéziával kerültek egy csoportba, amit megnyertek és bejutottak a második csoportkörbe, ahol Dél-Korea, Japán és az Egyesült Arab Emírségek mögött a negyedik helyen végeztek, mindössze Kazahsztánt sikerült megelőzniük. A 2000-es Ázsia-kupán a nem sikerült továbbjutniuk a csoportkörből, a 2004-es Ázsia-kupán a negyeddöntőig jutottak.

A 2006-os világbajnokságról furcsa körülmények közepette maradtak le. Történt ugyanis, hogy a selejtezők zárószakaszában pótselejtezőt vívtak Bahreinnel és az első mérkőzésen hazai pályán 1–0-s üzbég győzelem született. Ezt az eredményt később a FIFA törölte bírói hibára hivatkozva és megismételtette. A megismételt mérkőzés 1–1-gyel zárult. Végül következett a harmadik összecsapás, ami 0–0-ra végződött és idegenben szerzett góljának köszönhetően Bahrein jutott tovább. A 2007-es Ázsia-kupán 5–0-ra verték Malajziát és 3−0-ra Kínát, a negyeddöntőben Szaúd-Arábiától kaptak ki 2–1 arányban.

A 2011-es Ázsia-kupán a negyedik helyen végzett az üzbég válogatott, ami történetük legjobb eredménye. Az elődöntőben Ausztráliától kaptak ki 6–0-ra, a bronzmérkőzésen pedig Dél-Koreával szemben maradtak alul 3–2 arányban. A 2019-es Ázsia-kupán Ománt és Türkmenisztánt megelőzve továbbjutottak a csoportból, a negyeddöntőben viszont büntetőkkel kiestek Ausztráliával szemben. A 2010, 2014-es, 2018-as és a 2022-es világbajnokságra sem sikerült kijutniuk.

Nemzetközi eredmények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Világbajnoki szereplés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Év Eredmény Hely M GY D V RG KG
Uruguay1930A  Szovjetunió része volt
Olaszország 1934
Franciaország 1938
Brazília 1950
Svájc 1954
Svédország 1958
Chile 1962
Anglia 1966
Mexikó 1970
NSZK 1974
Argentína 1978
Spanyolország 1982
Mexikó 1986
Olaszország 1990
USA 1994Nem indult
Franciaország 1998Nem jutott be
Dél-KoreaJapán 2002
Németország 2006
Dél-Afrika 2010
Brazília 2014
Oroszország 2018
Katar 2022
KanadaMexikóUSA 2026Csoportkör 46. 3 0 0 3 2 11
ÖsszesenCsoportkör1/83000211

Ázsia-kupa-szereplés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Év Eredmény Helyezés M Gy D V RG KG
1956 A  Szovjetunió része volt
Dél-Korea 1960
Izrael 1964
1968
Thaiföld 1972
1976
Kuvait 1980
Szingapúr 1984
Katar 1988
Japán 1992Nem tagja az AFC-nek
Arab Emírségek 1996Csoportkör10.310236
Libanon 2000Csoportkör12.3012214
Kína 2004Negyeddöntő6.431052
IndonéziaMalajziaThaiföldVietnam 2007Negyeddöntő7.4202104
Katar 2011Elődöntő4.63121013
Ausztrália 2015Negyeddöntő8.420255
UAE 2019Nyolcaddöntő10.421173
Kína 2023Bejutott
Összesen4. hely7/728134114247

A legtöbb válogatottsággal rendelkező játékosok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A válogatottban legtöbb gólt szerző játékosok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szövetségi kapitányok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. "The FIFA/Coca-Cola World Ranking". FIFA.
  2. "World Football Elo Ratings". eloratings.net.
  3. "Uzbekistan qualify for World Cup for first time". The New York Times. 2025. június 5. Hozzáférés: 2025. június 5.