Iraki labdarúgó-válogatott
| Iraki labdarúgó-szövetség | |||||||||||||||
| Beceneve(i) | Aszúd ar-Ráfidajn (Mezopotámia oroszlánjai) | ||||||||||||||
| Szövetség neve | Ittihád al-Iráki li-Kurat al-Kadam | ||||||||||||||
| Konföderáció | Ázsiai Labdarúgó-szövetség (Ázsia) | ||||||||||||||
| Csapatkapitány | Alá Abd az-Zahra Hassán | ||||||||||||||
| Legtöbb válogatottság | Júnisz Mahmúd (148) | ||||||||||||||
| Legtöbb válogatott gól | Huszejn Szaíd (78) | ||||||||||||||
| Stadion | As-Saab Stadion | ||||||||||||||
| FIFA-kód | IRQ | ||||||||||||||
| Ranglista helyezések | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
| Első hivatalos mérkőzés | |||||||||||||||
| 1957. október 19., Libanon | |||||||||||||||
| Legnagyobb győzelem | |||||||||||||||
| 1992. augusztus 18., Irbid, Jordánia | |||||||||||||||
| Legnagyobb vereség | |||||||||||||||
| 1959. december 6., Törökország 2012. október 11., Malmö, Svédország 2013. augusztus 14., Koppenhága, Dánia | |||||||||||||||
| Nemzetközi szereplések | |||||||||||||||
| Labdarúgó-világbajnokság | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
| Ázsia-kupa | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
| Nyugat-ázsiai labdarúgó-bajnokság | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
| Konföderációs kupa | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
| Az infobox utoljára frissítve: 2021. november 22. | |||||||||||||||
Az Iraki labdarúgó-válogatott – avagy becenevükön Aszúd ar-Ráfidaín (Mezopotámia oroszlánjai) – Irak nemzeti csapata, amelyet az iraki labdarúgó-szövetség (arabul: الاتحاد العراقي لكرة القدم, magyar átírásban: Ittihád al-Iraki li-Kurat al-Kadam) irányít. Ázsia egyik legsikeresebb válogatottja. Eddig egyszer szerepeltek labdarúgó világbajnokságon 1986-ban. 2007-ben megnyerték az Ázsia-kupát.
Története
[szerkesztés]A kezdetek
[szerkesztés]Az iraki labdarúgó-válogatott 1951-ben mutatkozott be nemzetközi porondon, amikor két mérkőzést játszottak Törökországban, İzmir és Ankara városaiban. Az Iraki labdarúgó-szövetség 1948. október 8-án alakult meg, majd 1950-ben csatlakozott a FIFA-hoz..[3] 1951 áprilisában játszották első (nem hivatalos) mérkőzésüket, amelyen 5–0-ra győzték le a Habbánijjában állomásozó brit katonai egység (CC) csapatát.[4][3] Irak első hivatalos nemzetközi összecsapására az 1957-es bejrúti Arab Játékok nyitányán került sor: Marokkó ellen 3–3-as döntetlent értek el Ammo Baba, Youra Eshaya (mindketten az iraki asszír kisebbség tagjai) és Fakhri Mohammed Salman góljaival.[5][3] Eshaya történelmet írt azzal is, hogy 1954-ben ő lett az első iraki légiós Angliában, a Bristol Rovers Colts színeiben.[6]
1962-ben nevezték ki az első külföldi szövetségi kapitányt, a román Cornel Drăgușint. Irak első jelentősebb sikerét 1964-ben aratta az Arab Nemzetek Kupáján, ahol veretlenül hódította el a trófeát. A következő kiírásban megvédték címüket, a bagdadi döntőben Szíriát múlva felül 2–1-re.[3]
Az 1970-es évek
[szerkesztés]Irak 1972-ben debütált az Ázsia-kupán, ám ott még nem sikerült meccset nyerniük. 1973 márciusában vágtak bele első világbajnoki selejtezőjükbe, ahol csoportmásodikként zártak, mindössze egyetlen ponttal lemaradva a továbbjutó Ausztrália mögött. Az évtized hátralévő részében a csapat meghatározóvá vált a térségben: 1974-ben az Ázsia Játékokon a második körbe jutottak, 1976-ban döntőt játszottak az Öböl-kupán és negyedikek lettek az Ázsia-kupán, majd 1979-ben házigazdaként elnyerték az Öböl-kupát.[7] Ezt követően azonban Irak 20 évre eltűnt az Ázsia-kupáról, miután a következő három tornától visszaléptek.
Az 1980-as évek – Az első aranygeneráció
[szerkesztés]Ez az évtized Irak futballtörténetének vitathatatlan sikerkorszaka. Bár az 1982-es vb-selejtezők még kudarccal zárultak, ugyanebben az évben aranyérmet nyertek az Ázsia Játékokon. 1984-ben az Öböl-kupán, 1985-ben pedig az Arab nemzetek kupáján és az Arab Játékokon is diadalmaskodtak.
Az 1986-os mexikói világbajnokság
[szerkesztés]A vb-selejtezők során Irak Katar és Jordánia előtt nyerte meg csoportját, majd az Egyesült Arab Emírségeket drámai csatában, idegenben lőtt gólokkal búcsúztatta. A mindent eldöntő szakaszban Szíria ellen (összesítésben 3–1-gyel) vívták ki a történelmi világbajnoki szereplés jogát.[8][9] A mexikói tornán a B-csoportba kerültek. Paraguay ellen biztató játékkal mutatkoztak be, de 1–0-ra kikaptak, miután a játékvezető vitatott módon érvénytelenítette az egyenlítő góljukat. A második meccsen, Belgium ellen megszületett Irak első vb-gólja: Áhmed Rádi talált be a 2–1-es vereség során, amelyet tíz emberrel játszva szenvedtek el.[10] Végül a házigazda Mexikótól is 1–0-ás vereséget szenvedtek, így búcsúztak a tornától.[11] Az évtized végén még megnyerték az 1988-as öböl-kupát és az Arab nemzetek kupáját is. Kilenc tornagyőzelemmel és egy vb-részvétellel a hátuk mögött ez a korszak joggal vonult be az iraki futball aranykoraként.
Az 1990-es évek – A sötét korszak
[szerkesztés]Az 1990-es öbölháború miatt Irakot kizárták az Ázsia Játékokról és a legtöbb arab sporteseményről, ám a világbajnoki szerepléstől nem tiltották el őket.
Az 1993-as selejtezők első szakaszában Irak még magabiztosan dominált Kína, Jemen, Jordánia és Pakisztán felett. A döntő körben azonban – ahol Szaúd-Arábia, Dél-Korea, Japán, Irán és Észak-Korea volt az ellenfél – drámai fordulatok következtek. Az észak-koreaiak ellen 2–0-s vezetésről kaptak ki 3–2-re egy kiállítást követően. Bár később 2–1-re verték Iránt, végül két pont hiányzott a kijutáshoz. Az utolsó, Japán elleni 2–2-es döntetlenjükkel az ellenfelet is kiütötték a vb-ről – ezt a japán sporttörténelem "dohai tragédiaként" őrizte meg.[12] Irak számára a sorsdöntő különbséget végül az Észak-Korea elleni vereség jelentette, mivel az észak-koreaiak az összes többi meccsüket elveszítették.
Az 1996-os Ázsia-kupa
[szerkesztés]Irak 1996-ban tért vissza az Ázsia-kupára, miután az 1992-es tornáról kizárták őket, az azt megelőző három alkalommal pedig visszaléptek a részvételtől. A csapat bejutott a negyeddöntőbe, ott azonban aranygóllal alulmaradtak az Egyesült Arab Emírségekkel szemben. Irak ekkor érte el története legrosszabb FIFA-világranglista helyezését (139. hely), ami az évekig tartó távolmaradás és az inaktivitás közvetlen következménye volt. 1997-ben az 1998-as világbajnokság selejtezőiben is elindultak, de Kazahsztántól elszenvedett két vereség után már az első körben kiestek. Ezt az időszakot az iraki futball „sötét korszakaként” emlegetik. Uday Hussein – Szaddám Huszein fia és az iraki szövetség akkori elnöke – kényuralma alá vonta a labdarúgást: a gyengén teljesítő játékosokat válogatott kínzásokkal büntette. Volt, akit börtönbe záratott, mást nyers szennyvízben való fürdésre vagy betonból készült labdák rugdosására kényszerített, de a kopaszra borotválás is a gyakori megalázások közé tartozott.[13][14]
A 2000-es évek – A második aranygeneráció
[szerkesztés]A 2000-es éveket az iraki labdarúgás újjászületéseként és egy újabb aranygeneráció felemelkedéseként tartják számon, bár a kezdet nem volt zökkenőmentes. A 2000-es Ázsia-kupán Irak ismét a negyeddöntőig jutott, ahol ezúttal Japán állította meg őket egy súlyos, 4–1-es vereséggel. A 2002-es világbajnoki selejtezők során 1994 óta először jutottak be a selejtezők záró szakaszába, ám a második kör nyolc mérkőzéséből ötöt elveszítettek, így elmaradt a vb-részvétel.[15] Vigaszként 2002-ben megszerezték első WAFF-bajnoki címüket (Nyugat-ázsiai labdarúgó-bajnokság), miután a döntőben hosszabbítás után 3–2-re verték Jordániát. A 2004-es Ázsia-kupát Üzbegisztán elleni vereséggel kezdték, de Türkmenisztán és Szaúd-Arábia legyőzésével bejutottak a legjobb nyolc közé, ahol a házigazda Kína búcsúztatta őket.[16] Ugyanebben az évben a 2006-os világbajnoki álmok is szertefoszlottak, miután a második selejtezőkörben Üzbegisztán kiejtette az iraki csapatot. A sikerek azonban nem maradtak el: 2004 októberében Irak elérte története legjobb világranglista-helyezését (39. hely). A következő évben aranyérmet nyertek a Nyugat-ázsiai Játékokon Szíria ellenében. 2007-ben egy vitatott, Szaúd-Arábia elleni vereség után kiestek az öböl-kupa csoportköréből, ami Akram Szalman kapitány állásába került. Helyére Jorvan Vieirát nevezték ki, akivel a csapat döntőt játszott a WAFF-bajnokságon, de ott 2–1-re kikaptak Irántól.
A 2007-es Ázsia-kupa-diadal
[szerkesztés]2007 júliusában Irak megkezdte menetelését az Ázsia-kupán. A keret magját a 2000-es ifjúsági bajnokcsapat, a 2004-ben olimpiai negyedik helyezett és a 2006-os Ázsia Játékokon ezüstérmes labdarúgók alkották. Vieirának mindössze két hónapja volt a felkészítésre, miközben a csapat méltatlan körülmények között edzett: a szövetség alig tudott felszerelést biztosítani, biztonsági okokból otthon nem játszhattak meccseket, és a legtöbb játékos közeli hozzátartozóját veszítette el a háborúban.[17]
A torna 1–1-es döntetlennel indult a házigazda Thaiföld ellen, majd jött a szenzációs, 3–1-es győzelem az esélyesebb Ausztrália felett. Az Omán elleni döntetlen után a negyeddöntőben Vietnamot verték 2–0-ra Júnisz Mahmúd duplájával. Az elődöntőben a kontinens egyik óriását, Dél-Koreát ejtették ki tizenegyespárbajban, Noor Sabri sorsdöntő védésével.[17] A győzelmet azonban tragédia árnyékolta be: egy öngyilkos merénylő 30 ünneplő szurkolót ölt meg az utcákon. A csapat a visszalépést fontolgatta, de végül az áldozatok emléke előtt tisztelegve pályára léptek a döntőben.[18] Szaúd-Arábiát Júnisz Mahmúd fejesgóljával 1–0-ra győzték le egy olyan mérkőzésen, amelyet az elejétől a végéig domináltak. Irak győzelmét a sporttörténelem egyik legnagyobb "tündérmeséjeként" és legváratlanabb sikereként tartják számon: egy háború súlytotta ország válogatottja lett a kontinens legjobbja.[19][20] Vieira a döntő közben bejelentette lemondását, helyét 2007 szeptemberében a norvég Egil Olsen vette át.[21]
Nemzetközi eredmények
[szerkesztés]Világbajnoki szereplés
[szerkesztés]| Év | Eredmény | Hely | J | Gy | D | V | Rg | Kg |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Nem tagja a FIFA-nak | ||||||||
| Nem indult | ||||||||
| Nem jutott be | ||||||||
| Visszalépett | ||||||||
| Nem jutott be | ||||||||
| Csoportkör | 23. | 3 | 0 | 0 | 3 | 1 | 4 | |
| Nem jutott be | ||||||||
| Bejutott | ||||||||
| Összesen | Csoportkör | 23. | 3 | 0 | 0 | 3 | 1 | 4 |
Ázsia-kupa-szereplés
[szerkesztés]Játékosok
[szerkesztés]Szövetségi kapitányok
[szerkesztés]- Wolfgang Sidka (2010–2011)[22]
- Zico (2011–2012)[23]
- Hakeem Shaker (2012–2013)
- Vladimir Petrović (2013)
- Hakeem Shaker (2013–2014)
- Rádi Senajsil (2014–2015)
- Akram Salman (2015)
- Yahya Alwan (2015–2016)
- Abdul-Ghani Shahad (2016)
- Rádi Senajsil (2016–2017)
- Basim Qasim (2017–2018)
- Srečko Katanec (2018–2021)
- Dick Advocaat (2021)[24]
Stadion
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Irak a FIFA.com-on Archiválva 2013. július 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- Irak az AFC.com-on[halott link] (angolul)
- Irak mérkőzéseinek eredményei az rsssf.com-on (angolul)
- Irak mérkőzéseinek eredményei az EloRatings.net-en[halott link] (angolul)
- Irak a national-football-teams.com-on (angolul)
- Irak mérkőzéseinek eredményei a Roon BA-n (angolul)
- Irak a transfermarkt.de-n (németül)
- Irak a weltussball.de-n (németül)
- Irak a fedefutbol.net-en (spanyolul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The FIFA/Coca-Cola World Ranking. FIFA
- ↑ World Football Elo Ratings. eloratings.net
- 1 2 3 4 Mubarak, Hassanin: Iraqi Football History (angol nyelven). IraqSport, 2013. március 21. [2018. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 22.)
- ↑ George, George: Iraq Select gives C.C. a dizzy game. The Iraq Times, 1951. április 17.
- ↑ Iraq and Morocco draw 3–3. The Iraq Times, 1957. október 21.
- ↑ Youra Eshaya Pera - first Iraqi football player abroad. rsssf.org. (Hozzáférés: 2026. április 8.)
- ↑ Trophy Cabinet (angol nyelven). [2019. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 11.)
- ↑ World Cup 1986 Qualifiers : Syria and Iraq tied at 0-0. athlet.org. (Hozzáférés: 2026. április 4.)
- ↑ World Cup 1986 Qualifiers : Iraq beats Syria 3-1 to qualify for 1986 World Cup. athlet.org. (Hozzáférés: 2026. április 4.)
- ↑ Iraq v Belgium | Group Matches | 1986 FIFA World Cup Mexico™ | Highlights (angol nyelven). FIFA+. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ World Cup 1986 : Mexico beats Iraq 1-0 to qualify for the Round of 16. athlet.org, 1986. június 3. (Hozzáférés: 2026. április 4.)
- ↑ 28 October 1993 - The Agony Of Doha (angol nyelven). This Day in Football History, 2015. október 28. [2016. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 22.)
- ↑ Footballers who paid the penalty for failure (angol nyelven). The Guardian, 2003. április 19. [2019. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 22.)
- ↑ Saddam's son tortured defeated footballers - Telegraph, 2017. november 30. [2017. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ World Cup 2002 Qualifying. RSSSF, 2024. november 27. (Hozzáférés: 2026. április 20.)
- ↑ Iraq team's magical run hits a speed bump. NBC News, 2004. július 31. [2023. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 7.)
- 1 2 Mubarak, Hassanin. „'I don't think we'll get here again': how Iraq went from chaos to Asian Cup winners”, The Guardian, 2024. január 3. (Hozzáférés: 2024. október 2.) (brit angol nyelvű)
- ↑ When Iraq scripted a fairy tale in 2007 (angol nyelven). the-AFC. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Iraq in historic Asian Cup win (angol nyelven). Al-Jazeera, 2007. július 29. [2016. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 22.)
- ↑ Il calcio riporta la festa in Iraq Al Maliki: "È il trionfo dell'impossibile" (olasz nyelven). repubblica.it, 2007. július 29. [2017. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
- ↑ Olsen takes Iraq job. Sky Sports. [2019. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 18.)
- ↑ A német Sidka lett az iraki válogatott szövetségi kapitánya. index.hu (2010. augusztus 10.) (Hozzáférés: 2021. november 24.)
- ↑ Labdarúgás: hivatalosan is Zico Irak új szövetségi kapitánya. www.nemzetisport.hu (2011. augusztus 29.) (Hozzáférés: 2021. november 24.)
- ↑ Edzősors: Irak szövetségi kapitánya lett Dick Advocaat. www.nemzetisport.hu (2021. augusztus 1.) (Hozzáférés: 2021. november 24.)