Ugrás a tartalomhoz

A labdarúgó-világbajnokságok rendezői

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A világbajnokságok rendezői

Ez a szócikk a labdarúgó-világbajnokságok rendezőit, és azok kiválasztását sorolja fel.

A kezdetekkor a világbajnokságok helyszínének kiválasztása rendkívül vitatott volt, mert a hajóút Európa és Dél-Amerika (akkoriban, és máig is a két legerősebb kontinens) között három hétig is eltarthatott. Amiatt, hogy az első labdarúgó-világbajnokságot 1930-ban Uruguayban rendezték, a viadalra csak négy európai ország kerete utazott el.[1] A következő két tornát Európában rendezték. Ezért 1938-ban Argentína és Uruguay is bojkottálta a részvételt.[2] A II. világháború után, a további bojkottok elkerülése érdekében a FIFA elhatározta, hogy a tornát felváltva rendezheti európai és amerikai ország. Ez a rendszer egészen 2002-ig kitartott. Napjainkban az esetek túlnyomó többségében már a FIFA Végrehajtó Bizottsága szavaz a helyszín kiválasztásáról. A rendezőkről általában hét évvel a torna előtt döntenek, bár megesik, hogy egyszerre kettőt jelentenek be (például a 2018-as és a 2022-es világbajnokságot 2010-ben).

Csak Mexikó, Olaszország, Németország (vagy Nyugat-Németország) és Brazília rendezte legalább kétszer a tornát. A mexikóvárosi Estadio Azteca és a Rio de Janeiro-i Maracanã a két stadion, ahol két döntőt is tartottak. A 2002-es volt az első és 2023-ig az egyetlen torna, amit több, mint egy ország rendezett, Japán és Dél-Korea, bár a 2026-os (Egyesült Államok, Kanada, Mexikó) és a 2030-as világbajnokságot (Spanyolország, Portugália, Marokkó, Argentína, Uruguay és Paraguay) is legalább három ország fogja tartani. 2026-ban Mexikó lesz az első ország, ami háromszor rendezte meg a tornát, míg az Estadio Azteca lehetne az első stadion, ahol három döntőt rendeztek meg.

Az országok, amik világbajnokságot rendeztek és abban az évben meg is nyerték: Uruguay (1930), Olaszország (1934), Anglia (1966), Nyugat-Németország (1974), Argentína (1978) és Franciaország (1998).

A szavazások eredményei

[szerkesztés]

1930-as labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
Bővebben: 1930-as labdarúgó-világbajnokság

Pályázók:

Mielőtt a FIFA Kongresszusa szavazhatott volna a legelső világbajnokság helyszínéről, visszalépések sorozata vezetett Uruguay kiválasztásához. Hollandia és Magyarország visszalépett, ezt követte Svédország visszalépése Olaszország javára, végül ők is és a spanyolok is visszaléptek Uruguay javára. A kongresszus 1929. május 18-án ült össze Barcelonában, és szavazás nélkül elfogadták Uruguay pályázatát.[3]

Végeredmény:

  1. URU Uruguay
  2. ITA Olaszország visszalépett Uruguay javára
  3. ESP Spanyolország visszalépett Uruguay javára
  4. SWE Svédország visszalépett Olaszország javára
  5. NED Hollandia visszalépett
  6. HUN Magyarország visszalépett

1934-es labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
Bővebben: 1934-es labdarúgó-világbajnokság

Pályázók:

Svédország visszalépett a szavazás előtt, ezért a rendezési jogot Olaszország kapta meg. A döntést 1932. május 14-én ratifikálták a zürichi kongresszuson.[3]

Végeredmény:

  1. ITA Olaszország
  2. SWE Svédország visszalépettt

1938-as labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
Bővebben: 1938-as labdarúgó-világbajnokság

Pályázók:

Mivel egy nemzet sem lépett vissza, a FIFA Kongresszusa 1936. augusztus 13-án Berlinben szavazást tartott. Franciaország megválasztása csak egy fordulót igényelt, mert a szavazatok több, mint a felét megkapta.[3]

Végeredmény:

  1. FRA Franciaország, 19 szavazat
  2. ARG Argentína, 4 szavazat
  3. Náci Németország, 0 szavazat

1942-es és 1946-os labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]

Pályázók:

A második világháború kitörése miatt, az 1942-es és az 1946-os labdarúgó-világbajnokság elmaradt, az utóbbira pályázatot se írtak ki.[3]

1950-es labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
Bővebben: 1950-es labdarúgó-világbajnokság

Pályázó:

Brazília hivatalosan pályázott az 1942-es labdarúgó-világbajnokság rendező szerepére, de a második világháború kitörése miatt elmaradt a torna. Az 1950-es megmérettetés eredetileg 1949-re volt ütemezve, de miután Brazíliát 1946. július 26-án a FIFA Luxembourgban tartott kongresszusán megválasztották rendezőnek, a világbajnokság is új időpontot kapott.[3]

Végeredmény:

  1. BRA Brazília

1954-es labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
Bővebben: 1954-es labdarúgó-világbajnokság

Pályázó:

Az 1954-es labdarúgó-világbajnokság rendező szerepéről 1946. július 26-án döntöttek, ugyanazon a napon, amikor Brazíliát jelölték ki az 1950-es házigazdának. Ez a világbajnokság is tolódott egy évvel, mivel az eredeti időpontot 1953-at 1954-re módosították.[3]

Végeredmény:

  1. SUI Svájc

1958-as labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
Bővebben: 1958-as labdarúgó-világbajnokság

Pályázó:

Bár Argentína, Chile és Mexikó is mutatott érdeklődést a torna megrendezésére, végül ismét komolyabb érdeklődés nélkül zajlott a rendező kiválasztása, így a FIFA 1950. június 23-án Rio de Janeiróban tartott kongresszusa az egyetlen hivatalos pályázó Svédország nevezését hagyta jóvá.[3]

Végeredmény:

  1. SWE Svédország

1962-es labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
Bővebben: 1962-es labdarúgó-világbajnokság

Pályázók:

Nyugat-Németország visszalépett a szavazás előtt, Chile egy forduló alatt legyőzte Argentínát.[3]

Végeredmény:

  1.  Chile, 31 szavazat
  2.  Argentína, 12 szavazat
  3. GER Nyugat-Németország visszalépett

1966-os labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
Bővebben: 1966-os labdarúgó-világbajnokság

Pályázók:

Spanyolország visszalépett a római kongresszus előtt, Angliát egy forduló után kiválasztották.[3]

Végeredmény:

  1.  Anglia, 34 szavazat
  2. GER Nyugat-Németország, 27 szavazat
  3. Spanyolország Spanyolország visszalépett

1970-es labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
Bővebben: 1970-es labdarúgó-világbajnokság

Pályázók:

A FIFA kongresszust Tokióban rendezték, ahol Mexikó lett a győztes, egy forduló után.[3]

Végeredmény:

  1.  Mexikó, 56 szavazat
  2.  Argentína, 32 szavazat
  3.  Kolumbia visszalépett
  4.  Japán visszalépett
  5.  Peru visszalépett

1974-es labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
Bővebben: 1974-es labdarúgó-világbajnokság

Az 1974-es, 1978-as és 1982-es világbajnokság rendezőit mind Londonban nevezték meg, 1966. július 6-án. Spanyolország és Nyugat-Németország, tekintve, hogy 1974-ben és 1982-ben is pályáztak mind a ketten, egymásnak adtak egy-egy rendezési jogot, visszalépve a másik javára. Tekintve, hogy Mexikó megelőzte Argentínát az 1970-es pályázaton, 1978-ban visszaléptek a dél-amerikai ország javára.[3]

Végeredmény:

  1. GER Nyugat-Németország
  2. Spanyolország Spanyolország visszalépett, hogy 1982-ben rendezzen tornát
  3.  Olaszország visszalépett
  4.  Hollandia visszalépett

1978-as labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
Bővebben: 1978-as labdarúgó-világbajnokság

Az 1974-es, 1978-as és 1982-es világbajnokság rendezőit mind Londonban nevezték meg, 1966. július 6-án. Spanyolország és Nyugat-Németország, tekintve, hogy 1974-ben és 1982-ben is pályáztak mind a ketten, egymásnak adtak egy-egy rendezési jogot, visszalépve a másik javára. Tekintve, hogy Mexikó megelőzte Argentínát az 1970-es pályázaton, 1978-ban visszaléptek a dél-amerikai ország javára.[3]

Végeredmény:

  1.  Argentína
  2.  Kolumbia visszalépett
  3.  Irán visszalépett
  4.  Mexikó visszalépett, mivel 1970-ben rendezett világbajnokságot

1982-es labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
Bővebben: 1982-es labdarúgó-világbajnokság

Az 1974-es, 1978-as és 1982-es világbajnokság rendezőit mind Londonban nevezték meg, 1966. július 6-án. Spanyolország és Nyugat-Németország, tekintve, hogy 1974-ben és 1982-ben is pályáztak mind a ketten, egymásnak adtak egy-egy rendezési jogot, visszalépve a másik javára. Tekintve, hogy Mexikó megelőzte Argentínát az 1970-es pályázaton, 1978-ban visszaléptek a dél-amerikai ország javára.[3]

  1. Spanyolország Spanyolország
  2. GER Nyugat-Németország visszalépett, mivel 1974-ben Spanyolország visszalépett az ország javára
  3.  Olaszország visszalépett

1986-os labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
Bővebben: 1986-os labdarúgó-világbajnokság

Az 1986-os világbajnokság rendezési jogát Kolumbia nyerte el, de később pénzügyi problémák miatt visszaléptek, így a FIFA 1982-ben újabb pályázatot írt ki. Mexikó, először a pályázatok történetében, megkapta a FIFA Tanács egyöntetű támogatását.[3]

Első szavazás:

  1.  Kolumbia

Második szavazás:

  1.  Mexikó, egyöntetű támogatás
  2.  Kanada, 0 szavazat
  3.  Egyesült Államok, 0 szavazat

1990-es labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
Bővebben: 1990-es labdarúgó-világbajnokság

Pályázók:

Olaszország és a Szovjetunió kivételével minden pályázó visszalépett a szavazás előtt, mikor pedig Olaszország nyert, 11 szavazatot kapva.[3]

Végeredmény:

  1.  Olaszország, 11 szavazat
  2.  Szovjetunió, 5 szavazat
  3.  Ausztria visszalépett
  4.  Anglia visszalépett
  5.  Franciaország visszalépett
  6.  Görögország visszalépett
  7.  Irán visszalépett
  8. GER Nyugat-Németország visszalépett
  9.  Jugoszlávia visszalépett

1994-es labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
Bővebben: 1994-es labdarúgó-világbajnokság

Pályázók:

Annak ellenére, hogy három pályázat közül kellett választaniuk, csak egy körre volt szüksége a FIFA Tanácsnak.[3]

Végeredmény:

1998-as labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
Bővebben: 1998-as labdarúgó-világbajnokság

Pályázók:

Sorozatban negyedjére is Zürichben hirdették ki a győztest, ezúttal Franciaország előzte meg Marokkót.[3]

Végeredmény:

  1.  Franciaország, 12 szavazat
  2.  Marokkó, 7 szavazat
  3.  Anglia visszalépett
  4.  Németország visszalépett
  5.  Svájc visszalépett

2002-es labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
Bővebben: 2002-es labdarúgó-világbajnokság

Pályázók:

A zürichi konferencián Japán és Dél-Korea közös pályázata diadalmaskodott, Mexikó felett. A két győztes ország nem sokkal a szavazás előtt döntött úgy, hogy egyesítik pályázataikat. A két ország közötti távolság és egyéb rendezési problémák miatt a FIFA úgy döntött, soha többet nem fogja megengedni, hogy több, mint egy ország rendezze a tornát.[4][5] Ezt a szabály a 2026-os tornáig volt életben.

Végeredmény:

  1.  Dél-Korea/ Japán, győztes
  2.  Mexikó

2006-os labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
Bővebben: 2006-os labdarúgó-világbajnokság

A házigazda kiválasztására a Zürichben, 2000. július 7-én megtartott szavazáson került sor. A szavazáson négy pályázó közül lehetett választani, miután Brazília három nappal korábban visszavonta jelentkezését. A négy megmaradt nemzet Németország, Dél-Afrika, Anglia és Marokkó volt.[6]

A szavazás eredménye
Pályázat Forduló
1 2 3
 Németország 10 11 12
 Dél-afrikai Köztársaság 6 11 11
 Anglia 5 2 –
 Marokkó 2 – –
 Brazília visszalépett
Összes 23 24 23

2010-es labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
A szavazás eredménye
Pályázat Forduló
1
 Dél-afrikai Köztársaság 14
 Marokkó 10
 Egyiptom 00
Líbia 1977-2011 Líbia visszalépett
 Tunézia visszalépett
Bővebben: 2010-es labdarúgó-világbajnokság

Afrika a FIFA rotációs rendszerének köszönhetően kapta meg a torna rendezésének jogát, melynek értelmében a FIFA kijelölt egy kontinenst, mely megrendezheti a viadalt. Öt afrikai ország jelezte, hogy megrendezné a világbajnokságot:

Miután a FIFA végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy ebben az esetben nem járul hozzá, hogy két ország rendezze a tornát, Tunézia visszalépett. Ezután a bizottság Líbia egyedül beadott pályázatát nem fogadta el.

A szavazás után a végeredményt Joseph Blatter, a FIFA elnöke jelentette be, 2004. május 15-én, Zürich-ben. A Dél-afrikai Köztársaság pályázata már az első fordulóban megkapta a szavazatok több mint 50%-át, és ezzel elnyerte a 2010-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát.[7]

2014-es labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
Bővebben: 2014-es labdarúgó-világbajnokság

A rendezésre a FIFA rotációs elve szerint csak dél-amerikai ország pályázhatott. A rendezés jogát az egyedül pályázó Brazília nyerte el.[8]

2018-as labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
A szavazás eredménye
Pályázat Forduló
1 2
 Oroszország 9 13
 Spanyolország– Portugália 7 7
 Belgium– Hollandia 4 2
 Anglia 2 –
Bővebben: 2018-as labdarúgó-világbajnokság

A 2018-as vb-re Anglia, Oroszország, valamint közösen Belgium és Hollandia, illetve Spanyolország Portugáliával kandidált.[9] A rendezőről 2010. december 2-án döntött a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség. A négy pályázóról a végrehajtó bizottság 22 tagjának szavazatai döntöttek. A rendezés elnyeréséhez egy fordulóban meg kellett szerezni a szavazatok több mint 50%-át. Ha az adott fordulóban nem volt ilyen, akkor a legkevesebb szavazatot kapott pályázat kiesett, és új forduló következett. A szavazás után a végeredményt Joseph Blatter, a FIFA elnöke jelentette be Zürich-ben. Oroszország pályázata a második fordulóban szerezte meg a szavazatok több mint 50%-át, és ezzel elnyerte a 2018-as labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát.[10][11]

2022-es labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
A szavazás eredménye
Pályázat Forduló
1 2 3 4
 Katar 11 10 11 14
 Egyesült Államok 3 5 6 8
 Dél-Korea 4 5 5 –
 Japán 3 2 – –
 Ausztrália 1 – – –
Bővebben: 2022-es labdarúgó-világbajnokság

A 2022-es vb-re öten, az Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, a Koreai Köztársaság és Katar adta be pályázatát.[9]

A rendezőről 2010. december 2-án döntött a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség. Az öt pályázóról a végrehajtó bizottság 22 tagjának szavazatai döntöttek. A rendezés elnyeréséhez egy fordulóban meg kellett szerezni a szavazatok több mint 50%-át. Ha az adott fordulóban nem volt ilyen, akkor a legkevesebb szavazatot kapott pályázat kiesett, és új forduló következett. A szavazás után a végeredményt Joseph Blatter, a FIFA elnöke jelentette be Zürich-ben. Katar pályázata a legutolsó, negyedik fordulóban nyert az amerikai pályázattal szemben, ezzel elnyerte a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát.[11][12]

2026-os labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
Pályázat Forduló
1.
 Kanada,  Mexikó és az  Egyesült Államok 134
 Marokkó 70
Összesen 210
Bővebben: 2026-os labdarúgó-világbajnokság

A FIFA szabályai alapján európai vagy ázsiai ország nem rendezhette ezt a világbajnokságot.[13][14] A pályázási procedúra 2015-ben kezdődött volna meg, a győztest pedig a 2017. májusi, Kuala Lumpur városában rendezett kongresszuson hirdették volna ki.[15] A FIFA ezt követően bejelentette, hogy elhalasztják a pályázatok begyűjtését, csak 2020-ban fogják kiválasztani a házigazdát.[16]

2017 áprilisában jelentette be Mexikó, Kanada és az Egyesült Államok pályázatát, amit augusztusban Marokkó követett.

A házigazda kilétét 2018. június 13-án jelentették be, Moszkvában.[17] A Kanada–Mexikó–Egyesült Államok pályázat diadalmaskodott, 134 szavazatot kapva, Marokkó 70-jéhez képest. Ez az első világbajnokság, amit három ország rendez, míg Mexikó az első, ami három különböző tornán is betöltötte a szerepet. Kanada lett az ötödik ország, ami a férfi és női világbajnokságot is megrendezte. Az Egyesült Államok pedig az első, ami a női és férfi tornának is kétszer adott otthont.[17]

2030-as labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
Bővebben: 2030-as labdarúgó-világbajnokság

A világbajnokság házigazdájáról a FIFA Tanács döntött és egyöntetűen a Spanyolország–Portugália–Marokkó pályázat mellett voksoltak, míg az Argentína–Uruguay–Paraguay pályázatnak egy-egy centenáriumi mérkőzés megrendezési jogát ítélték oda.[18] Ez a hat országos pályázat volt az egyetlen, ami eljutott a végső szakaszba.

Marokkó eredetileg egyedül pályázott,[19] míg Spanyolország és Portugália Ukrajnával együtt indult, de a Kelet-Európai ország végül nem kapott helyet a végső tervezetben.[20] Indult még ezek mellett az Egyesült Királyság, eleinte egyedül, majd Írországgal, de visszaléptek a 2028-as Európa-bajnokság érdekében.[21] Ehhez hasonlóan közösen indult Románia, Görögország, Bulgária és Szerbia,[22] illetve Egyiptom, Görögország és Szaúd-Arábia is, de egyik pályázat se jutott el a szavazásig.[23]

Pályázók:

Végeredmény:

Pályázat Forduló
1.
 Spanyolország,  Portugália,  Marokkó,  Uruguay,  Argentína és  Paraguay 37
Nem szavazott 0
Összesen 37

2034-es labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
Bővebben: 2034-es labdarúgó-világbajnokság

A 2034-es világbajnokságra 2023 októberében kezdett el pályázatokat fogadni a FIFA.[26][27] Csak Szaúd-Arábia jelezte indulási szándékát és bejelentése után pár nappal több, mint száz FIFA-tag fejezte ki támogatását a szaúdi pályázat mellett, így könnyen megnyerte a rendezési jogot.[28][29][30] Bár Ausztrália is szóba esett, mint házigazda, 25 napot kaptak a FIFA-tól októberben, érdekeltségük bejelentésére és egyik valószínű házigazda partnerük, Indonézia is kifejezte, hogy Szaúd-Arábiát támogatja.[29][31]

Végeredmény:

  1.  Szaúd-Arábia[32]

2038-as labdarúgó-világbajnokság

[szerkesztés]
Bővebben: 2038-as labdarúgó-világbajnokság

A pályázatok befogadása még nem kezdődött meg, és a FIFA nem osztott meg információt róla. Viszont, ha figyelembe vesszük eddigi rendszerüket, akkor valószínűleg csak Óceánia vagy Észak-Amerika rendezheti a tornát: Dél-Amerika, Afrika és Európa a 2030-as torna miatt esne ki a folyamatból, míg Ázsia 2034 miatt.[33]

Egy lehetőség az lenne, ha Ausztrália és Új-Zéland együtt rendezné a tornát a 2023-as női világbajnoksághoz hasonlóan, de ezt a FIFA valószínűleg nem engedélyezné, ha Ausztrália nem tér vissza au óceániai szövetségbe az ázsiaiból pályázatuk leadása előtt. Ami szintén problémát jelenthet, hogy ezen két országon kívül Óceániában nem igazán van ország, amelynek lenne pénzügyi kapacitása a torna megrendezésére, vagy rendelkezne a szükséges infrastruktúrával.[34][35]

Hasonló probléma lehetne a CONCACAF-ban, hiszen a szövetség nagy része (a 2026-os világbajnokság rendezőin kívül) szintén nem rendelkezik a szükséges infrastruktúrával. Erre egy megoldás lehetne, hogy Mexikónak első országként negyedjére is odaítélik a tornát, vagy az Egyesült Államoknak harmadjára.[36]

A FIFA a 2020-as években nagyon sok forrást költött arra, hogy Indonéziában népszerűsítse a sportot. Ez lehetséges utat adna annak az opciónak, hogy Indonézia Ausztrália és Új-Zéland mellett rendezője legyen az első óceániai tornának. Ez lehetőség volt 2034-re is, de Ausztrália végül visszalépett, nem adott le pályázatot.[37]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ „Uruguay 1930”, 2002. április 11.. [2003. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. október 18.) (brit angol nyelvű) 
  2. ↑ 1938 FIFA World Cup France™ (angol nyelven). www.fifa.com. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  3. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q FIFA World Cup™ host announcement decision. [2012. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  4. ↑ FIFA.com - Host nation of 2010 FIFA World Cup™ - South Africa. web.archive.org, 2009. november 12. [2009. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  5. ↑ World Cup 2018 News & Update - Soccerfield24 |. web.archive.org, 2014. augusztus 19. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  6. ↑ „Németországban rendezik a 2006-os vb-t”, Origo, 2000. július 6. (Hozzáférés: 2010. december 2.) 
  7. ↑ „Dél-Afrika rendezheti a 2010-es futballvébét”, origo.hu, 2004. május 15. (Hozzáférés: 2009. október 23.) 
  8. ↑ „Brazília rendezi a 2014-es foci-vb-t”, sportgeza.hu, 2007. október 30. (Hozzáférés: 2010. december 2.) 
  9. ↑ a b „Biztos, hogy nem Európában lesz a 2022-es focivébé”, Origo, 2010. október 22. (Hozzáférés: 2010. december 2.) 
  10. ↑ „Vb 2018: teljes K. O. az angoloknak, szerény 2 szavazatot kaptak”, nemzetisport.hu, 2010. december 2. (Hozzáférés: 2010. december 2.) 
  11. ↑ a b „Zürich a figyelem középpontjában - döntés a 2018-as és 2022-es foci vb-ről”, nemzetisport.hu, 2010. december 2. (Hozzáférés: 2010. december 2.) 
  12. ↑ „Brazília után Oroszország és Katar lesz a foci-vb házigazdája”, Origo, 2010. december 2.. [2010. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. december 2.) 
  13. ↑ FIFA blocks Europe from hosting 2026 World Cup, lifting Canada's chances. CBC. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  14. ↑ Gastelum, Andrew: CONCACAF president is pushing hard to land 2026 World Cup (amerikai angol nyelven). Los Angeles Times, 2013. július 8. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  15. ↑ FIFA defers decision on continental rotation for WCup bids - Yahoo News. web.archive.org, 2016. március 5. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  16. ↑ FIFA Council agrees on four-phase bidding process for 2026 FIFA World Cup - FIFA.com. web.archive.org, 2016. május 10. [2016. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  17. ↑ a b „Canada, US & Mexico to host 2026 World Cup”, BBC Sport (Hozzáférés: 2023. október 18.) (brit angol nyelvű) 
  18. ↑ FIFA Council takes key decisions on FIFA World Cup™ editions in 2030 and 2034 (angol nyelven). www.fifa.com. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  19. ↑ „King orders Morocco 2030 World Cup bid”, BBC Sport (Hozzáférés: 2023. október 18.) (brit angol nyelvű) 
  20. ↑ Garrick, Omar: Ukraine joins Spain and Portugal bid to host 2030 World Cup (angol nyelven). The Athletic. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  21. ↑ a b „FAI joins 2030 World Cup bid talks”, BBC Sport (Hozzáférés: 2023. október 10.) (brit angol nyelvű) 
  22. ↑ a b Bulgaria, Serbia, Greece and Romania with joint bid to host UEFA Euro 2028 (angol nyelven). bnr.bg. (Hozzáférés: 2022. szeptember 23.)
  23. ↑ a b Herald, The Greek: Greece, Saudi Arabia and Egypt to withdraw 2030 World Cup bid (ausztrál angol nyelven). Greek Herald, 2023. június 21. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
  24. ↑ Vb 2030: Paraguay csatlakozott Argentínához és Uruguayhoz. nemzetisport.hu, 2017. augusztus 31. (Hozzáférés: 2017. augusztus 31.)
  25. ↑ Sterling, Kevin Dotson,Wayne: Morocco joins Portugal and Spain in transcontinental bid to host 2030 World Cup (angol nyelven). CNN, 2023. március 15. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
  26. ↑ „2030 World Cup to be held across three continents”, BBC Sport (Hozzáférés: 2023. október 18.) (brit angol nyelvű) 
  27. ↑ FIFA Council takes key decisions on FIFA World Cup™ editions in 2030 and 2034 (angol nyelven). www.fifa.com. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  28. ↑ Saudi Arabian Football Federation submits official letter of intent to bid for 2034 FIFA World Cup™ - Saudi Arabian Football Federation (arab nyelven). www.saff.com.sa. [2023. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  29. ↑ a b „Indonesia backs Saudi Arabia's bid for 2034 World Cup”, Reuters, 2023. október 18. (Hozzáférés: 2023. október 18.) (angol nyelvű) 
  30. ↑ Football Associations of Central Asia express their full support for Saudi Arabia’s Bid to Host FIFA World Cup 2034 — CENTRAL ASIAN FOOTBALL ASSOCIATION [CAFA] (ru-RU nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  31. ↑ Snape, Jack. „Australia given 25-day deadline to challenge Saudi Arabia’s 2034 World Cup bid”, The Guardian, 2023. október 5. (Hozzáférés: 2023. október 18.) (brit angol nyelvű) 
  32. ↑ Saudi Arabia switches FIFA World Cup bid from 2030 to 2034. www.insidethegames.biz, 2023. szeptember 1. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  33. ↑ FIFA Council takes key decisions on FIFA World Cup™ editions in 2030 and 2034 (angol nyelven). www.fifa.com. [2024. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. április 11.)
  34. ↑ NapoleonBowlieparte: The loophole Australia could exploit to host the World Cup. r/Aleague, 2023. október 11. (Hozzáférés: 2025. április 11.)
  35. ↑ MacInnes, Paul. „Saudi Arabia confirmed as sole bidder for 2034 men’s World Cup”, The Guardian, 2023. október 31. (Hozzáférés: 2025. április 11.) (brit angol nyelvű) 
  36. ↑ Why FIFA's new World Cup strategy could help the U.S. (amerikai angol nyelven). FOX Sports. (Hozzáférés: 2025. április 11.)
  37. ↑ Indonesian football is making good progress (angol nyelven). inside.fifa.com. [2025. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. április 11.)

További információk

[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_labdarúgó-világbajnokságok_rendezői&oldid=28103318”