A kubai labdarúgó-válogatott - avagy becenevükön a karib-tenger oroszlánjai - Kuba nemzeti csapata, amelyet a kubai labdarúgó-szövetség (spanyolul: Asociación de Fútbol de Cuba) irányít. A CONCACAF-tag szigetország volt az első karibi ország, amely kijutott a labdarúgó-világbajnokságra.
A Kubai labdarúgó-válogatott a Kubai labdarúgó-szövetség felügyelete alatt áll. A Kubai Labdarúgó-szövetséget 1924-ben alapították. A válogatott az első hivatalos mérkőzését 1930. március 16-án játszotta a közép-amerikai és karibi játékokon. Havannában 3–1-re legyőzték Jamaica válogatottját (akkoriban brit gyarmat). Négy nappal később pedig 7–0-ra legyőzték Hondurast.[3] Kubát José Tapia irányította, aki egészen az 1938-as világbajnokság után is a csapat irányítása alatt maradt.
A szigetország 1932-ben csatlakozott a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) tagországainak sorába, tehát az 1930-as világbajnokságon még nem indult. Az 1934-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőjében, a második fordulóban Mexikótól szenvedett vereséget; így az 1934-es labdarúgó-világbajnokságon sem vehetett részt.
A válogatott legnagyobb és máig páratlan sikere az 1938-as franciaországi világbajnoksághoz köthető. Kuba akkor első alkalommal és egyben utoljára jutott ki a tornára, ahol meglepetésre a negyeddöntőig menetelt. A nyolcaddöntőben Romániával játszottak, az első mérkőzés 3–3-as döntetlennel zárult, az akkor még alkalmazott újrajátszáson azonban Kuba Héctor Socorro és Tomás Fernández góljaival 2–1-re győzni tudott. A legjobb nyolc között Svédország állította meg őket, de a szereplés így is történelmi jelentőségű maradt, hiszen ez Kuba legjobb világbajnoki eredménye, és a karibi térség futballjának egyik korai sikere.
A második világháborút követően a kubai futball fokozatosan háttérbe szorult. A sportág nem kapott akkora intézményi és társadalmi támogatást, mint más sportok, így a válogatott ritkábban vett részt jelentős nemzetközi tornákon. Kuba elsősorban regionális szinten, a karibi és közép-amerikai versenyeken szerepelt, ahol általában középcsapatnak számított. A CONCACAF égisze alatt rendezett tornákon időnként képesek voltak kellemetlen ellenfelei lenni erősebb csapatoknak, de tartós sikersorozatot nem tudtak felépíteni.
A hidegháborús időszakban és azt követően a politikai és gazdasági környezet is jelentősen befolyásolta a válogatott fejlődését. A játékosok külföldi klubokhoz igazolása hosszú ideig korlátozott volt, ami megnehezítette a nemzetközi tapasztalatszerzést. Több alkalommal előfordult, hogy válogatott játékosok külföldi tornák során elhagyták az országot, ami nemcsak sportszakmai, hanem szervezeti szempontból is komoly problémát jelentett. Ezek a tényezők hozzájárultak ahhoz, hogy Kuba nem tudta stabilizálni helyét a régió élcsapatai között.
A 21. században a kubai labdarúgó-válogatott szereplése hullámzó maradt. Világbajnoki selejtezőkön és a CONCACAF Arany-kupán alkalmanként sikerült figyelemre méltó eredményeket elérni, de a tornák későbbi szakaszaiba ritkán jutottak be. Ugyanakkor az utóbbi években megfigyelhető bizonyos nyitás: egyre több kubai játékos kap lehetőséget külföldi bajnokságokban, főként az Egyesült Államokban és Közép-Amerikában, ami hosszabb távon javíthatja a válogatott versenyképességét.
- NAFC-bajnokság
- Ezüstérmes: 1 alkalommal (1947)
- Bronzérmes: 1 alkalommal (1949)
- Karibi kupa
Észak- és közép-amerikai, karibi labdarúgó-válogatottak |
|---|
|
Kuba
Kuba 3–1 Jamaica 
Svédország 8–0 Kuba 
1930
1934
1938
1950
1954
1958
1962
1966
1970
1974
1978
1982
1994
2002
2010
2018
2022
