Pénzügy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A pénzügy a gazdaság azon területe, amely a pénz kezelésének és hasznosításának módszereivel, eljárásaival foglalkozik. A pénzügyet egyaránt alkalmazzák a magánszemélyek, az üzleti vállalkozások, a szervezetek (például iskolák vagy civil szervezetek), valamint az állam gazdálkodásában. Számos szakirodalomban eltérőképpen fogalmazzák meg a pénzügyek fogalmát, a modern felfogás szerint államháztartásra, hitelszervezetre és a pénzrendszerre vonatkozó tevékenységeket fedi le a pénzügytan.

Egy lehetséges osztályozás szerint pénzügy a következő ágakra bontható:

Pénzügyi alapfogalmak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árupénz:eleinte a só, bronz, utána az arany és az ezüst.Kezdetben az emberek fizetési eszközként a sót, a bronzot, majd az aranyat és ezüstöt használták.

Monometalizmus: Ha csak egy fém van forgalomban. pl.:arany.

Bimetalizmus: ha mindkét fém forgalomban van. Az arany és az ezüst is. Az arany és az ezüst jellemzői: Jól osztható, kis mennyiségben is nagy értéket képvisel.

Pénzhelyettesítők: Az áruforgalmat nem tudta követni az arany, és az ezüst. Sokan csaltak vele. lereszeltek belőle, egy kis aranypor reményében, stb. Ezért kitaláltak a fémek helyet más fizetőeszközöket.

-Váltó: Olyan fizetési igérvény, amelyben a váltó kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a váltó lejártakor a váltó birtokosának a váltón szereplő összeget kifizeti. -Klasszikus bankjegy: Az idegen váltóért a bank saját váltót ad. -Modern pénz szakasza: Belső érték nélküli pénz. Olyan bankpasszíva, ami képes betölteni a pénznek a funkcióit.(már nem váltják át a bankjegyet aranyra).Egy bank bocsát ki bankjegyet. A központi jegybank. Aktívák az eszközök. Passzívák a források.

A pénz funkciói: 1. Értékmérő funkció: Informálja a termelőket és az eladókat. 2. Csereeszköz, forgalmi eszköz funkció: egyidejű mozgása van. Az áru és a pénz egyidejűleg cserélődik. 3. Fizetési eszköz funkció: Az áru és a pénzmozgás nem egyszerre cserélődik. (pl.: adó, hitel) 4. Kincsképző, tartalékképző funkció: Ez akkor volt jellemző, amikor az arany volt a fizetőeszköz. A mai forintnál nehezebben történik. igaz manapság is kibocsátanak értékmegőrző érméket. 5. Világpénz: Nemzetközi szinten is betölti az előbbi funkciókat. (pl.:euró, dollár)

A Bankrendszer: -Egyszintű bankrendszer: Jegybanki és kereskedelmi banki funkció nem válik el egymástól.

-Kétszintű bankrendszer: A jegybanki és kereskedelmi banki funkció elválik egymástól. A jegybank a többi belföldi pénzintézettel van kapcsolatban és a költségvetés bankja is.

A gazdasági szféra pénzforgalmát a kereskedelmi bankok bonyolítják.

A pénz csoportosítása:

- Eredetét tekintve:

a) Jegybank pénz:Készpénzben és számlapénzben.

b) Kereskedelmi bankok: Számlapénz. Virtuális pénz.

- Formáját tekintve: érmék és bankjegyek.

-Betöltött szerepe szerint:

M1: Szűken vett pénz. Készpénz és látra szóló betétek.

M2: Lekötött betétek + az M1

M3: M1+ M2+ a takarék levelek.

A pénztermelés mechanizmusa:

- Hitelnyújtás

- Értékpapír vásárlás

- Deviza valuta vásárlás

A pézmegsemmisítés módja:

-Hiteltörlesztés

-Értékpapír eladás

-Deviza valuta eladás.

Magánjellegű pénzügyletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magánszemélyek gazdálkodásában a pénzügy a következő kérdésekre ad választ:

  • Mennyi pénzre lesz szüksége egy személynek (családnak) a jövőbeli élete egyes időszakaiban?
  • Honnan tudja majd ezt a pénzt előteremteni (például megtakarítás, kölcsön)?
  • Hogyan készülhetnek fel az egyének az életük során esetleg bekövetkező előre nem látható negatív eseményekre és pénzügyi kockázatokra?
  • A családi vagyon továbbadásának mik a legjobb módjai (ajándékozás, végrendelet, öröklési szerződés)?
  • Az adóterhek (jövedelemadó, bírságok stb.) hogyan befolyásolják az egyén pénzügyi döntéseit?

Az egyéni pénzügyi döntések a tandíj-fizetéstől kezdve a tartós javak (ingatlan, gépkocsi stb.) vásárlásán és a biztosításkötésen át (például egészségbiztosítás, vagyonbiztosítás) a nyugdíjpénztári megtakarításig számos területet foglalnak magukba.

Állami pénzügy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pénzügyi közgazdaságtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A részvény tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír. A részvény megvásárlásával tulajdonviszonyt szerezhetünk egy vállaltban. Az osztalékra való jogosultság a részvények hányadától függ.

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá a pénzügy címszóra a Wikiszótárban!

Pénzügyi tanácsadás : Tőke és Hitel Consulting