Váry Sándor
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Váry Sándor | |
 | |
| Váry Sándor Rákóczi fejedelem lovas szobra modelljeként | |
| Született | Schwechtje Sándor 1909. március 8. Csongrád |
| Elhunyt | 1945. július 3. (36 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Váry (Schwechtje) Sándor (Csongrád, 1909. március 8. – Budapest, 1945. július 3.)[1] ökölvívó, birkózó, pankrátor és zeneszerző.
Élete[szerkesztés]
A Csongrád vármegyei Csongrádon született, német felmenőkkel, 1909-ben. Már gyermekkorában igen szeretett és tudott sportolni. Atlétikával kezdett, majd a birkózásban volt sikeres. A szobrászok fölfigyeltek arányos, szép testalkatára, és gyakran hívták modellnek. Ő volt Pásztor János akadémikus szobrász legismertebb modellje, Rákóczi nagyfejedelem Országház előtti lovas szobra alakját is róla mintázta. Ekkor magyarosította családnevét.[2] Nála ismerkedett meg Varga Bélával, a stockholmi olimpia 3. helyezettjével, aki beajánlotta a Magyar Atlétikai Clubba. Jó mesterek kezébe került. A következő évben mint bokszoló ifjúsági bajnokságot nyert. 1929-ben a Magyarország–Olaszország válogatott mérkőzésen kiütötte az olasz bajnokot. Sportpályafutása föllendült, hamarosan nem akadt Európában ellenfele. A bokszolást abbahagyta, amikor 1936-ban a Tengerentúlra hívták profi szabadstílusú birkózónak. Másfél évig tartózkodott az Amerikai Egyesült Államokban. Hivatalosan a világranglista második helyezettje lett, 200 mérkőzéséből 190 győzelemmel, 5 döntetlennel és 5 pontozásos vereséggel. Válla soha nem érte a padlót.
Amerikában színészként is föllépett, idehaza is vállalt kisebb filmszerepeket (Gül Baba, Csákó és kalap). 1940-ben végleg hazajött csongrádi szőlejébe. Megnősült, született egy fia (Csaba) és egy lánya (Ildikó). A birkózást soha nem hagyta abba. A háború után hívták vissza Amerikába, nem ment.
Váry Sándor világbajnok csongrádi birkózó 1943 januárjában Budapesten mint pankrátor mutatkozott be, erről a filmhíradó (Magyar Világhíradó, 1943. január) így tudósít: címe: „Magyarországon is terjed a pankráció, a birkózás és az ökölvívás sajátos keveréke / Elhangzó szöveg: Budapesten az utóbbi időben vált ismertté és kedveltté a pankráció, amely a szabadstílusú birkózást és az ökölvívást egyesíti magában. A Nemzeti Sportcsarnokban a magyar Váry Konstantinoff bolgár Európa-bajnok ellen állt ki.”[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Archivált másolat. [2018. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 5.)
- ↑ https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=2301
- ↑ http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=4892
További információk[szerkesztés]
- Képek
- Csongrádon született híres csongrádi
- Mérkőzései New Yorkban, a Madison Square Gardenben, 1936-ban
- A Csákó és kalap c. filmben katona a sorozáson: Lásd a 24:40-től!
- A Gül Baba c. filmben török katona. Lásd a 14:07-től!
- Amerikai mérkőzések Archiválva 2018. július 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Síremléke
