Balassa János (sebész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balassa János
Balassa János-001.jpg
Született 1814. május 5.[1]
Sárszentlőrinc
Elhunyt 1868. december 9. (54 évesen)[1]
Pest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása sebész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balassa János témájú médiaállományokat.

Balassa János (Sárszentlőrinc, 1814. május 5.Pest, 1868. december 9.) magyar sebész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Élete[szerkesztés]

A nemes Balassa család sarja. Édesapja, nemes Balassa János (1784-1842), édesanyja, Kutsán Teréz (1795-1844). Apai nagyszülei nemes Balassa Mihály (1748-1824) és szerdahelyi Boros Erzsébet (1762-1834) voltak. Balassa János sebészorvos testvérei: nemes Balassa Pál (1812-1858), nemes Balassa Károly (1818-1864), akinek a neje hodosi Bende Emilia (1832-1903), nemes Balassa István (1816-1877), aki elvette Szeniczey Jozefát (1840-1918), alsótakácsi Farkas Pálné nemes Balassa Teréz(1821-1853) és Torkos Lászlóné nemes Balassa Emilia.(1829-) Felesége Schäffer Teréz, gyermekük Balassa Teréz (1864-1915)

Orvosi tanulmányait Bécsben fejezte be, 1839-től műtőorvos lett a bécsi sebészeti klinikán. 1841-től másodorvos, majd helyettes főorvos a bécsi közkórházban. Hosszabb külföldi tanulmányút után 1843-tól 1868-ig a sebészet nyilvános rendes tanára volt a pesti egyetemen. 1848-1849-ben az orvosi kar igazgatójaként és a magyar közoktatásügyi minisztériumban tanácsosként működött. A szabadságharc alatt a honvédkórház igazgatója.

Kossuthhoz és Deákhoz egyaránt kapcsolatok fűzik. „Sokak által áldott” – jobb kezének miniatűr mását is nem kisebb amatőr művész faragta ki diófából, mint maga Deák Ferenc. Amikor elérkezik a nagy nap: 1848. március 15-e – Petőfi szavalata éppen Balassa előadását szakítja félbe – nem Deák mellé áll, hanem Kossuth híve. Március 19-én Pestről a pozsonyi országgyűlésre küldöttség indul, a gőzhajón találkozik az ifjúságot képviselő Korányi az egyetemet képviselő Balassával. Ez az út fűzi Balassa és Korányi viszonyát mindhalálukig oly szorosra. Amikor aztán kimondják a tanszabadságot, Eötvös őt nevezi ki az egyetem orvosi ügyeinek igazgatójává. Azonban hamarosan a fegyvereké a szó, amikor Balassa ugyancsak megtalálja az utat nemzete szolgálatára. Tábori sebésztanfolyamot szervez, egyetemi klinikáját pedig sebesült honvédek részére rendezi be. Világos után természetesen ő sem kerüli el a Kossuth-hívek sorsát és a katonai törvényszék ítélete alapján tanszékétől megfosztják és az Újépület börtönébe zárják.

Vádpontok: 1. Kossuthhoz írt levelet, amelyben tiszteket ajánl a Kossuth-sereghez, 2. a felkelők javára tábori orvosokat képez, 3. orvoskari igazgatói állását a „rebellisek” uralma alatt is megtartotta. Mivel azonban – az államügyész szerint is – a tanszéktől való végleges elmozdítása pótolhatatlan veszteséget jelentene a tudomány és az egyetem számára, maga a bécsi közoktatásügyi miniszter ajánlja a hivatalvesztés büntetésének kegyelem útján való elengedését. Az ifjú Ferenc József király a kegyelmet meg is adja és így Balassa, börtönéből kikerülve, tanszékét újból elfoglalja. Balassa fogságának szomorú nevezetessége, hogy az Új épületben, Batthyány cellája mellé került, és amikor Batthyány az ereit felvágta, Balassát hívták át sebei bekötésére. Balassa, mint orvos megállapította Batthyány nagy vérveszteségét, sebeit gondozva tiltakozott azt elgyengült ember kivégzése ellen. Eredménye persze ennek nem volt, és amikor reggel Balassa és cellatársai – Mezőssy László és Almássy Sándor – hallották a kivégzésre indulók lépteit, cellájuk kövére térdepelve imádkoztak Batthyány lelki üdvéért. Az orvostanhallgatók lassan visszaszállingóztak az egyetem padjaiba. A karnak Bach-kreatúrájú dékánja: Tognio úgy vélekedett, hogy holmi „sebész virtuóz”-ra, amilyen Balassa, nincs is szüksége az egyetemnek. A medikusok azonban más véleményen voltak, mert Korányival az élen, Pest félelmetes rendőrfőnöke (Protmann) elé vonultak és követelték szeretett tanáruk szabadon bocsátását. Ehhez vagy száz tekintélyes pesti polgár közbenjárása is csatlakozott, úgyhogy az uralkodói kegyelem 1849. november 23-án megnyitotta Balassa börtönajtaját és 1851-től újból elfoglalhatta tanszékét. A szabadságharc után elindította a haladó magyar orvosok szervezkedését. Ő kezdeményezte az Orvosi Hetilap megalapítását. Fő szorgalmazója volt az Országos Közegészségügyi Tanács létesítésének, melynek első elnöke lett.

Munkássága[szerkesztés]

A korszerű magyar sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtője. Az éterrel való narkotizálás meghonosítója. Az elsők között alkalmazta Európában az általános érzéstelenítést. Úttörő jelentőségű a hasi sérvekről szóló munkája és a gégetükrözés felhasználása gégeműtéteknél. Nagy számban végzett hólyagmetszést és kőmorzsolást. Új megoldásokat alkalmazott plasztikai műtéteiben. Korát megelőzte a tuberkulotikus csont- és ízületi betegségek konzervatív kezelésével és a hűtés alkalmazásával a sebészeti gyógykezelésben. A királyi kitüntetések sorozata éri: királyi tanácsos, megkapja a Lipót-rendet, ott van Magyarország egészségügyi újjászervezésében. A legnagyobb kitüntetésszámba megy, amikor Erzsébet királyné őt választja magyar orvosául. Így Balassa a királyné szülészorvosa a budai várban, amikor 1868. április 22-én Valéria főhercegnő születik. Ez alkalommal a királyné – nevének kezdőbetűjével díszített – gyémántgyűrűt ajándékoz kedves magyar orvosának.

Emlékezete[szerkesztés]

Balassa János sírja Budapesten. Kerepesi temető: J. 194/195. Engel József szobrász alkotása.
  • Emlékére a Magyar Sebésztársaság 1906-ban Balassa János emlékérem elnevezésű kitüntetést alapított, amely 1943-ig évenként került kiosztásra, kivéve 1919-et. A díjazott a díj átvétele előtt előadást tart. A Balassa-érem elkészíttetésére bizottság alakul: Elischer Gyula elnök, Győry Tibor és Lévai József. Az érem elkészítésére kiváló művészünk, Beck Ödön Fülöp kap megbízást, aki ezt a következő évre el is készíti. A sikerült alkotás előlapján Balassa mellképe, hátlapján allegória látható. Felirat: Societas Regia Medicorum Budapestiensis. Az érem elkészítésére szükséges összeget a díj-alapból hasítják ki. Az első Balassa-előadást Réczey Imre tartja meg az 1906. évi Nagygyűlésen, az érmet Bókay Árpád adja át. Az Elnök ezután a Balassa-érem egy-egy példányát a Balassa kortársai közül még élő Korányi Frigyesnek és Than Károlynak is átadja, akik nagy szolgálatot tettek a magyar tudománynak. 1960-ban éled ujjá, most már a Sebész Társaság kitüntetéseként. Azóta minden év májusában elhangzik egy Balassa-előadás a Társaság Vezetőségének felkérésére és átadásra kerül egy Balassa érem. Az érem ugyanaz, csupán a felirat változott Societas Chirurgica Hungarica-ra.
  • Szekszárdon a Tolna Megyei Kórház Balassa János nevét vette fel.
  • A bezárt budapesti Vas utcai kórház is Balassa János nevét viselte.
  • Róla nevezték el a Semmelweis Egyetem Tömő utcai kollégiumát.
  • A Pécsi Tudományegyetem orvosi karának Jakabhegyi úti kollégiuma is az ő nevét viseli.

Művei[szerkesztés]

  • Gyakorlati sebészet (Pest, 1844)
  • A hassérvekről (Pest, 1853)
  • Új műtét módozata az orrképzés körül (Pest, 1863)
  • Képző műtétek (Pest, 1867)
  • B. J. összegyűjtött kisebb művei (Összeállította Fanny Gyula, Bp., 1875)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb102991135

Források[szerkesztés]

 http://www.mst.hu/hirek.aspx Magyar Sebész Társaság
 http://orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/5.1.1/1969_048_049_bonnyai_sandor_toredekek_balassa.pdf

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]