Felsőrácegres

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőrácegres
A régi iskola épülete
A régi iskola épülete
Ország Magyarország
Elhelyezkedése
Felsőrácegres (Magyarország)
Felsőrácegres
Felsőrácegres
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′ 08″, k. h. 18° 35′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 08″, k. h. 18° 35′ 43″
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőrácegres témájú médiaállományokat.

Felsőrácegres puszta Pálfához tartozik Tolna megyében, Paks város és a Sió-csatorna közelében.

A második világháború előtt két apró település is volt itt cselédlakásokkal: Alsórácegrespuszta (Alsó-Rácegrespuszta) és Felsőrácegrespuszta (Felső-Rácegrespuszta). A Sárszentlőrinchez tartozó Alsórácegrespuszta ma már nem létezik, az egykori Felsőrácegrespuszta pedig Felsőrácegres néven Pálfához tartozik.

Mindkét település jelentős írót adott a magyar irodalomnak: Felsőrácegrespusztán született Illyés Gyula és Alsórácegrespusztán nevelkedett Lázár Ervin. (A két író közt mégsem volt soha személyes kapcsolat. „Amikor egyszer eljött Pécsre a Jelenkor szerkesztőségébe, valaki rám mutatott és azt mondta: »ez a gyerek meg rácegresi«. Hozzátettem: alsórácegresi. Abban a pillanatban mintha minden jéggé változott volna. Továbbra is nagyon tiszteltem őt, de nem tettem soha egyetlen lépést sem felé” – mondta már Illyés halála után Lázár.[2])

Illyés Gyula szülőházát már lebontották, de emlékmúzeuma van Felsőrácegresen és bronzszobra, amelyet Farkas Pál készített 1987-ben. E puszta az író Puszták népe című híres szociográfiájának a helyszíne.

Alsórácegrespusztából "egyetlen öreg fa maradt meg" – jegyezte meg szomorúan egy interjúban Lázár Ervin 2006-ban. [3]

Lázár Ervin szinte valamennyi meséje Rácegrespusztához kötődik, alakjait is az itteniekről mintázta, novelláinak helyszíne „a Négyszögletű Kerek Erdőn túli” Rácpácegres. „Egy kis közösségben éltem ott, ahol teljesen egymásra volt utalva minden ember, mindenkinek megvolt a maga szerepe, mindenki ismert mindenkit. Már ez adott egyfajta biztonságérzetet, ami egy nagyobb helyen, különösen ma, teljesen hiányzik. Ugyanakkor részben a mérhetetlen szegénység, részben a zártság miatt egymásra voltak utalva az emberek. A gyerekek télen nem jártak iskolába, mert az messze volt, és nem volt cipőjük. A szórakozás két módja a mesélés és a tánc volt. De nem volt ez már annyira archaikus világ. Beszivárogtak a külvilág dolgai. Amikor például az utcai bálokat rendezték az úgynevezett üres szobában – volt egy üres, nem lakott szoba a cselédlakásokban –, mindig a Mészáros Juliska citerázott, aki nemcsak népdalokat meg magyar nótákat ismert, hanem tudott már szvinget is játszani” – emlékezett vissza Lázár Ervin.[1]

Nevezetességei[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Felsőrácegres
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőrácegres témájú médiaállományokat.