Máriabesnyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Máriabesnyő
Máriabesnyő Train Station & Underpass. Listed ID 17347. - Gödöllő, Hungary.JPG
Közigazgatás
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Elhelyezkedése
Máriabesnyő (Magyarország)
Máriabesnyő
Máriabesnyő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 28″, k. h. 19° 22′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 28″, k. h. 19° 22′ 07″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Máriabesnyő témájú médiaállományokat.

Máriabesnyő a török időkben elpusztult település, ma Gödöllő városhoz tartozik. Saját vasútállomással rendelkezik a Budapest–Hatvan-vasútvonalon.

Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely.

Története[forrásszöveg szerkesztése]

Grassalkovich Antal

Besnyő már a honfoglalás idején is lakott területnek számított, ám nagyon népesség csak a 12. században telepedett le itt. 1214-ben a váci püspök a leleszi prépostságnak ajándékozta a besnyői birtokot, amelyet a XIII. században a tatárjárás szinte teljesen elpusztított. Ám a lakosság visszatelepült és újjáépítette a községet.

A középkorban népes falu, s egy horvát család, az Iván-család birtoka volt. 1387-ben azonban Zsigmond király elvette tőlük, majd egy másik nemesi családnak adományozta. A következő bizonyítható tulajdonos neve egy 1430-ból származó oklevélen maradt fenn, őt Hatvani Mátyásnak hívták. A török időkben a hódoltság területéhez tartozott és teljesen elnéptelenedett.

A XVII. században már pusztaként Gödöllőhöz tartozott, s Grassalkovich Antal vásárolta meg. Ő építtette itt a kapucinus kolostort, s családi kriptáját is, ahol a Grassalkovichok nyugszanak, többek között az utolsó Grassalkovich házaspár is: Grassalkovich Antal és Esterházy Leopoldina. E kápolna a régi Besnyő falu temploma romjának helyén épült. Egy legenda szerint az építkezéskor 1759. április 1-jén egy csontból készült Mária-szobrot talált az egyik munkás, s azóta híres búcsújáró hely. A kolostort 1769 és 1771 között kibővítették.

A puszta a 18. században újra benépesült, 1910-ben már 380 lakosa volt. A 20. század elejétől nyaralóteleppé is vált.

A máriabesnyői kegyhely[forrásszöveg szerkesztése]

Mielőtt gyaraki gróf Grassalkovich Antal a máriabesnyői szent helyet megalapította, csak romok hirdették, hogy itt valaha virágzó község állott. A templom a község régi temploma helyén épült, és éppen a romok eltakarítása közben csodálatos körülmények között akadtak rá arra a Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. 1758-ban Grassalkovich Antal gróf elhatározta, hogy birtokán a loretói Boldogságos Szűz tiszteletére kápolnát építtet, de a helyről még nem döntött. Akkoriban a gödöllői út mentén egy domb tövében, valószínűleg még a 13. században itt lakó premontreiek által épített templom 300 esztendős romjai álltak sűrű erdőséggel eltakarva. E romok láttára a gróf úgy gondolta, legalkalmasabb lesz, ha e hajdani templomot építteti újra a Szent Szűz tiszteletére.

Mária Múzeum[forrásszöveg szerkesztése]

Szűz Mária ábrázolása

Magyarországon a hazai Mária-kultusz bemutatására több kísérlet is történt, ennek egyik példája Kátay Géza római katolikus plébános által 1981-ben Petőfiszálláson létrehozott gyűjtemény, mely a hazai Mária-tisztelet tárgyi és néprajzi emlékeit mutatta be. A gyűjtemény ezután Gödöllőre került, mivel Kátai Gézát a váci megyés püspök 1992-ben Gödöllőre helyezte plébánosnak. Máriabesnyőn Nagy László Tamás (1955-2000) kapucinus atya, rendfőnök tovább gyarapította és gondozta. A Mária Múzeumot a máriabesnyői kolostor udvarának hátsó részében, a földbe süllyesztve alakították ki.

Tamás atya halála után a gyűjtemény visszakerült Petőfiszállásra. 2007-ben a Máriabesnyői Katolikus Plébánia felkérésére a Magyar Kapucinus Delegáció támogatásával a Gödöllői Városi Múzeum kezdte el az új kiállítás megtervezését és kialakítását. Végül 2008 augusztusában, Nagyboldogasszony napján, a lourdes-i jelenés (1858) százötvenedik évfordulóján megnyílt állandó kiállítás Máriabesnyőn.[1]

A kiállítás nyolc nagyobb tematikai egységből áll, felépítése:

  • Ordo Fratrum Minorum Capuccinorum
  • Venerabilis familia Máriabesnyőensis
  • Mária aranyház – Titkos értelmű Rózsa
  • Magyarok Nagyhatalmú szószólója
  • Búcsújáró magyarok
  • Az Istenszülő tisztelete a keleti kereszténységben
  • Búcsúfia – vásárfia
  • Devóció és dekoráció

Mater Salvatoris Lelkigyakorlatosház[forrásszöveg szerkesztése]

A máriabesnyői kegytemplom mellett 1933-ban épült fel a salvator nővérek zárdája. Az Isteni Üdvözítő (salvator) nővérek (Sorores Divini Salvatoris, SDS) egy női szerzetesrend, melynek hivatása a tanító-nevelő, szociális munka. Ma a házban a Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Ház és Konferencia Központ működik. 2007. január 1-jén megalakult a Máriabesnyői Lelkigyakorlatos Házért Közhasznú Alapítvány, melyet közhasznúnak minősítette a Pest Megyei Bíróság. A máriabesnyői Lelkigyakorlatos Ház legfőbb szociális tevékenységei: családsegítés, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, fiatalok és gyerekek egészséges életmódra nevelése, lelki segítségnyújtás minden korosztály számára.[2]

Munkájuk keretében 2009-ben 30 lelkigyakorlatot szerveztek, illetve a kereszténység nagy ünnepein (húsvét, karácsony, pünkösd) és a Máriabesnyői Bazilika főbb búcsúin (Nagyboldogasszony, Kisboldogasszony ünnepe) a Házban lelkigyakorlaton részt vevők is bekapcsolódhattak a besnyőiek ünneplésébe. A házban fogadtak már lengyel, felvidéki, cseh, osztrák zarándokcsoportokat. 2009-ben pedig átadták az épület legújabb Salvator szárnyát, ahol egy kisebb kápolnát, illetve 1 apartmant alakítottak ki.

Az Egyházmegye képzései:[3]

  • Mécs jegyesoktató képzés
  • Börtönlelkészek találkozói
  • neokatekumeneknek szervezett lelkigyakorlatok
  • csendes Szent Ignáci lelkigyakorlat
  • Szent Ferenc Kis Nővéreinek gyógyító lelkigyakorlata
  • az akolitus képzés
  • papi rekollekciók
  • Családkonferencia
  • Lelkipásztori Napok
  • Karitász lelkigyakorlat
  • Katekéták összevont szakmai napja
  • Nemzetközi Karizmatikus Megújulás vezetőképzése
  • Nemzetközi Testvéri Börtöntársaság képzései
  • Ferences Rend Családtalálkozója

Temető[forrásszöveg szerkesztése]

A máriabesnyői temetőben nyugszik Teleki Pál (1879–1941) miniszterelnök. A sírjára liliom van vésve a cserkészetre utalva, és a következő felirat olvasható rajta: „DOLGOZOTT A CSERKÉSZETÉRT ÉS ÉLETÉT ADTA A MAGYAR NÉP BECSÜLETÉÉRT“.

A település az irodalomban[forrásszöveg szerkesztése]

  • Máriabesnyő az egyik helyszíne Tolnai Kálmán A Mohikán-galeri (második kiadásában: Találkozás a galerivel) című bűnügyi riportregényének.

Jegyzetek[forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Máriabesnyői Mária Múzeum története (Hozzáférés: 2011. július. 1)
  2. Alapítványunk célkitűzése az http://www.matersalvatoris.hu oldalon (Hozzáférés: 2011. július. 1)
  3. Nagyné Pádár Éva köszöntése (Hozzáférés: 2011. július. 1)

Források[forrásszöveg szerkesztése]

  • P. Bartal Ince 1929: Máriabesnyő története. Esztergom.

További információk[forrásszöveg szerkesztése]