Kovács Győző (informatikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kovács Győző
Kovács Győző ismeretterjesztő előadása közben (2011)
Kovács Győző ismeretterjesztő előadása közben (2011)
Született 1933. február 27.
Szekszárd
Elhunyt 2012. december 18. (79 évesen)[1]
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása villamosmérnök, számítástechnikus, informatikus

Kovács Győző (Szekszárd, 1933. február 27.Budapest, 2012. december 18.) magyar villamosmérnök, számítástechnikus, informatikus, az informatikai kultúra jeles terjesztője.

Élete[szerkesztés]

1950-ben érettségizett szülővárosában. Származása miatt nem vették fel az egyetemre csak miután egy évig munkásként dolgozott. 1957-ben a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán a gyengeáramú tagozaton végzett. Az egyetem elvégzése után az MTA Kibernetikai Kutató csoportjához került tudományos segédmunkatársnak, Tarján Rezső vezetése alatt.[2]

Dömölki Bálint mellett nagy szerepe volt az első magyar számítógép, az M–3-as létrehozásában.

1959-ben kinevezték az első magyarországi számítóközpont vezetőjének. 1960-61-ben segédkezett Temesváron üzembe helyezni az első román számítógépek egyikét, a MECIPT-1-et. Ugyancsak ettől kezdve rendszeres előadásokat tartott a számítógépekről a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen, és egyetemi tankönyveket írt. Az 1960-61-es tanévben Grigore Moisil professzor meghívására az első számítástechnikai előadásokat tartotta franciául a Bukaresti Egyetemen. 1963-ban az URAL-2 számítógép átvételére három hónapos tanulmányúton vesz részt Penzában, az URAL-gyárban, a következő évben az MTA Számítóközpontjában üzembe állítják az URAL-2 számítógépet.[2]

1975–1985 között a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság főtitkára, 1985-től 1990-ig, majd 1993-tól folyamatosan alelnökként tevékenykedett. 1981-ben kinevezték az első magyarországi PC-gyár, az SzKI alapította Sci-L igazgatójává.[3]

1983–1990 között Könyves Tóth Pállal kettesben megalapították és szerkesztették az első havonta megjelenő számítástechnikai képes diáklapot, a Mikroszámítógép Magazint. 1984-ben megszervezte a Magyar Televízióban az első távtanulási tanfolyamot, a TV-BASIC-et, amelyen először lehetett távtanulási formában programozói képesítést szerezni. Nívódíjat kapott érte. 1986-ban Szekszárdon megalapította a Garay számítástechnika diákversenyeket, amelynek „élethossziglani” zsűrielnöke (a verseny jelenlegi neve: Neumann János Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Verseny).

1989-ben felvették a Magyar Újságírók Országos Szövetségébe, 1988-tól állandó és időleges, főleg magyar számítástechnika-történeti kiállításokat szervezett (1988-90 Nyíregyháza, 1992-97 Budapest, 1996 Budapest, 1996 Veszprém, 1997 Graz, 1997 Szeged, 1998 Budapest). 1988-1990 között a bécsújhelyi Hofbauer GesMbH külkapcsolatokért felelős menedzsere.

1990-től nyugdíjasként fáradhatatlanul és szünet nélkül előadásokat tart, tudománytörténeti cikkeket és könyveket ír, konferenciákat szervez és konferenciákon vesz részt, teleház-mozgalmat szervez. 1999-ben az INFO ’99 kiállítás magyar számítástechnika-történeti kiállításának a kigondolója és szervezője.

Neumann János életének és munkásságának legalaposabb ismerője és emlékének ápolója. A Neumann centenáriumi év (2003) fő szervezője, a jubileumra létrehozott kiállítás (100 éve született Neumann János, Természettudományi Múzeum, 2003) szakmai vezetője. A tárlat alapján az ország több városában rendezett vándorkiállítás (Mérföldkövek a számítástechnikában címmel, az Országos Műszaki Múzeum rendezésében) szakmai vezetője. 2011-ben az Egy Géniusz ifjúkora című Neumann János-emlékkiállítás szakmai vezetője (rendezte: Képes Gábor, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum), a kiállításhoz készült, Neumann János életéről és munkásságáról szóló tablósor és kísérőkiadvány szerzője.

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatikatörténeti Fórumának (ITF) tiszteletbeli elnöke. A szegedi Informatikai Múzeum (Informatika Történeti Múzeum Alapítvány) kezdeményezője. Szerepe kiemelkedő az informatikai eszközök muzeális megőrzésében és az informatikatörténeti népszerűsítésben.

Fontosabb könyvei[szerkesztés]

  • Kovács Győző: A számítógépek technikája, Tankönyvkiadó, Budapest, 1974.
  • Kovács Győző: Neumann János - Magyar feltalálók, találmányok, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1997.
  • Kovács Győző: Válogatott kalandozásaim Informatikában, Masszi Kiadó, Budapest, 2002.
  • Kovács Győző (szerk.): Ki volt igazából Neumann János?, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.

Fontosabb díjai, kitüntetései[szerkesztés]

  • A Corvinus Egyetem díszdoktora, 2006
  • Hevesi Endre-életműdíj, 2011
  • Szekszárd város díszpolgára, 2003[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Elhunyt Kovács Győző, Szekszárd díszpolgára (magyar nyelven) (pdf) pp. 1. Szekszárdi Vasárnap, 2013. január 13. (Hozzáférés: 2014) „A magyar informatika történetének egyik legendás alakja Szekszárdon született 1933. február 27-én. Kovács Győző ...”
  2. a b [Klári]: Kovács Győző szakmai életútja pontokban (magyar nyelven). network.hu, 2008. (Hozzáférés: 2014)
  3. Kovács Győző: Volt egyszer egy SzKI... (magyar nyelven) (pdf) pp. 7/9. SzKI, 2011. március 25. (Hozzáférés: 2014) „Az SzKI-s pályafutásomnak volt egy befejező aktusa is, a Sci-L megalakulása, amivel ... nem értettem egyet.”

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]