Merő Béla

	Merő Béla
Született	Merő Béla; 1948. május 20. (72 éves); Szekszárd,
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Schmidt Ágnes (1973-)
Foglalkozása	rendező
Iskolái	Kossuth Lajos Tudományegyetem (1974–1977); Színház- és Filmművészeti Főiskola (1979–1982);
Kitüntetései	Radnóti-díj (1978)
	PORT.hu;

Merő Béla (Szekszárd, 1948. május 20. –) magyar rendező.

Élete[szerkesztés]

Merő Béla Szekszárdon született 1948. május 20-án Merő László matematika-fizika szakos tanár és Buzogány Sarolta irodalom-történelem szakos tanár gyermekeként.

1954-1957 között az Apáczai Csere János Tanítóképző Intézet diákja volt Dombóváron, majd az általános iskolai tanulmányait Szekszárdon, a Babits Mihály Általános Iskolában folytatta 1957- ben, s 1958-1962 között a szekszárdi Petőfi Általános Iskolába járt.

Középiskolai tanulmányait a Garay János Gimnáziumban végezte el Szekszárdon 1962-1966 között. 1967-1970 között a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben népművelés–könyvtár szakon, 1974-1977 között a Kossuth Lajos Tudományegyetemen közművelődés–népművelés szakon, 1979-1982 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet szakon szerzett diplomát. 1990-ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen színház-esztétikából doktorált. Színházi kurzusai: Jozef Szajna, Lengyelország, Varsó 1977. STU Színház, Lengyelország, Krakkó 1979. Laboratórium Színház, Lengyelország Wroclaw 1982. Sztanyiszlavszkij Intézet, Szovjetunió, Moszkva 1984.

1970-1982 között Szekszárdon, majd Zalaegerszegen volt népművelő, megalapította a Reflex Színpadot, a hetvenes, nyolcvanas évek egyik alternatív színházát, amellyel számtalan hazai és nemzetközi díjat nyertek. 1974-ben megszervezte a zalaszentgróti országos színjátszó - rendezői tábort. 1982-től 20 évig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház alapító tagja és rendezője volt. 1984-ben megszervezte a drámaírók fórumát, a Nyílt Fórumot. 1988-2003 között a Kőszegi Várszínház művészeti vezetője, 1992-től 10 éven át a zalaegerszegi Erdei Színház művészeti vezetője, 1997-2002 között az Egervári Esték művészeti vezetője,. 1998-2002 között a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház alapító vezetője, 2001-től 2017-ig a Zalai Nyári Színházak Kht. művészeti igazgatója, 2002-2006 között a zalaegerszegi Közép-Kelet Európai Kulturális Központ művészeti vezetője volt. 2007-2008 között a zalaegerszegi Griff Bábszínház művészeti tanácsadójaként tevékenykedett. Jelenleg a Békés Megyei Jókai Színház rendezője, s tanított 2008-2015 között a színház mellett működő Színitanházban.

Több mint százötven előadást állított színre. Vendégrendezett 8 hazai színház mellett Ukrajnában, Jugoszláviában, Romániában.

Magánélete[szerkesztés]

1973-ban házasságot kötött Schmidt Ágnessel. Két fiuk született; Márk (1974) és Medárd (1976).

Színházi rendezései[szerkesztés]

Molière: Gömböc úr (1980, 2002)
Kleist: Amphitryon (1981)
Carlo Goldoni: A kávéház (1982)
Dursi: Utazás Párizsba (1982)
Cozzi: Turandot, a kínai hercegnő (1983)
Sorescu: Anyaöl (1983)
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1983, 1987, 1996)
Storelli: A szent strici (1983)
Carlo Goldoni: A szerelmesek (1983)
Hubay Miklós: A túsz-szedők (1984)
Machiavelli: Mandragóra (1984, 1993) (jelmeztervező is)
Schiller: Ármány és szerelem (1984)
Vetemaa: Szent Zsuzsanna, avagy a mesterek iskolája (1985)
Milne: Micimackó (1985)
Beaumarchais: Figaro házassága, avagy egy őrült nap (1985, 1995-1996, 2005)
Brešan: Paraszt Hamlet (1986)
Coward: Vidám kísértet (1986)
Békés Pál: Pincejáték (1986)
Wittlinger: Ismeri a Tejutat? (1987)
Kós Károly: I. István, az országépítő (1988, 2000) (díszlettervező és jelmeztervező is)
Jékely Zoltán: Mátyás király juhásza (1988)
Feydeau: Bolha a fülbe (1988), (2012)
Mann- Spiró: Mario és a varázsló (1989)
Sütő András: Káin és Ábel (1989)
Lezsák Sándor: Nyolcvan vödör levegő (1989)
Spiró György: Kőszegők (1990)
Scarnacci-Tarabusi: Kaviár és lencse (1990)
Shaffer: Equus (1991, 1994) (díszlettervező is)
Sarkadi Imre: Kőműves Kelemen (1991) (szerző is)
Lázár Ervin: Dömdödöm (1991)
Szilágyi László: Én és a kisöcsém (1992, 1999)
Pállya István: Ravaszy és Szerencsés (1992)
Faragó Attila: Lappangó (1993) (díszlettervező és jelmeztervező is)
Illés-Vas: Trisztán (1993)
Feydeau: Fel is út, le is út! (1993)
Bibbiena: Calandria (1993)
Nádas Péter: Temetés (1993)(díszlettervező és jelmeztervező is)
Fratti: Az áldozat közbeszól (1994)
Heltai Jenő: A néma levente (1994)
Beaumarchais: A sevillai borbély (1994)
Sebastian: Névtelen csillag (1994)
Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1995)
Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné (1995)
Molière: Pipogya férj (1995)
Molière: Doktor Fregoli (1995)
Molière: Sganarelle, avagy a képzelt szarvak (1995)
Turczi István: Anna-bál (1995)
Molière: Molière I.-III. (1995)
Marriott-Foot: Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk (1995)

Csiky Gergely: Kaviár (1996)
Foster: I. Erzsébet (1996, 2007) (díszlettervező is)
Molière: Az úrhatnám polgár (1996)
Schisgal: Szerelem, Ó! (1996)
Spiró György: Nyulak Margitja (1996)
Feydeau: A férj vadászni jár (1997, 1999)
Plautus: A hetvenkedő katona (1997) (díszlettervező is)
Szigligeti Ede: Liliomfi (1997)
Baka István: A korinthoszi menyasszony (1998) (díszlettervező is)
Caragiale: Micsoda éjszaka...?! (1998)
Molière: Képzelt beteg (1998)
Svarc: Hókirálynő (1999)
Tóth Ede: A falu rossza (1999)
Carlo Goldoni: Szmirnai komédiások (1999)
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (1999) (díszlettervező is)
Müller Péter: Búcsúelőadás (2000)
Thuróczy Katalin: Pastorale (2000) (díszlettervező is)
Carlo Goldoni: Terecske (2000)
Wilde: Bunbury (2000)
Kesselring: Arzén és levendula (2001)
Caragiale: Az elveszett levél (2001) (díszlettervező is)
Molière: A fösvény (2001) (díszlettervező is)
Müller-Zalán: Mr. Pornowsky előkerül (2001)
Gianotti: A vén szerelmes (2001)
Karvas: Yo város honpolgárai, avagy királyságot egy gyilkosért (2002)
Örkény István: Tóték (2002)
Bresan: Paraszthamlet (2002)
Molière: Dandin György vagy a megcsalt férj (2003)
Szigligeti Ede: Liliomfiék az Alföldön avagy fogadó a Nagy Kátyúhoz (2003)
Móricz Zsigmond: Úri muri (2003)
Forgách András: Tercett (2004)
Caragiale: Farsang (2004)
Sorescu: Jónás (2004)
Zalán Tibor: Romokon emelkedő ragyogás (2005)
Ibsen: Solnes építőmester (2005)
Kleist: Egy lócsiszár virágvasárnapja (2005)
Kabdebó Tamás: Köpölyözés (2006)
Thuróczy Katalin: Carletto (2006)
Andersen-Zalán: A showkirálynő (2006)
Hubay Miklós: Elnémulás (2006)
Pozsgai Zsolt: Kecskeméti kiskondás (2007)
Zalán Tibor: Midőn halni készült (2008)
Bartus Gyula: Sör és cigi (2009)
Zalán Tibor: Patt Lenn (2009)
Jančar: Hallstatt (2010)
Ibsen: Nóra (2010)
Albee: Nem félünk a farkastól (2010)
Örkény: Tóték (2011)
Szophoklész: Antigoné (2012)
Feydeau: Bolha a fülbe (2012)
Zalán Tibor: Szása i Szása (2015)

Művei[szerkesztés]

A színészi munka elvi alapjai Sztanyiszlavszkij rendszerében = Nagyvárad 1995 A szigligeti Társulat Füzetei,
Színjáték - színész = Budapest 2002 Új Mandátum Könyvkiadó
Volt egyszer egy... Reflex Színpad = Zalaegerszeg 2018 Pannon Tükör Könyvek
Egy színházalapítás viszontagságai = Zalaegerszeg 2019 Pannon Tükör Könyvek

Díjai[szerkesztés]

Radnóti-díj (1978)
Fehér Rózsa-díj (1996)

Források[szerkesztés]

MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Merő Béla
Született	Merő Béla 1948. május 20. (72 éves) Szekszárd,
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Schmidt Ágnes (1973-)
Foglalkozása	rendező
Iskolái	Kossuth Lajos Tudományegyetem (1974–1977) Színház- és Filmművészeti Főiskola (1979–1982)
Kitüntetései	Radnóti-díj (1978)

PORT.hu