Merő Béla

Merő Béla
Született	Merő Béla 1948. május 20. (74 éves) Szekszárd,
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Schmidt Ágnes (1973-)
Foglalkozása	rendező
Iskolái	Kossuth Lajos Tudományegyetem (1974–1977) Színház- és Filmművészeti Főiskola (1979–1982)
Kitüntetései	Radnóti-díj (1978)
PORT.hu

Merő Béla (Szekszárd, 1948. május 20. –) magyar rendező.

Élete

Merő Béla Szekszárdon született 1948. május 20-án Merő László matematika-fizika szakos tanár és Buzogány Sarolta irodalom-történelem szakos tanár gyermekeként.

1954-1957 között az Apáczai Csere János Tanítóképző Intézet diákja volt Dombóváron, majd az általános iskolai tanulmányait  Szekszárdon, a Babits Mihály Általános Iskolában folytatta 1957- ben, s 1958-1962 között a szekszárdi Petőfi Általános Iskolába járt.

Középiskolai tanulmányait a Garay János Gimnáziumban végezte el Szekszárdon 1962-1966 között. 1967-1970 között a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben népművelés–könyvtár szakon, 1974-1977 között a Kossuth Lajos Tudományegyetemen közművelődés–népművelés szakon, 1979-1982 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet szakon szerzett diplomát. 1990-ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen színház-esztétikából doktorált. Színházi kurzusai: Jozef Szajna, Lengyelország, Varsó 1977. STU Színház, Lengyelország, Krakkó 1979. Laboratórium Színház, Lengyelország Wroclaw 1982. Sztanyiszlavszkij Intézet, Szovjetunió, Moszkva 1984.

1970-1982 között Szekszárdon, majd Zalaegerszegen volt népművelő, megalapította a Reflex Színpadot, a hetvenes, nyolcvanas évek egyik alternatív színházát, amellyel számtalan hazai és nemzetközi díjat nyertek. 1974-ben megszervezte a zalaszentgróti országos színjátszó - rendezői tábort. 1982-től 20 évig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház alapító tagja és rendezője volt. 1984-ben megszervezte a drámaírók fórumát, a Nyílt Fórumot. 1988-2003 között a Kőszegi Várszínház művészeti vezetője, 1992-től 10 éven át a zalaegerszegi Erdei Színház művészeti vezetője, 1997-2002 között az Egervári Esték művészeti vezetője,. 1998-2002 között a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház alapító vezetője, 2001-től 2017-ig a Zalai Nyári Színházak Kht. művészeti igazgatója, 2002-2006 között a zalaegerszegi Közép-Kelet Európai Kulturális Központ művészeti vezetője volt. 2007-2008 között a zalaegerszegi Griff Bábszínház művészeti tanácsadójaként tevékenykedett. Jelenleg a Békés Megyei Jókai Színház rendezője, s tanított 2008-2015 között a színház mellett működő Színitanházban.

Több mint százötven előadást állított színre. Vendégrendezett 8 hazai színház mellett Ukrajnában, Jugoszláviában, Romániában.

Magánélete

1973-ban házasságot kötött Schmidt Ágnessel. Két fiuk született; Márk (1974) és Medárd (1976).

Színházi rendezései

Molière: Gömböc úr (1980, 2002) Kleist: Amphitryon (1981) Carlo Goldoni: A kávéház (1982) Dursi: Utazás Párizsba (1982) Cozzi: Turandot, a kínai hercegnő (1983) Sorescu: Anyaöl (1983) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1983, 1987, 1996) Storelli: A szent strici (1983) Carlo Goldoni: A szerelmesek (1983) Hubay Miklós: A túsz-szedők (1984) Machiavelli: Mandragóra (1984, 1993) (jelmeztervező is) Schiller: Ármány és szerelem (1984) Vetemaa: Szent Zsuzsanna, avagy a mesterek iskolája (1985) Milne: Micimackó (1985) Beaumarchais: Figaro házassága, avagy egy őrült nap (1985, 1995-1996, 2005) Brešan: Paraszt Hamlet (1986) Coward: Vidám kísértet (1986) Békés Pál: Pincejáték (1986) Wittlinger: Ismeri a Tejutat? (1987) Kós Károly: I. István, az országépítő (1988, 2000) (díszlettervező és jelmeztervező is) Jékely Zoltán: Mátyás király juhásza (1988) Feydeau: Bolha a fülbe (1988), (2012) Mann- Spiró: Mario és a varázsló (1989) Sütő András: Káin és Ábel (1989) Lezsák Sándor: Nyolcvan vödör levegő (1989) Spiró György: Kőszegők (1990) Scarnacci-Tarabusi: Kaviár és lencse (1990) Shaffer: Equus (1991, 1994) (díszlettervező is) Sarkadi Imre: Kőműves Kelemen (1991) (szerző is) Lázár Ervin: Dömdödöm (1991) Szilágyi László: Én és a kisöcsém (1992, 1999) Pállya István: Ravaszy és Szerencsés (1992) Faragó Attila: Lappangó (1993) (díszlettervező és jelmeztervező is) Illés-Vas: Trisztán (1993) Feydeau: Fel is út, le is út! (1993) Bibbiena: Calandria (1993) Nádas Péter: Temetés (1993)(díszlettervező és jelmeztervező is) Fratti: Az áldozat közbeszól (1994) Heltai Jenő: A néma levente (1994) Beaumarchais: A sevillai borbély (1994) Sebastian: Névtelen csillag (1994) Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1995) Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné (1995) Molière: Pipogya férj (1995) Molière: Doktor Fregoli (1995) Molière: Sganarelle, avagy a képzelt szarvak (1995) Turczi István: Anna-bál (1995) Molière: Molière I.-III. (1995) Marriott-Foot: Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk (1995)

Csiky Gergely: Kaviár (1996) Foster: I. Erzsébet (1996, 2007) (díszlettervező is) Molière: Az úrhatnám polgár (1996) Schisgal: Szerelem, Ó! (1996) Spiró György: Nyulak Margitja (1996) Feydeau: A férj vadászni jár (1997, 1999) Plautus: A hetvenkedő katona (1997) (díszlettervező is) Szigligeti Ede: Liliomfi (1997) Baka István: A korinthoszi menyasszony (1998) (díszlettervező is) Caragiale: Micsoda éjszaka...?! (1998) Molière: Képzelt beteg (1998) Svarc: Hókirálynő (1999) Tóth Ede: A falu rossza (1999) Carlo Goldoni: Szmirnai komédiások (1999) Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (1999) (díszlettervező is) Müller Péter: Búcsúelőadás (2000) Thuróczy Katalin: Pastorale (2000) (díszlettervező is) Carlo Goldoni: Terecske (2000) Wilde: Bunbury (2000) Kesselring: Arzén és levendula (2001) Caragiale: Az elveszett levél (2001) (díszlettervező is) Molière: A fösvény (2001) (díszlettervező is) Müller-Zalán: Mr. Pornowsky előkerül (2001) Gianotti: A vén szerelmes (2001) Karvas: Yo város honpolgárai, avagy királyságot egy gyilkosért (2002) Örkény István: Tóték (2002) Bresan: Paraszthamlet (2002) Molière: Dandin György vagy a megcsalt férj (2003) Szigligeti Ede: Liliomfiék az Alföldön avagy fogadó a Nagy Kátyúhoz (2003) Móricz Zsigmond: Úri muri (2003) Forgách András: Tercett (2004) Caragiale: Farsang (2004) Sorescu: Jónás (2004) Zalán Tibor: Romokon emelkedő ragyogás (2005) Ibsen: Solnes építőmester (2005) Kleist: Egy lócsiszár virágvasárnapja (2005) Kabdebó Tamás: Köpölyözés (2006) Thuróczy Katalin: Carletto (2006) Andersen-Zalán: A showkirálynő (2006) Hubay Miklós: Elnémulás (2006) Pozsgai Zsolt: Kecskeméti kiskondás (2007) Zalán Tibor: Midőn halni készült (2008) Bartus Gyula: Sör és cigi (2009) Zalán Tibor: Patt Lenn (2009) Jančar: Hallstatt (2010) Ibsen: Nóra (2010) Albee: Nem félünk a farkastól (2010) Örkény: Tóték (2011) Szophoklész: Antigoné (2012) Feydeau: Bolha a fülbe (2012) Zalán Tibor: Szása i Szása (2015)

Művei

• A színészi munka elvi alapjai Sztanyiszlavszkij rendszerében = Nagyvárad 1995 A szigligeti Társulat Füzetei,
• Színjáték - színész = Budapest 2002 Új Mandátum Könyvkiadó
• Volt egyszer egy... Reflex Színpad = Zalaegerszeg 2018 Pannon Tükör Könyvek
• Egy színházalapítás viszontagságai = Zalaegerszeg 2019 Pannon Tükör Könyvek

Díjai

• Radnóti-díj (1978)
• Fehér Rózsa-díj (1996)

Források

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

Külső hivatkozások

• Magyar színházművészeti lexikon
• Életrajza a Kecskeméti Katona József Színház honlapján
• Életrajza a Theater Online oldalán
• Merő Béla a PORT.hu-n (magyarul)
• Életrajza a Színház.hu oldalán
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet