Polgár Ernő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Polgár Ernő
Polgár Ernő író.jpg
Született Csupity Ernő
1954. január 27. (64 éves)
Bácsalmás
Állampolgársága magyar
Foglalkozása író
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Polgár Ernő témájú médiaállományokat.

Polgár Ernő (Bácsalmás, 1954. január 27. –) Radnóti-díjas, Nagy Lajos-díjas,[1] lovagkereszttel kitüntetett[2] világirodalmi rangú magyar író, irodalomszervező, szerkesztő, dramaturg, művelődéstörténész.

...művei legjavában a Márai által ábrázolt polgárság egy fontos szegmensének 20. századi sorsát követi nyomon. (Dalos György)

Pályafutása[szerkesztés]

Csupity Ernő néven Bácsalmáson született, s 1972-ben ott érettségizett a Hunyadi János Gimnáziumban. Anyai ágon nagyszülei székelyek: Széki Forró János leszármazottai, apai nagyanyja magyarországi német, nagyapja bunyevác. Könyvtáros, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán dramaturg diplomát szerzett. 1972-1976 között könyvtáros az Országos Széchényi Könyvtárban, azután szerkesztő a Magyar Rádióban. Majd az Országgyűlési Könyvtár munkatársa, azután az Iparművészeti Múzeum megbízott könyvtárvezetője volt.

1979-től a Madách Színház dramaturgja, 1997-98-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanulmányi vezetője. Gyermektudósítóként kezdett írni a Petőfi Népének. Az Albérlősors című feltűnést keltő irodalmi szociográfiáját 1975-ben a Budapest folyóiratban közölték. 1981-ben MTA-, 1994-ben Soros-, 1998-ban Pro Renovanda Cultura Hungariae-ösztöndíjas. 1998-tól szabadfoglalkozású író. 2000-2003-ban a Blue Shop Online galéria és digitális kiadó vezetője. A www.hun-info.hu online hírügynökség felügyelő bizottságának elnöke. 2002-től a Magyar Írószövetség Prózai Szakosztályának titkára majd elnöke volt, 2004-től a Szépírók Társasága tagja, s az Újlipótvárosi esték (Újlipótvárosi Klub Galéria), a Találkozások és a Frankel esték című irodalmi programokat vezette.Tagja a Magyar P.E.N. Klubnak, a - régi nevén - Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének(MAOE). Pályáját a magyar Wikipédia oldalon kívül az angol, a német, az olasz és más nyelvű Wikipédia oldalak ismertetik. Műveit angol, német és olasz nyelvre fordították. További művei angol, holland, olasz és svéd műfordításai készülnek. A XX. század, ahonnan érkeztünk c. regényt  angolra,  Az Istenek szigete c.  regényt  angolra a Civilizációk nyomában (A Neander völgyön át az internetig) c. kötetet  olaszra, a Káma szolgája c. regényt svéd nyelvre fordították.  A HIT (Humanista Írók Társasága) elnöke:[3] A BIMA Barankovics Izraelita Műhely alelnöke.[4] 2017-ben irodalmi Nobel-díjra jelölték a 2018-as évre.[5] 2018-tól Borneó szigeteki alkotóházában, Brunei államban él.

Főbb művei[szerkesztés]

  • 1983 - Hullámsír, Hazatérők, Ady (drámák)(Az Ady c. drámát bemutatta a Budapesti Gyermekszínház)
  • 1985 - Túl az Egyenlítőn (dráma) (Bemutatta a Madách Színház)
  • 1991 - Randevú Bangkokban, Elítéltek, Tűzjárók (drámák)
  • 1994 - Isten madárkái (film)
  • 1992 - A sárga csillagok nyomában (szociográfia)
  • 1994 - Légy a feleségem! (elbeszélések)
  • 1994 - A Philemon fedélzetén a világ körül (útleírás)
  • 1994 - Lótuszvirág (Távol-keleti történetek)
  • 1997 - A sárga csillagok nyomában – Gettó a Délvidéken (2. bőv. kiadás)
  • 1997 - Egy asszony második élete (tényregény)
  • 1999 - Szerelmek (regény)
  • 2000 - A Szent István parki fák (elbeszélések)
  • 2000 - Színészek és színésznők bűvöletében (esszéregény)
  • 2001 - Civilizációk nyomában (kultúrtörténet)
  • 2001 - Az iszlám világ titkai CD-ROM (kultúrtörténet)
  • 2002 - Az istenek szigete (regény)[6]
  • 2002 - Tengerek és szárazföldek bűvöletében (esszé, digitális kiadás)
  • 2003 - Káma szolgája (regény)[7]
  • 2004 - Halálos csók (elbeszélések)[8]

Életműkiadás keretében megjelent[szerkesztés]

  • 2003 - Káma szolgája (regény)[7]
  • 2005 - Hogyan lettem anya (tényregény)[9]
  • 2005 - A kultúrák eredete és ősképei. Bevezetés a mítoszok és a szimbólumok világába (kultúrtörténet)[10]
  • 2006 - Kleopátra vitorlása. Gasztronómiai utazások (kultúrtörténet)[11]
  • 2006 - Egy asszony második élete (tényregény 4. kiadás)[12]
  • 2007 - Nomádok vágtája (elbeszélések)[13]
  • 2007 -Az iszlám világ titkai (kultúrtörténet 2. javított kiadás)[14]
  • 2008 -Óceánia (kultúrtörténet)[15]
  • 2009 - A gyertya becsukta szemét, Mama! (tényregény)[16]
  • 2009 - India és más világok! (kultúrtörténet)[17]
  • 2010 - „Zsidók, kotródjatok!” Száműzetés Babilonba
  • 2011 - Gasztronómia-történeti ABC(kultúrtörténet)
  • 2012 - facebook love (chatregény)
  • 2012 - Száműzetés Babilonba (Fejezetek a zsidó nép életéből és szokásaiból) (regény)
  • 2013 - Indiai Dekameron (regény)
  • 2013 - Újlipótvárosi séták Emléktáblák nyomában (kultúrtörténet)
  • 2014 - Isten madárkái (Válogatott írások)
  • 2015 - KOROK-DISZLETEK-EMBEREK (Evezredek kulturaja)

Online közreadások is megjelennek az életműkiadás keretében[18]

  • 2010 - Újlipótvárosi séták(kultúrtörténet)[19]
  • 2012 - Indiai Dekameron (regény) online kiadás[20]
  • 2012 - A XX. század, ahonnan érkeztünk[21]
  • 2013 - Tengerek és szárazföldek bűvöletében (útirajzok) online kiadás[22]
  • 2013 - Isten madarkai (válogatott írások) online kiadás[23]
  • 2013 - Korok - díszletek - emberek Évezredek kultúrája (válogatott írások) online kiadás[24]
  • 2013 - Száműzetés Babilonba - Fejezetek a zsidó nép életéből és szokásaiból[25]
  • 2014 - Holocaust - Gettó a Delvideken[26]
  • 2014 - Zsidó (Dráma)
  • 2014 - Jenseits und Diesseits der irdische Bühne[27]
  • 2015 - LE ORIGINI E LE IMMAGINI PRIMORDIALI DELLE CULTURE (olasz kiadas)[28]
  • 2015 - Saloon Clotilde (angol kiadás)[29]
  • 2016 - Sulle orme delle civiltà - Camminata attraverso la Valle di Neander fino all'Internet (Tradutione de Kati Szasz)[30]
  • 2017 - "Itt születtem, ez a hazám!..." : Fejezetek Bácsalmás történetéből ( regény)[31]
  • 2017 - Különös utazás Tudományos-fantasztikus regény[32]
  • 2017 - A nő Tudományos-fantasztikus regény[33]
  • 2017 - Amori (Romanzo) Ford. Kati Szasz[34]

E-könyvek[35]

Kötetek[36]

Művei antológiákban[szerkesztés]

  • The Hungarian School of Drama and Film In: Scenes of Hungarian Theatres (International Theatre Institute, Budapest, 1984)
  • Huszonöt év után In: A Bácsalmási Hunyadi János Gimnázium évfordulós évkönyve 1953–1993 (Bácsalmás, 1993)
  • Antológia 2000 Millenniumi kiadás, Alterra Svájci-Magyar Könyvkiadó Kft. Budapest 2000
  • Az ördög képviselője In: Angyalföldi antológia (Budapest, 2001)
  • "A Lyukasóra tíz éve (Antológia) DVD Szerk. Polgár Ernő Bp. 2001.[37]
  • Múltbanéző Gondolatok az 50 éves évforduló kapcsán In: A bácsalmási Hunyadi János Gimnázium 50 éves jubileumi évkönyve 1953–2003 (Bácsalmás, 2003)
  • A büntetőbíró, Rilke gazdája In: Napragyogás. Lírykusok Irodalmi Műhely Antológiája (Budapest, 2003)
  • Sors In: A felvidéki magyarok Bácsalmásra telepítésének igaz története (1947-1997) (Bácsalmás, 1997)
  • Lectori salutem! In: Bácsalmás város zsidó közösségének története 1750-1950 (Szerk. Dr. Horváth Zoltán) (Bácsalmás, 2006)
  • Monológ In: Az esti tűznél találkozunk. A Nagy Lajos Társaság antológiája. (Budapest, 2007)
  • Bartók Párizsban In: Légyott. A Spanyolnátha antológiája (Miskolc, 2007)
  • Nagyon rövid leszek… In: Újraolvasott negyedszázad (Budapest, 2007)

A Magyar Rádióban – A Rádiószínházban végzett tevékenysége[szerkesztés]

[38]

  • Robert Desnos: Fantomas balladája c. hangjátékban Bozó László főrendező munkatársa volt. Közreműködtek: Bessenyei Ferenc, Bárdi György, Gábor Miklós, Koncz Gábor, Kállai Ferenc, Moór Mariann, Váradi Hédi, Csákányi László. Orgonán: Balassa P. Tamás. Dramaturg: Mesterházi Márton)
  • 1976. december 27-én a Magyar Rádió Iránytű- Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek c. műsorában közvetítették a Kreml c. kishangjátékát a szerző Világhírű úticélok c. sorozatában. Szerkesztő: Zoltán Péter, rendező: Orbán Tibor.
  • 1977. január 9-én a Magyar Rádióban A világgá ment holdvilág Török Tamás mesejátékában a rendező munkatársa volt.
  • 1977. január 12-én a Magyar Rádió Iránytű Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek c. műsorában közvetítették A párizsi Rodin Múzeum c. kishangjátékát. Rodin hangja: Ráday Imre.
  • 1977. 15-én A Magyar Rádióban Balzac: Pajzán históriák c. háromrészes hangjátékában Bozó László főrendező munkatársa volt, Gelléri Ágnessel közösen. A kvadrofon felvétel közönség jelenlétében készült Kaposy Miklós szerkesztésében.
  • 1977. április 1-én a „Fészek esték” sorozatban a Magyar Rádió Humorról humorra Tabi László szerzői estjén Siklós Olga rendező munkatársa volt. Szerkesztő: László György.
  • 1977. május 19-én a Magyar Rádió Iránytű Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek c. műsorában közvetítették a Krakkói Wawel c. kishangjátékát a szerző Világhírű úticélok című sorozatában.
  • 1977. május 19-én a Magyar Rádió Moldova György: Mózes hatodik könyve c. hangjátékában Varga Géza rendező munkatársa volt. Dramaturg: Kopányi György.
  • 1977. december 26-án a Magyar Rádió Vadölő James Fenomore Cooper regénye rádióváltozatában Bozó László főrendező dramaturgja volt.
  • December 27-én a Magyar Rádió Az utolsó mohikán James Fenimore Cooper regénye rádióváltozatában Bozó László dramaturgja volt.
  • December 29-én a Magyar Rádió Nyomkereső James Fenimore Cooper regénye rádióváltozatában Bozó László dramaturgja volt.
  • 1978 Január 1-én a Magyar Rádió Bőrharisnya James Fenimore Cooper regénye rádióváltozatában Bozó László dramaturgja volt.
  • A Magyar Rádió Iránytű- Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek c. műsorában elhangzott A párizsi Père Lachaise temető c. kishangjátéka a szerző Világhírű úticélok c. rádiós sorozatában.
  • Január 3-án a Magyar Rádió A Préri James Fenimore Cooper regénye rádióváltozatában Bozó László főrendező dramaturgja volt.
  • Január 11-én a Magyar Rádió Iránytű- Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek c. műsorában elhangzott A prágai Hradzsin című kishangjátéka a Világhírű úticélok című rádiós sorozatában.
  • Március 27-én a Magyar Rádió Iránytű- Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek című műsorában elhangzott A párizsi Notre Dame c. kishangjátéka a Világhírű úticélok című. rádiós sorozatában.
  • Június 28-án elhangzott a Magyar Rádió Iránytű- Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek c. műsorában A római Piazza di Spagna c. kishangjátéka a Világhírű úticélok c. rádiós sorozatában.

A Madách Színházban és a Madách Kamarában közreműködött az alábbi előadásokban[szerkesztés]

[39]

  • Jason Miller: A bajnokság éve
  • Csehov: Három nővér
  • Molnár Ferenc: Doktor úr
  • Szabó Magda: Régimódi történet
  • Szabó Magda: A meráni fiú
  • Szabó Magda: Béla király
  • Molnár Ferenc: Játék a kastélyban
  • Arbuzov: Kései találkozás
  • Friedrich Dürrenmatt: A baleset
  • Shakespeare: Sok hűhó semmiért
  • Brian Clarc: Mégis kinek az élete?
  • Madách: Az ember tragédiája
  • Ronald Harwood: Az öltöztető
  • Slade: Jövőre, veled, ugyanitt
  • Gorkij: Éjjeli menedékely
  • Arthur Miller: Pillantás a hídról
  • Szép Ernő: Patika
  • Achard: A bolond lány
  • Beckett Godot-ra várva
  • Örkény: Pisti a vérzivartarban
  • Polgár András: Kettős helyszín
  • Harwood: Az ölzöztető
  • Noel Coeard: Alkonyi dal
  • Hofi: Hofélia, Élelem bére
  • Arnold Wesker: A királynő katonái
  • Polgár András: Töltsön egy estét a Fehér Rózsában
  • Collin Higgins: Maude és Harold
  • Polgár Ernő: Túl az Egyenlítőn
  • Békés Pál: A női partőrség szeme láttára
  • Dario Fo: Nyitott házasság
  • Bernard Slade: Válás Kaliforniában
  • A szabin nők elrablása
  • John Patrick: Teaház az augusztusi holdhoz
  • Zemlényi Zoltán: Hoppárézimi
  • Ariel Dorfman: A halál és a leányka
  • Graham Green: Utazások nénikémmel

Fontosabb díjai[szerkesztés]

Róla mondták[szerkesztés]

A Szent István parki fák (Novella, 2000) „finom csiszolatú írói tudással, a nyelv előtti megfelelő alázattal – mely nyelvet mégis magas fokon „dolgoztatni is képes – beszámolni olyasmiről, amiről csak irodalmi beszéd képes”

Kulcsár Szabó Ernő

„Egy asszony második élete” (Gondolat, 1977) „Dokumentumregénye…izgalmas, megrázó, döbbenetes írás, két ember szövetségének és közös, nagy, reménytelen harcának szívszorító rajza. Azt gondolom, hogy a hatást nem csak az anyag ereje, tragikus sodrása éri el, hanem a megjelenítés módja is, az, hogy minden során érezni a hitelességet.”

Réz Pál

„Írásaiban valódi-élő alakokat tud teremteni…Az Isten madárkái úgy van megírva, hogy minden mozzanatát az olvasó már most megjelenítve, színpadon láthatja.”

Tüskés Tibor

"Cserenyi Rita: Polgar Erno Eletpalya, muvei es repertorium in Zsidok kotrodjatok! Szamuzetes Babilonba Bp. 2010. 449-719. o. ISBN 978-963-9864-10-8

Műveiről írták[szerkesztés]

A „Civilizációk nyomában”-ról:

„A könyv alcímét is (A Neander-völgyön át az internetig) elolvasva, felvetődik a magamfajta filoszban: nem kóklerség-e egyszemélyes könyvet írni az emberiség több ezer éves civilizációjáról. Hiszen egy ilyen átfogó mű elkészítése kutatók, szakemberek tucatjait igényli. Polgár Ernő „civilként”, egyedül is képes volt a bravúrra. A szerző „tudástörténeti utazásnak” fogta fel a feladatot: izgalmas olvasmányt produkálva felismerteti a letűnt korok kultúrájának lényegét és evolúciós fejlődését, egymásra hatását. Itt nincs mód az elmélyülésre, az aprólékos részletekre. De ezt nem is hiányoljuk a kötetből. A zanzásított kultúrtörténet is kielégít, sőt ámulatba ejt bennünket.”

Erős Zoltán RTV

A „Halálos csók”-ról:

„A szerző lényegre törő írásmódjára jellemző, hogy két írás is van a kötetben, - Az első szerelem, World Trade Center – melyben mindössze öt könyvoldalon mondja el az érdekes történetet. A rövidség ellenére, - vagy lehet, hogy éppen ezért – egyéni ízű, remek története.

Géczy Zsolt a Petőfi Népében

Polgár Ernő prózai munkássága két irányú: életrajzi ihletésű, a történelembe beleágyazott regényei mellett jelentősek művelődéstörténeti alkotásai is. A legfrissebben megjelent, rendhagyó műfajú kötete "Zsidók, kotródjatok" Száműzetés Babilonba a máig égető identitáskérdést igyekszik a maga számára - ha már általánosan lehetetlen - megoldani, a legkülönfélébb műfajú szövegekkel (szépirodalom, levél, napló, sajtóidézet) Kultúra szervező tevékenysége élteti többek között A könyv utóélete című sorozatot is. (Szepes Erika) https://web.archive.org/web/20140827030145/http://www.szepiroktarsasaga.hu/tagjaink/Polg%C3%A1r_Ern%C3%B4

...művei legjavában a Márai által ábrázolt polgárság egy fontos szegmensének 20. századi sorsát követi nyomon. (Dalos György)

https://web.archive.org/web/20140827030145/http://www.szepiroktarsasaga.hu/tagjaink/Polg%C3%A1r_Ern%C3%B4

RÓLA ÍRT MONOGRÁFIA

Cserényi Rita: Polgár Ernő (Irodalmi pályája) Bp. 2016.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]